Fejezet

 1 1 |     repülve hasították a levegõt. Mire Helvignek szabad volt a
 2 2 |         hogy az holtan leszédült; mire hogy embert ölt, maga is
 3 2 |          és elvette tõle Csicsót.~Mire természetesen az új vajda,
 4 11|           s azzal végzõdött, hogy mire a varga hazajött, az asszonynak
 5 13|           vérpadot a legényeivel. Mire megvirradott, már készen
 6 13|     felséges szultán parancsának.~Mire a csausz kötekedve jegyezte
 7 20|           olyan szélsebesen, hogy mire beharangoztak, már akkorra
 8 20|           a hegy arany, jó ördög.~Mire egy szempillantás alatt
 9 20|   megrendült a föld és meghasadt, mire a hatalmas falak részint
10 21|      esett a városban, nem tudván mire vélni, Ürmény felõl az erdõ
11 22|   kegyelmét s a vár megkímélését, mire kiszórták a kincset az asztalra.~
12 25|         nem volt már mit menteni, mire odaértek. Lángokban állt
13 28|           adhatom én sem másnak.”~Mire visszaírt Illésházy:~„Nagyságodé
14 29|         tünõdött a fõurak egyike, mire a bolond ezt felelte:~-
15 30|     sebesen, ahogy a ló bírta, de mire hazaért Budáról Somogyba
16 30|      várnaggyal a dolgokat, aztán mire megint Budára visszaért
17 31|          kikottyantotta:~- De hát mire való mindez néked, kegyelmes
18 32| gyávaságot, arra nem biztatja, de mire való az oktalanság a hõsködésben?~
19 34|        Csóri csuka, nincsen mája.~Mire a király ép oly hirtelen
20 34|        úrfiért s a többi urakért. Mire ezek lejöttek, a fiatal