Fejezet

 1 1 |      falba vésve nagy betûkkel: „Én Bánfi András itt voltam
 2 1 |          az ördöghöz imádkozni s én jót állok érte, hogy az
 3 1 |          ne próbáld nyitni, amíg én nem mondom.~Úgy tett Helvig,
 4 2 |         urak, álljatok meg, mert én érzem magamat az ország
 5 2 |          sem kívánok, uram.~- De én nem engedhetlek el üres
 6 3 |           Buriusz János uram. Az én váram áll az akasztófa helyén!~* * *~
 7 3 |      halt meg 1575 szeptember 15-én.~A selmeci várnak soha sem
 8 4 |         mit akar. Hátha éppen az én kivégeztetésemet rendeli
 9 4 |         a szakács - ehol van ni. Én vagyok az ellenség. Lábatlan
10 5 |     nagyságos uramöcsém.~- De ha én kérem. Bírni akarom. Mondj
11 6 |     borral kevertette.~Hanem hát én ennél okosabb embernek tartom
12 11|          pedig nem tudtok, akkor én kergetem ki a tiéteket belõletek.~
13 12|  kapitány, mintha csodálkoznék - én mindig azt hallottam, hogy
14 12|      valami szúrós szót mondott, én is egyet, erre meg õ mondott
15 13|        fel a dobos. - Elkergetem én azokat egymagam.~A többiek
16 13|          sincs ítélet.~- Hm, azt én nem tudhatom. Az én parancsom
17 13|          azt én nem tudhatom. Az én parancsom a fejedelemtõl
18 13|   kilencet is.~- Jól van jól, de én a tizenegyhez ragaszkodom.~-
19 13|         ragaszkodom.~- Hm, akkor én meg a kilenchez.~- Felebbezzük
20 13|        mondja a „mintegy tízet”, én nem bánom, még azt se bánom,
21 16|          legény is visszajött:~- Én a lányodat választom.~-
22 17|       nyugalommal a lelkész - az én vidékemen nem lesz többé
23 17|  kegyelmed kedvéért?~- Igenis az én kedvemért.~- Hát kicsoda
24 17|         kegyelmed voltaképpen?~- Én Thurzó György vagyok a nádorispán.~-
25 17|    összefogatta s 1611. január 7-én kivégeztette Furkó Jánost,
26 18|          messze van s csalárd.~- Én a tenyeredbõl jósolok.~-
27 19|          mosolygott.~- De bizony én vagyok véletlenül.~Venetur
28 19|        nem esztek, az egészen az én Venetur barátomnak készült,
29 19|         Hanem megállj csak, majd én is megtrágyázom egy kicsit.~
30 20|     tudakolta aztán Nemerétõl.~- Én addig maradok, míg a tehenek
31 21|        ban augusztus 20-án és 21-én, amint azt Hahóty János
32 22|   kívánsz tanításodért, Péter?~- Én neked a tudományokban erõs
33 25|          hogy eldõljön.~- Megyek én - kiáltotta Kis Kampó, mikor
34 25|     gazdájával, bizony nem tudom én, mi lett volna.~Negyed órája
35 27|         megértsd.~1667 június 15-én~Kara Musztafa, kaimakám.~
36 28| kétségbeesetten.~- Kicsoda?~- Az én jegyesem, Fatime.~- Nem,
37 28|      nekem e kõsziklából vizet s én odaadom nemcsak Fatimet,
38 28| Kegyelmedé volt, hát nem adhatom én sem másnak.”~Mire visszaírt
39 29|         valamit!~- Jól van, jól. Én azt kívánom, építs nekem
40 29|        vár a tied, de viselje az én nevemet.~Ez a vár építésének
41 30|       igaz is.~De igaz is lehet. Én legalább, ha akarom, valamennyiben
42 30|     otthon maradt gyámoltalanról én magam is tudok. Az egyik
43 31|          Mihály 1690. április 15-én. A kápolna is ép még. Ide
44 31|    Szászsebesen, 1540. július 21-én. Majláthnak csakugyan szerencséje
45 31| megmondom, Majláth István uramat én szeretném megtenni erdélyi
46 31|         õ szent szakállára, hogy én Majláth Istvánt, míg ez
47 31|          semmi kétség. Július 22-én elhagyta a várat Majláth.
48 32|          ugyan nem láttam.~- Hát én sem mondhatom el a lábnak,
49 32|          basa, tudd meg, hogy az én apám kõmûves volt, õ építette
50 32| vigyorgott.~- Okos ember volt az én apám, mert egy helyütt olyan
51 32|        pap, Szondy Györgyhöz, az én képemben. Mondd meg neki
52 32|          becsületes ember, hanem én is az vagyok. Az üzenet,
53 32|          meg neki nevemben, hogy én a halálra készülõdöm, nevelje
54 34|     hõsök árnyéka. Ezeket hagyom én a holdkóros poétáknak.~Egyes
55 34|        uram tehát azt gondolta: „Én az országot el nem árulom,
56 34|          árulom, hadd legyek hát én az utolsó Krucsay.” Nem