Fejezet

 1 1 |     kiszabadításoddal.~Helvig úgy el volt keseredve, hogy csakugyan
 2 1 |    darabont tanácsát s úgy mondta el a Miatyánkot, hogy az az
 3 1 |           Isten meg tõled fordult el, s elszedte, akik az övéi
 4 1 |           haragudjék meg és vigye el a feleségét.~De a felesége
 5 2 | mindeniknek volt még valami olyan el nem ért kívánsága, hogy
 6 2 |             De én nem engedhetlek el üres kézzel. Van egy üres
 7 2 |            Besztercéig, Szilágyig el lehet onnan látni tiszta
 8 3 |      Ráírt a városra, hogy vigyék el az ablakai elõl az akasztófát.~
 9 3 |      engedték meg (az ördögtõl is el kell fogadni a jót, - mondogatták
10 4 |        mert saját gyámfia záratta el és éppen a saját várába,
11 4 |          kivégeztetésemet rendeli el ismét „az a gyerek”? Hanem
12 4 |          a huszárok, ott temették el a dícsõséget.~A Báthoryak
13 9 |        maga a történelem.~Csapjuk el hát a történelmi adatok
14 11|         Pajzánabb dolgot követett el egy másik Ghéczy, aki fiatal
15 12|      méltó kalandok nélkül suhant el a szép kurtosi völgy felett,
16 12|        amely a vár lábainál terül el, árnyas erdõcskével, hímes
17 12|          a hatalmas várúr, fogják el és szállítsák Bécsbe.~Egy
18 12|  Balassának, csak a javait szedte el a kincstár.~Tizenöt esztendeig
19 14|       csúcsát és oldalát foglalja el; ez a hegy az Árva folyó
20 15|       estek egymással. Hol õ ment el Rozsnyóra a barátokhoz,
21 15|         esetre is. Aszerint látom el földi javakkal, amint céljaihoz
22 16|           tatár is; de igaz, hogy el is ment onnét, mert az aranyosszéki
23 16|        meglesz, egyik se tévessze el, melyik az õ menyasszonya,
24 16|           karikagyûrûvel jegyezni el a menyasszonyt.~1614-ben
25 17|           hogy a lelkemet játszom el, ha hallgatok.~A nádor belenézett
26 17|   érthetetlen az egész. Beszéljen el körülményesen mindent, amit
27 18|       fõtéren álló házat foglalta el; itt volt a lovagterem,
28 18|       beleköltözni. A király most el van foglalva a horvátokkal;
29 18|         meg nincs is.~- Foglaljuk el! - rikoltották a hosszú
30 18|           legények.~Így foglalták el Svehláék Kosztolánt csekély
31 19|          felelte a góbé boldogan.~El is bírta, haza is vitte
32 20|        legszebbek.~- Nem mehetünk el innen bizonyos ideig - síránkozott
33 21|         ily elleneid vannak, hidd el, országodat többé vissza
34 22|        van, küldjünk fel.~Nyomban el is kezdte varrni selyemszövetbõl
35 22|         tapsolt s pirosság ömlött el penészszínû fonnyadt orcáin.~
36 22|          Mátyás szívességet fogad el, annak õ maga is viszonozza.
37 22|      megölõ betûje), Kapivárát is el nem seperte a fenséges csúcs
38 22|    tömeges elpusztítását rendelte el a törvény, s ez alól nem
39 23|       nagy kürtû vezér s amelyben el is van temetve. Nyitra-Zsámbokréton
40 24|      erdélyi urak emiatt nevezték el „Erdély vizikátorá”-nak (
41 26|        esztendõt. A tornyot, ahol el volt csukva, máig „Salamon
42 26|           ékeskedik.”~Itt követte el gyalázatos merényletét Kázmér
43 26|  királyasszony sikoltva hárította el kezével a vágást. Négy ujja
44 26|      félszázad elõtt rútul bántak el szegény II. Károllyal, akit
45 27|        hivatalnokokat szállásolta el a Hunyadiak büszke várában.~
46 27|           olyan talizmánnal látta el, hogy minduntalan felújúlt.
47 28|     Szapolyaiak akkor veszítették el Trencsént, mikor a trónra
48 28|     Mátyás jegyesét. Itt jegyezte el magát Szapolyai Istvánné
49 28|           István idejében, akitõl el is kobozta a várat Rudolf
50 28|           Csák Máté hatalmát érte el, roppant népszerûsége és
51 29|  közmunkát; aki a hegy alatt ment el, lett légyen az lengyel
52 29|          Elég csinos.~- Cseréljük el, Beckó.~- Mit adsz érte?~-
53 29|           kegyetlenséget követett el Stibor: egyik szolgáját,
54 30|          fejét s jószágát veszti.~El is ment mindenki a kitûzött
55 32|    készülõdjetek fel és hagyjátok el a várat, hogy semmi sem
56 32|     sikerültek; sok török veszett el s egészen hasztalanul. A
57 32|        hogy nem érek rá. Beszélje el neked, mit akar.~A varga
58 32|              Hát én sem mondhatom el a lábnak, amit a fejnek
59 32|         vitézért. Nosza küldjetek el az oroszfalvi papért”.~Márton,
60 32|     hegyre mutatott. - Temessétek el oda, testével együtt, tûzzetek
61 33|     székely földön, a kifolyt vér el nem oltotta. János Zsigmond,
62 34|            hogy az utolsó Krucsay el fogja az országot árulni.
63 34|         gondolta: „Én az országot el nem árulom, hadd legyek
64 34|       becstelenségnek tartotta.~- El a szemeim elõl, gyalázatos
65 34| nyugodalmad. Szolgák, kergessétek el!~Az elkergetett asszony
66 34|           a többit mind pusztítsa el.~A dajka azonban megsajnálta
67 34|         Keserves esztendõk teltek el. A lelkiismeret folytonosan