Fejezet
1 1 | várát fogta ostrom alá, s az igen sokáig védte magát.~Háromszáz
2 2 | várat a moldvai vajdának.~Igen, de már nem volt meg, szerencsére.~
3 3 | egyszerû selmeci polgár vala s igen lelkiismeretes kincstári
4 3 | azon is múlt, hogy nem is igen volt fölösleges herceg.~
5 5 | tatárok nem lettek volna, ma igen kevés várunk lenne Magyarországon.~
6 5 | akkoriban tíz esztendõ alatt sem igen verettek Erdélyben. Minden
7 5 | kedves váram!”~Rákóczit igen meghatotta a szomorú eset,
8 8 | elfoglalni Galambócot, de nem igen melegedhetett benne sokáig
9 13| rabok öltözve? - suttogta.~- Igen.~- Helyesen van. Ki fogunk
10 13| is kívánhatna az ember.~- Igen, de kilencet is.~- Jól van
11 14| volt erõsítve. Aminthogy igen helyesen, mert akkoriban
12 15| többi barátokhoz fordulva.~- Igen, fölséges uram, egy szívvel,
13 15| Derék emberek. Lássák ez igen szép cselekedet kegyelmetektõl,
14 17| aki kivált alsórendûekkel igen egyszerû és barátságos tudott
15 19| kettõ igaz, akkor ugyan nem igen volt érdemes, hogy az ember
16 21| ezekért, de az átok nem igen ártott neki: egész haláláig
17 25| kalmárnépek voltak, nem igen értettek a fegyverforgatáshoz.
18 25| szereti, helyt álljon, de csak igen kevés fegyveres gyült a
19 26| mert bizony õfelségének nem igen telhetett a magyar várakban
20 27| valamicskét.~Így ismétlõdött ez igen gyakran, míg végre Zólyomi
21 28| szeretné kiváltani.~- Azt igen okosan teszed. Olcsón engedem
22 28| kérdezte:~- Csak ennyi?~- Nos igen.~- Mind itt van?~- Mind.~-
23 30| leszen Gyimes és Gács.~Nos, igen szép, de mégsem egészen
24 32| Azóta a prímások birtoka s igen jó karban tartják. Bél Mátyás
25 32| tarackja néki csak vala”.~Nem igen lehetett jól fölkészülve,
26 32| hol az a gyenge hely.~- Igen uram, de ez nekem az örökségem.
27 32| üzen kegyelmed Alinak?~- De igen. Naplemente elõtt ott lesz
28 34| Sóváron. A várúrasszony igen kegyes és jószívû teremtés
|