Fejezet

 1 4 |       kívül tágasabb.~Káromkodott erre nagyokat Lábatlan, de bizony
 2 9 |         Gedõé lesz, neki igértem.~Erre Gedõ is könyörögni kezdett,
 3 12|        szót mondott, én is egyet, erre meg õ mondott vagy hármat,
 4 13|     parancsom a fejedelemtõl jön.~Erre aztán nagy tûnõdések és
 5 13|       elsõ nevet:~- Bánffy Gábor!~Erre aztán elõvezették Valics
 6 13|      törzse... és imhol a feje...~Erre aztán elnevette magát a
 7 15|  sürgették, biztatták, hogy végre erre is ráállott, csupán egy
 8 15|          fõnöke, - lesz rá gondom erre a nem várt esetre is. Aszerint
 9 16|           csak az egyiteké lehet.~Erre a két levente összenézett,
10 17|  körülményesen mindent, amit tud.~Erre aztán elõadta a pap, hogy
11 18| rákiáltott:~- Hej, vén szipirtyó, erre, erre! Tudsz-e jósolni?~-
12 18|         Hej, vén szipirtyó, erre, erre! Tudsz-e jósolni?~- Tudok
13 19|           Venetur barátom.~De már erre a nagy kegyre csakugyan
14 29|          Adósságot.~Bezzeg kitört erre a hahota mindenfelé.~A nyitrai
15 29|          azt kívánom, építs nekem erre a sziklára itt fölöttünk