1190-belen | belep-egyen | egyes-fegyv | feher-gyula | gyuru-iszik | iszon-kisza | kisze-levez | levo-morva | morzs-oszlo | oszta-somly | somog-templ | tempo-varke | varki-zugta
Fejezet
3005 20| Küküllõbe szakad, ott a kiszélesedett Cselõ völgy felett emelkedik
3006 17| arcul ütötte egyszer a kiszolgáló frájját, oly erõsen, hogy
3007 22| a vár megkímélését, mire kiszórták a kincset az asztalra.~A
3008 21| megsüketítelek.~Szemeit kiszúrta s füleibe forró ólmot öntött. (
3009 21| fényes nap. Ezt a két napot kiszúrták. Az Isten napja két napon
3010 28| mentén fölfelé, Beckón túl kitágul a szilaj folyam völgye,
3011 9 | leveretése után az onnan kitakarodni kénytelen Hasszán bég felgyújtotta,
3012 29| alapokat.~Persze Stibor vajda kitalálta az építkezés legokosabb
3013 24| csókát s azt olyan ügyesen kitanította tolvajnak, hogy mindennap
3014 3 | üresedésbe.~Roesel Borbála, mikor kitekintett az ablakon, gyakran összerázkódott
3015 14| adományt kapott, hogy leányaira kiterjesztheti az örökösödést.~Árvát még
3016 25| bántódása nem esik.~De alighogy kitették lábukat a budai várból,
3017 30| örök idõkre elenyészik, kitöröltetik a nemesek jegyzékébõl, s
3018 29| felelte:~- Adósságot.~Bezzeg kitört erre a hahota mindenfelé.~
3019 7 | vasárnapon, a várbeliek kitörtek az ostromlókra, szétverték
3020 34| bánni a karddal, kopjával, kitünõen lovagolt s a tudományokból
3021 6 | csak tehette, mindenütt kitüntette az olaszokat. Hanem özönlöttek
3022 30| kiosztogatta azok között, akik kitüntették magokat.~Mihály apród sietett
3023 19| diák észrevette s csakhamar kituszkolta vendégét maga elõtt az ajtón
3024 30| veszti.~El is ment mindenki a kitûzött napra, kivált a dunántúli
3025 18| kiéhezett õrség nyomban kitûzte a póznára a megadás jelét:
3026 18| örökre benne akarna lakni.~Kiüzent Morvaországba, ahol akkor
3027 34| lantos szelleme, az ablakból kiugrott várkisasszony nyugodni nem
3028 25| éljen!” rivalgások között kiúszott övéihez a túlsó partra.~
3029 32| udvaron száz öles, kõbõl kivágott kút adta a vizet, a várak
3030 29| mászott elõ a bokorból és kivájta az alvó fõúr szemeit. Stibor
3031 32| azokon soha ellenség.~Majd kiválasztott a sok közül két török foglyot,
3032 23| helyet könyvünkben. Csak a kiválóbbakra szorítkozunk.~Ezek között
3033 19| egy kiváló személyében. (Kiválónak hívják Székelyországban
3034 21| kiáltozásaikkal. A városban kiváltképpen csöngetés, lövöldözés, dobolás,
3035 28| ára van és a rabokat is kiváltogatják apródonkint.~A rabok között
3036 33| Ausztriától remélték megszorított kiváltságaik helyreállítását.~„Nem kell
3037 33| jöttek most a székelyekre. Kiváltságaikat még kisebbre szorította
3038 15| abban az osztály-ügyben õ kíván bíró lenni. Jöjjenek fel
3039 15| fiatal Patócsy Bálint és a kíváncsi fõurak, akiket szintén bántott
3040 32| üzentem. Vitéz a vitéztõl nem kívánhat gyávaságot, arra nem biztatja,
3041 13| mintegy” alatt tizenegyet is kívánhatna az ember.~- Igen, de kilencet
3042 29| felbosszantotta Stibort.~- No hát kívánj valamit!~- Jól van, jól.
3043 31| embert, hogy valami egyébnek kívánkozzék, mint a kis erdélyi udvar
3044 22| hogy ime törpe lovacskával kívánnának kedveskedni a hercegnek.~
3045 29| Jól van, jól. Én azt kívánom, építs nekem erre a sziklára
3046 2 | fölkacagott.~- Bolond egy kívánság! Van is nekem ingem?~S valóban,
3047 13| tettek a felséges szultán kívánságának.~Ilyen bolond dolgok is
3048 5 | Serédy lehetetlenséget kívánt. Harmincezer aranyat akkoriban
3049 4 | akar. Hátha éppen az én kivégeztetésemet rendeli el ismét „az a gyerek”?
3050 13| szultán mintegy tíz fõúr kivégeztetését követelte a példaadás végett
3051 13| többiek hadd nézzék állva a kivégeztetést.~Az ítélõmester elkiáltotta
3052 13| Tulajdonkép Pató Marcinak hítták a kivégzettet, a mordályégetõk bandájából
3053 28| rõffel fogja onnan Henklt kiverni. (Milyen boldog idõ, mikor
3054 6 | rájött a dér. Mátyás király kiverte Likaváról és mindenünnen
3055 16| senki sem építi fel többé. Kivesztek ám már azok az óriások és
3056 29| és úrasszonyok sem voltak kivételek: egész kíséretükkel ott
3057 8 | megölette õket, egyetlenegy kivételével. Azt hazaeresztette és ellátta
3058 34| amennyit akkor a magyar úrfiak kivettek. (Biz azzal nem lehetne
3059 26| volt kis feladat. A királyt kivéve, akirõl fenn is maradt a
3060 31| magad is, édes fiam, ha majd kivisznek innen, mert nem szeretném,
3061 30| hír, hogy magokat a hadból kivonják, erdõkön, padlásokon bujdokolnak.~
3062 25| Ezzel Hubias is lóra ült s kivont karddal elébe ment a magyar
3063 13| hékás - felelte egy hang kívülrõl - mint maga Teleki Mihály
3064 16| És bekiáltotta a lányait.~Klári valahol az udvaron járt,
3065 16| Melyiket? - kérdé a várúr - Klárit vagy Katalint?~És bekiáltotta
3066 16| paraszt csorda, a Hóra és Kloska emberei, ugyanazon a helyen,
3067 25| szelídség jelvénye, a híres kõbárány, a leghajmeresztõbb kegyetlenségek
3068 29| Stibor királyi fényûzését: a kõbe vésett Stibor-címerek, a
3069 28| István idejében, akitõl el is kobozta a várat Rudolf császár és
3070 6 | hallgassák a lantos mélabús kobzát...~Likava azonban jó menedék
3071 18| harsog ki a várudvarról, kobzos nem pengeti lantját a vár
3072 4 | mindig rajta volt a hadi kockán, hol töröké lett, hol János
3073 13| udvari drabant ült a harmadik kocsiban.~Teleki Mihály legott félrehítta
3074 20| indult meg aranykerekû kis kocsiján olyan szélsebesen, hogy
3075 20| fejérõl és leesett az útra. A kocsis le akart szállni, hogy fölvegye.~-
3076 20| Egyszer a Gergely nevû kocsisának, amint a négy lovat hajtotta,
3077 21| gesztenyeszínû, vagyis porszínû köd látszott; némelyek ködnek,
3078 21| porszínû köd látszott; némelyek ködnek, némelyek füstnek, némelyek
3079 19| már? Iszik-e még nagyokat Kökösy uram? Megházasodott-e már
3080 22| mesterkedésekbe bocsátkozni. Kölcsönöket szedegetett fel, jószágokat
3081 5 | is.~Serédy Gáspár sokat költekezett, s nagy fényre emelte Zborót
3082 8 | Arany János mondja, aki szép költeményben örökítette meg Rozgonyi
3083 23| Somlyó, Csobánc romjait a költõ regéi aranyozzák meg.~Egyszóval
3084 13| várnagy. Egy éjjel azzal költötték fel õ kegyelmét, hogy megérkezett
3085 17| hugomasszonyomat, hogy ki kell innen költözködnie.~- Nekem? - kérdezte Báthory
3086 32| mert ma talán az õ nevét is költõk balladái tennék fülbemászóvá,
3087 24| zászlóin feketéllett.~A háború költségei annyira fölemésztették a
3088 6 | Thököly nem kímélt semmi költséget s igazi fejedelmi pompával
3089 32| kibuggyant a szemeibõl a könny s végigfolyt deresedõ szakállán.
3090 28| sem a másik, - de mégis könnyebb volt Illésházynak királyt
3091 26| házasodjál.)~Visegrádhoz még könnyebben jutottak a magyar fejedelmek:
3092 4 | Szilágyi elfordulva, hogy a könnyeit letörülgesse, majd ismét
3093 15| felbosszankodott az apa könnyelmûségén, amellyel az örökséget olyan
3094 34| egy deli halászlegény nagy könnyûséggel vitt a vállain.~A csatlósok
3095 13| felöltöztetni a rabokat a ragyogó köntösökbe. Azok ugyancsak csodálkoztak.
3096 2 | belép egy idegen õsz ember, könyökével szétlöki a kuruzslókat s
3097 32| jó bátyánk, melletted! - könyörgött a két szõke fiúcska.~- Jó,
3098 9 | neki igértem.~Erre Gedõ is könyörögni kezdett, hogy elég neki
3099 17| még te nyiltál:~Történet könyvébe~De sok szépet irtál.~Hát
3100 9 | történelmi adatok száraz könyvét s kérdezzük meg a regétõl.
3101 23| mindeniknek adhatunk helyet könyvünkben. Csak a kiválóbbakra szorítkozunk.~
3102 1 | mondta Helvignek, - fogódzz a köpönyegembe te is, hunyd be a szemeidet
3103 1 | egyszerre emelkedni kezdtek a köpönyegen s repülve hasították a levegõt.
3104 1 | ablakát, aztán leterítette a köpönyegét a földre és ráült.~- No
3105 23| szivárogtak ki az ostromlottak körébõl s ezer kimerülési jel mutatkozott.
3106 18| tornaünnepélyeket. Az egészet bástya körítette, néha mély árok és magas
3107 19| Úgy csillogtak ott a szép körmöci sárga csikók, mint a székely
3108 11| Babonás oláhok, akik a környéket lakják, valahányszor az
3109 16| összeszedelõdzködtek megtámadták a vár környékét elözönlõ tatárcsordát, amely
3110 17| nádor s mosolyogva fordult a környezetéhez, - hátha szerelmes üzenethozó
3111 6 | gyakran fordult meg Likaván. A környezõ erdõkben és fenyvesekben
3112 28| hegyek szinte egymásra dõlnek körös-körül keretnek, míg végre Kosztolnánál
3113 2 | Megörültek ennek a tanácsnak a körülállók, mert legalább reményt nyujtott.
3114 18| meghalni.~Ezzel a jóslattal körülbelül meg volt elégedve Svehla
3115 3 | hadi jelentõsége.~Mert a körülfekvõ várak: Csábrág, Kékkõ, Zólyom,
3116 17| érthetetlen az egész. Beszéljen el körülményesen mindent, amit tud.~Erre
3117 17| vendégeitõl, amint a várat körülnézték. - Hát a szobáim, kamaráim
3118 1 | elszedte, akik az övéi voltak körülötted. Látod, a feleségedhez már
3119 18| akarom õket elpusztítani.~S körülvette a várat és csupán arra szorítkozott,
3120 21| Egyezkedni akar? Hát jól van, kössük meg a békét.~- Milyen föltételekre
3121 5 | Hol jár itt kegyelmed, - köszöntötte Serédy nyájasan, - ahol
3122 3 | magisztrátus; õ csak annyit köt ki, hogy oda építhesse,
3123 20| Nemerével, miért az Istennel kötekedett.~Ahol a kis Dezsák patak
3124 13| parancsának.~Mire a csausz kötekedve jegyezte meg:~- A felséges
3125 31| nap az égen jár, - de nem kötelez immár semmi, mivelhogy a
3126 20| játszadozott a völgyben s a kötényébe szedte a szántóvetõ székely
3127 4 | vesse le kegyelmed a fehér kötényét, mert nem tudom mit fog
3128 11| csinálnál vele, hisz a szíve ide köti.~- Azért majd csak hazaviszem
3129 27| mûvészetet hagyott lehelni a kövekbe.~A kövek szilárdsága nem
3130 33| adta: „Székely bánja”.~Egy kövekbõl rakott, bástyákkal erõsített,
3131 34| Szötér, Ráskay, Eszényi, Kövesdy és a sósvári Soós õse. (
3132 31| s mikor az ostromló basa követet küldött hozzá, hogy szeretne
3133 12| ura is, - hanem ami ezután következik, az már egészen új és eredeti
3134 32| tréfálkozva - hogy a török követnek gyóntunk meg.~Mikor az oroszfalvi
3135 26| orgonával ékeskedik.”~Itt követte el gyalázatos merényletét
3136 31| tartotta, s valahányszor közbeszólt Majláth, hogy „térjünk a
3137 21| engedelmeskedtek az alantas közegek.~A rab herceget elõhozatta
3138 32| visszavennie: a török õrség közeledtének hírére elfutott, szabad
3139 32| hogy valami küldöttség közeleg a várból, két férfi, mindegyik
3140 13| Azt vélték a hegyek mögül közelgõ törökök, hogy óriási táborba
3141 13| körül.~Egyetlen egyszer közelítette meg az ozmán uralom fénykorában
3142 1 | nem fért, mert ez már mi közénk való.~Helvig királybíró
3143 18| vezetett ki lakatlan rengeteg közepébe.~Az õrtoronyban egész nap
3144 8 | szikla tetején, a másik a közepén, a harmadik a szikla alján
3145 26| szerepelt végpontnak a vár. A középkori karriérhez mintegy hozzátartozott:
3146 3 | nagyon is nélkülözhetetlen közigazgatási eszköz volt; - annyi volt
3147 20| bõrére. Ez pótolta akkor a közjegyzõi intézményt.~Az út készen
3148 1 | lakói emelték Kõhalom várát közköltségen, hogy veszedelmek idején
3149 18| belsõ vár közt vonóhídon közlekedtek. A várúr és családja a fõtéren
3150 6 | könnyû kimagyarázni azt a közmondást, hogy Likaván vétek a borba
3151 29| legokosabb módját, az igazi közmunkát; aki a hegy alatt ment el,
3152 31| Gáspárban, egy lugosvidéki köznemesben, akibe sok nagyravágyás
3153 32| hogy most rá nem ér.~- Közöld velem, jó ember, a dolgodat.~-
3154 19| kérdezed ki vagyok.~- Mi közöm hozzá. Elég ha tudom, fáradt
3155 27| háborúságok zivatara, emberek közönye, gondatlansága, királyok
3156 13| meglopta.~Nagy ujjongás támadt közöttük, mikor ilyen díszben látták
3157 22| Kázmér herceg behozatalában közremûködtek.~Mátyás Szapolyai Imrét
3158 11| útján került birtokába. E községnek ma is Kolozsvár a földesura.~ ~
3159 30| szerint a somogyi hadat, ha közte van-e a két Berkészi testvér?~-
3160 25| uramnak foga a Tisza-Duna közti vidékre vásik, hát négytagú
3161 15| ott meredezik egy csonka kõfal a Sajó partján. Az utasnak
3162 8 | s mindenik csoport erõs kõfallal összekötve. Egyszóval úgy
3163 1 | KŐHALOM~ ~~A
3164 23| lefegyverezte saját parancsnokát, Koháry Pétert.~Az osztrákok nagyon
3165 22| használt „tétény-kaproncai és kóki” nemesi elõnevet.~Békében
3166 19| megöntötte zsírral s megtrágyázta kolbásszal a sovány eledelt, mielõtt
3167 19| zsírt olvasztatott, füstölt kolbászt hozott le a kéménybõl, megöntötte
3168 34| szegényeknek alamizsnát, - de a koldusasszony két gyermekét, újszülött
3169 3 | Borbála szegényen, majdnem koldusként, megvetetten halt meg 1575
3170 2 | ágyból. Maga elé hivatta a koldust és így szólt hozzá:~- Mit
3171 24| a Rákócziak aranyait egy kollégiumi diák.~Fogott valahol egy
3172 15| miután elõbb letette a jászói kolostorban az említett végrendeletet,
3173 2 | sziklán. Köröskörül egész Kolozsvárig, Besztercéig, Szilágyig
3174 11| megitatott.~Egy ízben, amint Kolozsvárott volt, egy kis ház ablaka
3175 11| ember volt és sokat járt be Kolozsvárra a szép hóka paripáján, amelyet
3176 26| várnak tartották, mint késõbb Komáromot.~Ámbár a várak bevehetetlensége
3177 26| nem értett a politikához, komolyan vette a maga gyógyítását,
3178 32| tudd meg, hogy az én apám kõmûves volt, õ építette a vár egy
3179 10| legközelebb lakó segesvári kõmûvesek ízlése is.~Ostromokkal úgy
3180 22| maradt fel az építésrõl.~A kõmûvesmester fizetése havonkint 1 kurta
3181 7 | Béla király megörült a kõnek, mert gyémánt volt s olyan
3182 4 | keletkezett kívül; rengett, kongott a kapu a dárdaütésektõl
3183 1 | foglyul esett s elhurcolták Konstantinápolyba, becsukták a Héttoronyba.
3184 31| István, ott is halt meg Konstantinápolyban a börtönben.~* * *~Két évtized
3185 12| Tanukat állítottak pro és kontra, replikáztak, duplikáztak,
3186 19| kicsinység, kiszaladok a konyhára és megtrágyázom valahogy
3187 13| Ott künn a hóhér ezalatt kopácsolta a vérpadot a legényeivel.
3188 7 | nem tûri meg a fát, hanem kopáron fehérlik messze vidékre.~
3189 29| szerint egy ebédre éppen ama kopasz szikla alatt települt meg
3190 31| ragyogott, villogott a kopják hegyén.~Bala bég eleibe
3191 1 | csatatérrõl összehordott kopjának, pajzsoknak semmi nyoma
3192 34| halászlegény s õ is megemelt egy kopját.~- Tedd le, varjú, azt,
3193 34| tudott bánni a karddal, kopjával, kitünõen lovagolt s a tudományokból
3194 21| Szórád és Benedek ezüst koporsóit lefoglalta: „Ezekbõl jó
3195 24| a Bezerédj oda temetett koporsóját:~- Íme, lássák kegyelmetek,
3196 34| ártatlanok.~Az iker-szülést a kor, és így Micbánné is, becstelenségnek
3197 9 | mert szerepük úgyszólván korábbi, mint maga a történelem.~
3198 27| embernek kellett lennie, aki koránál magasabban szárnyalt.~De
3199 8 | nagyobb szereplése Zsigmond korára esik. Ekkor ismét török
3200 20| bûvös erejével.~A késõbbi korban azután odalett a szépséges
3201 8 | ban.~Vele ment csatába s kormányozott egy gályát neje, Szentgyörgyi
3202 3 | esete is, aki az akkori kornak valóságos Rothschildje volt.
3203 34| Nincsen maradásom sehol, még a kõrõl is elkergetnek, ha fejemet
3204 7 | Krasznahorkára?”~A Bebekek után a koronáé lett a vár és királyi kapitányok
3205 5 | állnak, két sorban, hatalmas koronáikkal s rejtélyesen susognak egymás
3206 31| A vén Apor odacsalogatta koronástul, aztán elfogatta, bezáratta
3207 8 | hõsies asszony, de siker nem koronázta nehéz viaskodásaikat, a
3208 32| falakat, hogy a faltörõ kos, az ágyúgolyóbis nem árt
3209 12| ostromló hadak, faltörõ kosok és ágyúk. Még a török, majd
3210 18| rablóknak. Alvezérei faltörõ kosokkal rendes ostromot akartak,
3211 28| három hosszú évig vájta a kõsziklát mindig mélyebbre, mélyebbre,
3212 9 | kisebb a rom, csak a szép kõszirt ugyanolyan ma is, mint aminõnek
3213 32| legszebb boglár gyõzelmi koszorúdon.~Tehát Egerre fájt az Ali
3214 18| s még több míg a serege Kosztolánhoz érkezett, hogy a várat visszafoglalja.~
3215 18| Így foglalták el Svehláék Kosztolánt csekély ellenállás után.
3216 28| körös-körül keretnek, míg végre Kosztolnánál meredek sziklán megvillan
3217 24| Egy pár ezer hold meg se kottyant akkor.)~Retel elfoglalta
3218 20| maradnom, míg az asszonyok kovásszal dagasztanak.~- Jó hosszú
3219 4 | aminõ a mesékben van, ahol kõvé változik a dicsõség, ahol
3220 22| kurta forint (491/2 váltó krajcár) volt.~A pallérnak naponta
3221 7 | volt.~Azóta mély csend van Krasznahorkán. A harcos idõk jeléül legfeljebb
3222 7 | országszerte: „Mikor megyünk Krasznahorkára?”~A Bebekek után a koronáé
3223 7 | Pelsõczöt, Szádvárt és Krasznahorkát. Tudom, megörült nekik a
3224 17| nemsokára még lejebb jutott: a kriptába.~Ott mult ki a börtönben,
3225 13| országos ítélõmester és Krista Mihály, a kancellista; egy
3226 29| miért nem hisznek a zsidók a Krisztusban? Abba is beleszólt Beckó:~-
3227 12| fûzõdik a várhoz, amit a krónikaírónak nem szabad homályban hagynia,
3228 34| anyának érezte magát s a Krucsay-családra egy jóslat nehezült, hogy
3229 6 | várkapura 1534-ben. Aztán Krusith Jánosé lett, aki korán elhalt
3230 30| Bosszankodott. Egy kis kudarcnak is beillett az eset. Mégsem
3231 20| Ahol a kis Dezsák patak a Küküllõbe szakad, ott a kiszélesedett
3232 10| fáradt lovát.~Nemcsak a szép Küküllõmegyének egyik nevezetessége a festõi
3233 22| zsákhoz, mint nagy zsákot küldeni nagy lovon.~A kis lovat
3234 1 | féltettebb kincseiket, hogy küldhessék asszonyaikat, gyermekeiket,
3235 25| Ha olyan vitézek vagytok, küldjétek ki nekem Hubias agát. Hadd
3236 26| orvosát, hogy az mindennap küldjön csatlóssal Budára üzenetet
3237 31| szándékban?”~„Kezeseket küldök be, - üzente vissza Bala
3238 4 | képzelni felõlünk.~A királyi küldöttet beeresztette szakács uram
3239 21| Sebõ, a Gizella királyné küldöttje, annak gyûrûjével.~Azonnal
3240 32| jelentették, hogy valami küldöttség közeleg a várból, két férfi,
3241 7 | Detrik és Pukheim vezéreket küldték teljes hadi felszereléssel
3242 19| mentéért, amelyet zálogba küldtél a kocsmába.~S ezzel levette
3243 31| uradalmát s kimenekülne külföldre.~A gyámoltalan Gábor szót
3244 25| vitatkoztak a katonák, melyik a különb legény: Hubias aga-e vagy
3245 28| falak sokszor repedének”, különösen Illésházy István idejében,
3246 1 | várnak. Szerény polgári külseje nem takar fényes szerepet.
3247 32| szerint két várból állott, a külsõbõl és belsõbõl. A belsõbe kõsziklából
3248 6 | csinált ott nagy költséggel. A külvárhoz gazdag forrást csatolt,
3249 4 | bevennie!~E pillanatban kürt harsant meg a kapu elõtt.~-
3250 18| jeladással, tárogatóval vagy kürttel.~Jó Nyitramegyében még a
3251 23| háborúban építtetett a nagy kürtû vezér s amelyben el is van
3252 34| nyeregbe s fél óráig hasztalan küzdöttek egymással. Micbánné ránézett
3253 14| aki mint szegény árva nem küzdte fel magát a díszes fõpapi
3254 30| a sutban. Azaz bujkálnak kukoricaföldeken, pincékben és barlangokban.~-
3255 7 | keletkezését így mesélik kukoricahántás közben a gömörmegyei öregek:~
3256 31| szállítottak. Abban a hordóban kuksolt beszegezve Békés Gáspár,
3257 27| egy gazda, egy számadó, kulcsár, káplán és egy diák. Ezek
3258 4 | becsukja belülrõl és viszi a kulcsokat Szilágyi Mihálynak.~- Elfoglaltam
3259 14| véghelynek.~Az árvai vár egy kúp-alakú hegynek a csúcsát és oldalát
3260 29| nyitrai püspök a hatodik kupa bornál azon kezdett sopánkodni,
3261 30| szigorúan hirdették a nemesi kúriákon:~- Aki József napkor nem
3262 12| nélkül suhant el a szép kurtosi völgy felett, amely a vár
3263 14| lett vége? Alkalmasint a kuruc-korban! Többnyire ez a magyarországi
3264 7 | hûségére.~Jó Rákóczi Ferenc kurucai egy pár év múlva megint
3265 3 | hadjárata alatt a selmeci vár is kuruckézbe jutott. S itt folytatták
3266 12| ágyúk. Még a török, majd a kurucvilág is nagyobb, említésre méltó
3267 2 | Doktorok, javasasszonyok, kuruzslók jártak messze földrõl az
3268 2 | ember, könyökével szétlöki a kuruzslókat s így szól:~- Ej, mit beszéltek
3269 18| nézegette a kéztõ-erek kúsza útját.~- Mondd meg, sikerül-e
3270 9 | a két vár eredetét nehéz kutatni. - A történelem alig mond
3271 6 | arra van a históriában elég kútforrás.~Annyi azonban bizonyosnak
3272 16| földnép elverte onnan a kutyafejûeket.~Hálás volt a várúr a fölszabadításért
3273 32| oroszfalvi varga.~- Mit akar a kutyahitû gyaur? - kérdezte a basa
3274 32| kedvence, vetette magát a vezér lábaihoz: hagyja õket maga mellett.~-
3275 8 | omladékai büszkén nézik, amint lábaikat a Duna nyaldossa. És már
3276 12| völgy felett, amely a vár lábainál terül el, árnyas erdõcskével,
3277 8 | gyémánt világít, száguldó lova lábán pedig „villámlik a, csillámlik
3278 32| hogy egy turbánt valaki a lábára húzott szandálnak?~- No,
3279 15| behálózták, mézes szavakkal a lábáról levették Patócsyt, hogy
3280 4 | zsivajgás. Most jöttek meg Lábatlanék s képzelhetitek, mennyire
3281 3 | idején; pajkos diákgyerekek labdáznak az udvarában.~ ~
3282 32| Hát én sem mondhatom el a lábnak, amit a fejnek szántam.~
3283 25| esik.~De alighogy kitették lábukat a budai várból, belépett
3284 33| nagy szerencsével, mert a lacfalvi országgyûlés rájok parancsolta: „
3285 27| valahonnan a gyerekeket: „Laci, Matyi, hol vagytok?”~ ~
3286 28| napja volt Trencsénnek; lagzi, menyasszonyvárás, kendõadás.
3287 26| kárt tehetett volna a kis Lajosban, akibõl Nagy Lajos lett.~
3288 6 | Ferdinánd mint ellenkirály Pekry Lajosnak ajándékozta, aki most már
3289 27| udvar”, mutatja a hunyadvári lajstrom, amely szerint a várnak
3290 19| szobában s jelenteni jött egy lakáj:~- Felséges uram, kész az
3291 18| végsõ menedékhelye), a várúr lakása, itt volt a kút (víztartó
3292 26| került maga a koronás fõ is, lakat alá.~1401-ben, április 28-
3293 26| ahol a korona volt elcsukva lakattal, oda került maga a koronás
3294 18| az õrség és egyéb várnép lakházai, az istállók, a gazdasági
3295 11| oláhok, akik a környéket lakják, valahányszor az ekevas
3296 18| jó volna itt lakni!” Hát lakjunk itt. Búza, fa, széna, víz
3297 29| Beckón, ott tartotta fia lakodalmát is Széchen Katalinnal. Egy
3298 34| érdekelnek engem, a Thurzó György lakodalmi meghívója Lietva várába,
3299 16| de hogy addig is, míg a lakodalom meglesz, egyik se tévessze
3300 1 | Kõhalom helység német lakói emelték Kõhalom várát közköltségen,
3301 18| magyarság is benne van: „Várban lakok, bocskorban járok.”~A szõke
3302 19| parolát adott rá.~- Hát hol lakol ott, szógám, és ki után
3303 33| határozatából szintén halállal lakoltak.~De a szikra még mindig
3304 19| tudakozódjam?~- A várban lakom, íródiák vagyok a királynál.
3305 2 | vele a szomszédos falvak lakosai.~A vár multjából az elbeszélt
3306 13| mutogatják a szilágy-somlyói lakosok azt a kis barlangot, ahol
3307 21| is, amikor az egész város lakossága és kétszáz diák volt talpon,
3308 22| Bekéredzkedtek a beteg lakosztályába, ahol velencei orvosok sürögtek-forogtak.
3309 9 | Nem sokat méricskéltek lánccal, de még térképet sem rajzoltak
3310 21| nyitrai püspököt, III. Jánost láncra verette, a szent Szórád
3311 26| Boleszláv liegnitzi és Vladislav lanctritzi herceg, bíborba öltözött
3312 25| menteni, mire odaértek. Lángokban állt az egész város. A tornyok
3313 28| mindig mélyebbre, mélyebbre, lankadatlan erõvel, szívóssággal, míg
3314 31| fényt lövellt szét, nem lankasztó forróságot; a vezéri sátort
3315 18| várudvarról, kobzos nem pengeti lantját a vár ablaka alatt, amelyben
3316 34| kardját.~Nagy vitéz volt, lantosok énekelték tetteit, amelyek
3317 16| Ne okoskodjatok. Egy lány csak az egyiteké lehet.~
3318 31| Ugyanaz az Apor, akinek a lányába beleszeretett Ottó magyar
3319 16| Katalint?~És bekiáltotta a lányait.~Klári valahol az udvaron
3320 26| Károly király.~- Életed a lányért, Erzsébet királyné! - s
3321 16| mindent megnézett.~- Nekem a lányod tetszik a legjobban.~A másik
3322 16| legény is visszajött:~- Én a lányodat választom.~- Melyiket? -
3323 20| ereje, - kacagtak a fõúri lányok gúnyosan.~De ijedt sikolyra
3324 18| Vágvölgy közepére, termékeny lapályra is jutott egy vár: Kosztolán.
3325 30| voltak, hol elveszítették; lápokban, ingoványokban; elfogni
3326 21| különös tünemény vala.~„Nagy lárma esett a városban, nem tudván
3327 27| Teleki nyakára a levéllel:~- Lássa Teleki Mihály uram, mit
3328 30| nagyságod, hogy színrõl színre lássam õket.~- Nem bánom. Ugorj
3329 5 | az enyészet vájkál benne, lassan, de biztosan örlõ fogaival.~
3330 21| egész nap, hogy az emberek lássanak és foglalkozhassanak.”~Nyitra
3331 4 | Beeresszem-e?~- Minden esetre, hadd lássuk, mit akar. Hátha éppen az
3332 13| Megértettem.~- No, hát lássunk hozzá.~A vérpad már készen
3333 6 | cseheket kiskorú fiának, Lászlónak védelmére s ezeknek mindjárt
3334 8 | és a vele szemben fekvõ Lászlóvárról az a rege él az Al-Duna
3335 10| teríték várja az asztalon s láthatatlan szellemek abrakoltatják
3336 27| a levelet Thökölyhez.~- Láthatja kegyelmed, mit kell csinálni.~
3337 14| most is teljes épségben láthatjuk.~Thurzó György nádor után
3338 26| csak Mátyás halála után láthatta Visegrádot, mint szemtanú
3339 26| lefordítva „magas vár” (latinul „altum castrum”) néven fordul
3340 8 | éjjelenkint még most is látnak a hegyen, szép fehér lovon
3341 8 | aldunai tájék számtalan látnivalóját.~De a jámbor babonás pásztorok
3342 19| vendég meghítta a gazdáját, látogassa meg nemsokára Budán. Venetur
3343 15| vörös barátok kezdték sûrûn látogatni. Nagy barátkozásba estek
3344 5 | Ebben az idõben ment oda látogatóba I. Rákóczi György a nejével
3345 31| is toldották, újították. Látszanak a falakon a Báthoryak sárkányfogai,
3346 4 | szakács uram a néma, kihaltnak látszó várudvarba.~- Lábatlan Gergelyhez
3347 32| falak sérthetetleneknek látszottak. Már-már kifogyott az Ali
3348 32| ember, a dolgodat.~- Úgy? Láttad már te azt, vitéz aga, hogy
3349 25| legtöbben szétszaladtak, amerre láttak, de leginkább Temesvár felé,
3350 3 | összerázkódott ijedtében, látván, amint lógázza a vihar az
3351 25| eltakarta az eget. Irtóztató látványa volt a pusztulásnak.~- Forduljunk
3352 33| Zsigmond, hogy a további lázadásokat megfékezhesse, két várat
3353 28| bécsi kereskedõjének, Henkl Lázárnak.~A Csák Máté vára Henkl
3354 17| Báthory Erzsébet kiirtotta leányainkat, kegyelmes uram. Minden
3355 14| királyi adományt kapott, hogy leányaira kiterjesztheti az örökösödést.~
3356 9 | vár, csak adja ezt oda a leányának, ha olyan nagyon megnyerte
3357 3 | állíttatott éppen szemben a Roesel leányasszony házával.~Az akasztófa pedig
3358 20| Zeta vár ura a két hajadon leányával, a szõke Bórával és a barna
3359 17| kitûnt az évek óta ûzött leánygyilkolás, idegrázó borzalmaival.~
3360 9 | volt Huba vezér gyönyörû leánykája, a tegezes Hajnácska is.~
3361 17| sok vérre volt szüksége. A leányokat összefogdosták s addig verték,
3362 20| lépdelt és ráakadt a jajgató leányokra, akik a Zeta kincseit õrzik
3363 9 | a vár, de akkor legyen a leányom a tied.~Így keltek össze
3364 9 | jól van, legyen Hajnácska leányomé a vár, de akkor legyen a
3365 9 | fiastul, asszonyostul, leányostul. Ott volt Huba vezér gyönyörû
3366 1 | mind a négy gyereke és két leánytestvére holtan feküdt. Csak a felesége
3367 17| olyan égrekiáltó. Mert ez leányvér volt. (Hetedfélszáz leánynak
3368 8 | alakja. „Röpke szellõ” itt „lebegtette tengerzöld ruháját”, mint
3369 12| semmit nem gyanító Balassa lebocsátotta elõttük a hidat, illõ vendégszeretettel.~
3370 33| haragjában székelyekkel lebontatta.~Romjai ma is állanak, de
3371 29| semmit többé. Villám ha lecsapott, szél ha valamit letépett,
3372 22| ez a ló hátán meglenni. Lecsúszik, meg nem állhat.~- Valami
3373 29| rá) ebéd után pityókosan ledõlt a várkertben a gyepre szundikálni.
3374 23| ellen, a Nyitra vize partján Leék, Görög, Gugh és Nyárhíd
3375 23| adta fel, miután elfogta és lefegyverezte saját parancsnokát, Koháry
3376 13| elõbb csausz uram a tizedik lefejezett urat. Ahol van ni a törzse...
3377 34| várában az utolsó Krucsay lefejeztette a feleségét, mert az anyának
3378 21| Benedek ezüst koporsóit lefoglalta: „Ezekbõl jó lesz pénzt
3379 31| a sátorba két csausz, és lefogván Majláth István uramat, kezdték
3380 26| mint urak. Régenten tótból lefordítva „magas vár” (latinul „altum
3381 20| amint a négy lovat hajtotta, lefordult a kalapja a fejérõl és leesett
3382 13| is csak a söpredékét, a legalját zárták Somlyóra.~Ebben az
3383 17| vár egyik börtönébe, amely legalul volt s miután megtartotta
3384 32| maga a kapuhoz rohant a legbátrabbakkal. Úgy küzdött mint egy Kinizsy.
3385 13| a pokolban áll meg. Ez a legbiztosabb útja a pokolra jutásnak.~
3386 29| hatalmas Stibor vajda volt a legbolondabb okos ember (akit pillanatnyi
3387 17| bízvást elmaradhatott volna. A legborzasztóbbat egy asszony hagyta, aki
3388 1 | ellen. Tamás vajda ekkor legelõbb is Kõhalom várát fogta ostrom
3389 9 | a tegezes Hajnácska is.~Legelõször értek a gortva-völgyi bûvös
3390 7 | hogy mikor egyszer a nyáját legeltette a Somhegyen, nagy rakás
3391 18| rikoltották a hosszú cseh legények.~Így foglalták el Svehláék
3392 22| egy kanna bor járt ki.~Egy legénynek naponta 1 magyar pénz és
3393 12| vendégszeretettel.~Lent a legénységet vendégelte meg, fent pedig
3394 18| rázta a fejét:~- A cseheknek legérzékenyebb része a gyomra. Éhséggel
3395 26| tartották királyaink, ami a legféltettebb javuk volt: a koronát és
3396 13| aztán sorba jöttek Erdély legfényesebb nevei: Kemények, Zeykek,
3397 19| a legjobb ételekkel és a legfinomabb tokaji borokkal.~Ízlett
3398 23| fogják védeni.~De késõbb a legfontosabb hadiponttá nõtte ki magát,
3399 6 | uramnak, aki akkoriban a leggazdagabb fõúr volt a Felvidéken.~
3400 25| jelvénye, a híres kõbárány, a leghajmeresztõbb kegyetlenségek történtek
3401 17| elég szépek, - mondta a legidõsebb lovag - szinte sajnálom
3402 16| cserélték uraikat. A vár volt a legingóbb vagyon.~Székelykõt, amely
3403 30| váradományozási történet közt a legismertebb, legnyilvánvalóbb a Mária
3404 19| minden.~- Most pedig jön a legjava, - szólott a király az ebéd
3405 26| várba.~Ez utóbbi volt a legkönnyebb. Ezt cselekedték az emberek,
3406 10| építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári kõmûvesek
3407 24| közbe az irigy Ethe.~- A legközelebbi patakig, amit majd útközben
3408 29| szeszélyek vezettek néha a legkomolyabb dolgokban). Ellenben Beckó
3409 30| kezét:~- A kend vármegyéje a legkülönb. Az egyetlen, amelybõl az
3410 18| uramat, szemben a várral, a legmagasabb fára, s fejére helyezte
3411 12| Elmondom kegyelmednek a legnagyobb õszinteséggel. Épen így
3412 29| Beckó a szikrákat, mint a legnemesebb kõ a színeket. Mindenki
3413 7 | kellett itt vívni nem egyszer. Legnevezetesebb ezek közt, midõn Bebek Ferencet
3414 30| történet közt a legismertebb, legnyilvánvalóbb a Mária királynõ adományozása,
3415 13| Nemsokára a Béldi István feje is legördült. (Tulajdonkép Pató Marcinak
3416 12| Zrinyieket, a Balassák a legrokonszenvesebbek.~Akadt azokból minden; hadvezér,
3417 20| ti volnátok odakünn a legszebbek.~- Nem mehetünk el innen
3418 15| néztek valamikor. Borsod legszélén hevernek a romjai, ahol
3419 26| mióta a világ világ, a legszívesebben. Még olyan hatalmas család
3420 16| a bizonyos nóta, amely a legszomorúbban szólt, mert vagyonelkobzást
3421 18| várból. A külsõ vár volt a legterjedelmesebb, itt voltak az õrség és
3422 25| fegyveres gyült a vár elé. A legtöbben szétszaladtak, amerre láttak,
3423 3 | aztán a béketárgyalásokat.~Legutoljára barátok lakták.~Most pedig
3424 32| temette Szondy sok katonáját s legvitézebb alvezérét, Zoltait.~Ezzel
3425 6 | özönlöttek is be seregesen, mint légy az édes tejre.~Így jött
3426 34| országot el nem árulom, hadd legyek hát én az utolsó Krucsay.”
3427 29| hegy alatt ment el, lett légyen az lengyel kereskedõ, vándorló
3428 22| Tanakodtak, búslakodtak, mitévõk legyenek.~Végre az az ötlete támadt
3429 25| fogadta õket, mondván:~- Legyetek nyugodtak, Szegedet pártfogásomba
3430 33| dolog a virágbeszéd, sõt a legyezõbeszéd is divatban volt egy idõben
3431 12| és a nyitott ablakon át lehajította a rémítõ mélységbe. Az asszony
3432 23| Galgóc várában ott van a Lehel tornya, amelyet a marahánok
3433 17| virulóbbá, üdébbé vált volna egy lehelettel. Így támadt benne a szörnyû
3434 27| Hunyadot, de a mûvészet lehellete parancsolón hirdeti rajtok: „
3435 27| Hunyadi mûvészetet hagyott lehelni a kövekbe.~A kövek szilárdsága
3436 23| várat: hogy soha többé ne lehessen másoké.~ ~
3437 5 | nem adom.~Szóval: Serédy lehetetlenséget kívánt. Harmincezer aranyat
3438 34| kivettek. (Biz azzal nem lehetne manapság oklevelet szerezni.)~
3439 13| Koczka Gábor nevû dobos.~- Lehetnek vagy négyszázan, - világosította
3440 21| Hahóty János városi jegyzõ leírja hivatalos jegyzõkönyvében,
3441 32| megnevezte a kapu alatti tornyot, leírta annak építési gyöngeségeit
3442 34| többi urakért. Mire ezek lejöttek, a fiatal halászlegény már
3443 31| érdekessége nélkül is, méltán lekötheti a magyarok figyelmét, mert
3444 30| bizony akkor is járt.~Ma lekopogtatnak sürgönyt s „berukkol” mindenki.
3445 31| a szultán, aki nyomban leküldte Erdélybe a nikápolyi basát,
3446 15| fölséges uram, egy szívvel, lélekkel a szádvári uradalmat akarjuk.~-
3447 34| várkisasszony nyugodni nem tudó lelke, börtönben igazságtalanul
3448 17| de azt is tudom, hogy a lelkemet játszom el, ha hallgatok.~
3449 30| Evvák.~Az összegyûlt fõurak lelkes „éljen”-nel helyeselték
3450 18| várával.~- Ez a paradicsom! - lelkesedtek a csehek.~- Itt volna jó
3451 19| állott Pál diák testestül, lelkestül.~- No, szógám, itt volnék -
3452 11| iszik. Öntsetek hát belé lelket, ha tudtok, ha pedig nem
3453 34| Keserves esztendõk teltek el. A lelkiismeret folytonosan kínozta, sokszor
3454 3 | selmeci polgár vala s igen lelkiismeretes kincstári igazgató. Róla
3455 31| István birtokába.~Nyugtalan lelkû ember volt Majláth István.
3456 34| várban kisértenek, nyíllal lelõtt lantos szelleme, az ablakból
3457 4 | fel a szakács élénken; - lemegyek, tudtokra adom, hogy nincs
3458 19| szép Háromszékben. Éppen a lencséjét fogyasztotta egy nap (vagy
3459 19| megtrágyázom valahogy ezt a lencsét.~Venetur csakhamar zsírt
3460 29| állana Beckó, ha a Bánffyak lendvai ága ki nem hal s a vár nem
3461 12| még a hazát.~Lóháton jött Lengyelország felõl. Nem olyan sebesen
3462 12| minél elõbb künn legyen Lengyelországban.~A király elképedt, mikor
3463 14| helyesen, mert akkoriban Lengyelországgal volt tömérdek galiba s Árvának
3464 11| hajnalban mindnyájatokat lenyakaztatlak.~Amit igért, meg is tartotta
3465 32| kellett.~Varga uram bõrét lenyúzták, kikészítették, a basa teletöltötte
3466 23| útközben, amíg aludtak, leölte. Drégel nevét Szondy György
3467 20| hegyüregbe. Nyílásról nyílásra lépdelt és ráakadt a jajgató leányokra,
3468 20| Egyik hegyrõl a másikra lépegettek, mikor sétáltak.~A torjai
3469 12| hármat, dühbe jöttem, hozzá lépek így és azt mondom neki „
3470 23| De ezzel az elhamarkodott lépésével ugyancsak megjárta, mert
3471 19| Fiatal utas lépett be, porral lepetten, de vidáman.~- Fogadj Isten, -
3472 30| Aztán intett a nõknek, hogy lépjenek közelebb.~- Ti pedig, vitézlõ
3473 31| becsapódott utánuk.~Majláth gyors léptekkel sietett az ostromló táborba,
3474 1 | menekülniök, biztos helyre lerakniok féltettebb kincseiket, hogy
3475 25| azontúl egészen a török iga lerázásáig. Ekkor levették a bástyatoronyról
3476 12| a föld, amelyen lováról lerogyott, már az õ birtoka volt -
3477 33| udvarhelyi várnak is és lerontották, de nem valami nagy szerencsével,
3478 20| részint összeomlottak, részint lesüllyedtek. A keresztény Isten megmutatta
3479 15| amelyiket õk akarják. Jó lesz-e?~Jó lesz. Hogyne lenne jó.
3480 17| kegyelmes uram. Minden rózsát leszakított, hogy rózsavízben mosakodjék.~-
3481 21| és az emõkei réteken való leszállását megakadályozzák. „Akkoron
3482 12| mert az õsfamiliákból, leszámítva a Hunyadiakat, Rákócziakat
3483 2 | buzogánnyal, hogy az holtan leszédült; mire hogy embert ölt, maga
3484 29| mosolyogva a bolond.~- Hálás leszek érte, - folytatta Stibor.~-
3485 34| még fakó színû hajából is leszelt éles acéljával egy ostorhegyre
3486 30| fiam, vágd, Forgács~Tied leszen Gyimes és Gács.~Nos, igen
3487 29| lecsapott, szél ha valamit letépett, idõ, amit megrongált, úgy
3488 15| meghalt a fõúr, miután elõbb letette a jászói kolostorban az
3489 17| arcára freccsent. Mikor letörölte, a tükörbe nézett s az idegen
3490 4 | elfordulva, hogy a könnyeit letörülgesse, majd ismét a királyi szolgához
3491 19| csakhogy rád akadtam.~Pál diák leültette, nyájas szavakkal kérdezõsködött
3492 34| szólt vissza Micbán s leütötte a császár fejérõl a sisakot
3493 2 | megijedt s kétségbeesésében leugrott a magas várfalról. Ahova
3494 8 | ezer lovassal, embereit levágta, nagyobbrészt pedig foglyul
3495 25| fekete hernyók röpködtek a levegõben.~- Szeged ég! - zúgták a
3496 5 | nagyon szeretett, hogy a leveleit is így keltezte: „Datum
3497 28| ültette csatlósát, keresse fel levelével Illésházyt. A levél így
3498 27| rohant Teleki nyakára a levéllel:~- Lássa Teleki Mihály uram,
3499 24| országgyûlést is a fényes leventék serege, ragyogó udvar nyüzsgött
3500 22| gróf; ezzel szûrte össze a levet Zsigmond király. Kapy hat
3501 13| fejtörések mellett megint levetkõzött Tapolcsányi uram és elaludt.
3502 4 | Gergely várnagy uram mindig levett kalappal beszélt a rabbal
3503 19| küldtél a kocsmába.~S ezzel levette a saját drága csattos mentéjét
3504 28| meg hát elõbb a portékát.~Levezette a rabokhoz. Az ifjú elhalványodott
|