Fejezet
1 1 | Ott ült, üldögélt Helvig uram nagy búsan, már három esztendeje,
2 1 | bilincseit.~- Minek imádkozol, uram?~- Hogy az Isten kiszabadítson.~-
3 1 | a földre és ráült.~- No uram, - mondta Helvignek, - fogódzz
4 1 | való.~Helvig királybíró uram, - a nép pajkos eszejárása
5 2 | meggyógyítottál?~- Semmit sem kívánok, uram.~- De én nem engedhetlek
6 3 | üzengette Buriusz János bíró uram.~S amit a szép kisasszony
7 3 | falaival, Buriusz János uram nem élt már, az akaratos,
8 3 | kegyelmed, Buriusz János uram. Az én váram áll az akasztófa
9 4 | Lábatlan Gergely várnagy uram mindig levett kalappal beszélt
10 4 | Mihálynak.~- Elfoglaltam uram a várat számodra. Ezennel
11 4 | küldöttet beeresztette szakács uram a néma, kihaltnak látszó
12 4 | vagyok az ellenség. Lábatlan uram, érti-e már?~- Hogy-hogy?~-
13 4 | hogy ez a vár a Szilágyi uram vára, kegyelmednek pedig
14 5 | megbánja.~- Ne siess, nagyságos uram, mert még nem végeztem.
15 5 | híres udvarra s Naláczi uram szállt le az egyikrõl, akit
16 12| ölnyi mélységbe.~Schramm uram hüledezve összecsapta a
17 13| SOMLYÓ VÁRA~ ~~ABAFFY MIHÁLY URAM RAVASZSÁGA~A Magura Hegység
18 13| nevû parancsnokát.~Somogyi uram maga is meghökkent, alig
19 13| visszafordultak, mintha Koczka Gábor uram diktálta volna nekik. Még
20 13| szerint Tapolcsányi Ferenc uram volt ott a várnagy. Egy
21 13| levetkõzött Tapolcsányi uram és elaludt. De csakhamar
22 13| mint maga Teleki Mihály uram és a török császár biztosa.~
23 13| Néhány kocsin jöttek. Naláczy uram és a török császár biztosa,
24 13| csausz. A másik kocsin Pataki uram ült, az országos ítélõmester
25 13| bárdjával. Teleki Mihály uram két széket hozatott a maga
26 13| támassza fel nekem elõbb csausz uram a tizedik lefejezett urat.
27 15| világos!~- Úgy van fölséges uram, - felelte a barát - olyan
28 15| fordulva.~- Igen, fölséges uram, egy szívvel, lélekkel a
29 15| önzetlenségébõl kaptad vissza.~- Uram király - kiáltoztak ijedten
30 17| Nagy baj van ott kegyelmes uram, - kezdte Ponikan János -
31 17| Eltalálta, kegyelmes uram - szólt rendíthetetlen nyugalommal
32 17| kiirtotta leányainkat, kegyelmes uram. Minden rózsát leszakított,
33 17| Irtóztató ez, kegyelmes uram.~A nádor hátratántorodott.~-
34 18| Tudsz-e jósolni?~- Tudok uram.~- Mibõl? Égi jelekbõl?
35 18| visszafoglalja.~Magyar Balázs uram vezette a sereget, aki nagy
36 19| Adj Isten jó napot, nemes uram.~Fiatal utas lépett be,
37 19| Iszik-e még nagyokat Kökösy uram? Megházasodott-e már Pótsa
38 19| jött egy lakáj:~- Felséges uram, kész az ebéd.~Venetur csodálkozva
39 20| bocsátkozni. Mikor sátán uram eljött a fizetségért, az
40 22| tünõdött magában Baltai uram: hátha elvinnénk neki ajándékba
41 22| magát õ kegyelme Nagy Balázs uram, hogy ime törpe lovacskával
42 23| elrabolta a Révay Ferenc uram nejét, Forgách Zsuzsannát.
43 25| küldöttséget Zákány István uram vezette s benne voltak Tsötörtök
44 25| szemrehányásokat tenni:~- Hidd meg uram, ha ezek haza érnek, soha
45 25| fegyverforgatáshoz. Fõbíró uram felkötötte a fringiát s
46 27| kézrõl-kézre járt.~Apaffy Mihály uram õ nagysága „holmi tartozások”
47 27| Thökölynél van. Barátom uram, ez nem illett. A dicsõséges
48 27| levéllel:~- Lássa Teleki Mihály uram, mit cselekszik.~És Teleki
49 27| cselekszik.~És Teleki Mihály uram látta is, - mert jól tudta,
50 28| Õt akarom kiváltani, uram.~- Az lehetetlen. Amit egyszer
51 29| nyugodtan írhatta Bornemissza uram a Bánffyak védelme alatt
52 30| volt Apul.~- Nem lehet az uram. Két otthon maradt gyámoltalanról
53 30| kendet vezették félre, Apul uram.~- Már úgy lesz valahogy -
54 30| kérdezte Apul.~- Az az újság uram, hogy Berkészi uraimék most
55 30| lettek a Berkészi István uram maradékai asszony neve után
56 31| Ferencnek hítták az illetõt.~Som uram roppant csodálkozott, hogy
57 31| az õrségrõl nem. Mert Som uram sok várban, sok hadi kalandban
58 31| Gõgös-e a magatartása?~Som uram sokat tudott róla beszélni,
59 32| az a gyenge hely.~- Igen uram, de ez nekem az örökségem.
60 32| zsákmányolni való nem volt.~- Uram, - szólt a varga, miközben
61 32| teljesíteni kellett.~Varga uram bõrét lenyúzták, kikészítették,
62 34| országot árulni. Krucsay Márton uram tehát azt gondolta: „Én
63 34| Hátha értek, nagy jó uram.~- Gyepre állj akkor! Hozzatok
|