Fejezet
1 1 | Mikszáth azzal a Gajdáccsal mindig ott mászkálnak a mi ablakaink
2 1 | hiszem, hogy Gajdácsot, mert mindig felõle beszél.~Etelka meg
3 2 | kötelességemnél fogva protestáljak~mindig tisztelő barátod~Mikszáth
4 11 | besározás nélkül kimászni, még mindig felmarad egy mód, ami semmi
5 11 | ellenséggel szemben téged mindig rosszul esne nem látnom
6 12 | Egyébiránt maradok, mint mindig~õszinte barátod~M. Kálmán~
7 14 | hallottam... A láthatár még mindig igen ködös.... s már az
8 15 | éhen«, mert a szájában mindig »füstölt nyelv« van.~Tehát
9 22 | felkelek december 31-én, mégis mindig jár a fizetésem. De már
10 24 | Jegyezze fel arra akaratát. Az mindig parancs lesz nekem. Az a
11 24 | parancs lesz nekem. Az a lap mindig »nyitva« és »fehér« lesz
12 27 | túlságosan jó volt irántam mindig, hogy még azon esetben is,
13 27 | Hogy mostani levelemben még mindig azt a bizalmas megszólítást
14 33 | elfelejtettük egymást, de azért mindig nagyobbak lettünk egymás
15 35 | szót, ha valaki vizsgálná, mindig »gyöngédebb« vonásokkal
16 36 | egészséget. Csókolom és maradok mindig a régi, magát igazán szeretõ~
17 37 | mindenfélét másoknak, de magának mindig õszintén.~Nem azt értem
18 37 | megvan az a tulajdonság, hogy mindig a magam fejével gondolkozom,
19 37 | úgy fog felettem uralkodni mindig. Én csak hiszem ezt így,
20 37 | hogy rossz, nagyon rossz, mindig kedvetlen, haragos, ami
21 37 | kedvem, hogy magával fûzzük mindig tovább-tovább ezt a mi életnovellánkat,
22 37 | eszembe az a dolog, hogy maga mindig odaadja neki olvasni a leveleimet,
23 39 | vizitje után egy fokkal mindig jobban szeretem magát, mint
24 39 | acélba foglalnák - elõbb mindig az acélnak kellene elkopni,
25 39 | is elvárom levelét, mely mindig boldoggá teszi azt a napomat,
26 40 | valahányszor kedvem tartja, mindig elmegyek.~Hogy mit beszélt
27 40 | Kálmán szeretnék lenni.~Bár mindig mondhatnám ezt!~Csak az
28 41 | Minek tartja azokat? Vagy mindig szeretni fog, és akkor ott
29 42 | gyarmati prókátorság eszméje mindig kínzott, kiállhatatlan volt
30 47 | pajkos <Bérczi Mari>? Hogy mindig neki kell lenni az én megölõ
31 47 | sohasem változik. A fullánkját mindig magával hordja, mint a kígyó.~
32 48 | nyilvános élet sorompói közt mindig, hol mint a közvélemény
33 49 | megtagadásra. Én a táviratokat mindig idegen névre fogom küldeni: »
34 50 | föltételem volt és lesz is mindig: ezért is kombinálgattam
35 50 | gyõzõdve, hogy a nemes jelleme mindig tud korlátot szabni igényeinek,
36 50 | hogy az életet ösmerje; mindig is olyan körben volt, ahol
37 53 | mibõl kitetszik, hogyha mindig dolgoznék (azaz már ha lenne
38 53 | hogyha maga itt lenne, én mindig itthon volnék, nem járnék
39 53 | mert az eszemnek a fele mindig magánál van: elõször, írni
40 53 | írni nem tudok, eszmeköröm mindig magával foglalkozik, olyan
41 53 | megszokni nem bírok ide, mindig úgy látszik, hogy én nem
42 54 | a dispenzációt: mégpedig mindig a szülõk beleegyezésével.~
43 58 | isten tudja, mint van az, mindig szerettem azért, hogy magát
44 58 | szállásomra levelet, mert mindig Tini kapja kezébe. Holnap
45 58 | is rosszabb voltam, mert mindig meg akartam ezt mondani,
46 58 | Mauks Ilonát akartam elvenni mindig, és mégis <Bolyky Tini> [?]
47 60 | azért az mégis nap marad mindig, és világít nektek.~Engem
48 64 | a] terv sikerüléséhez. Mindig mondtam, hogy valami akadály
49 64 | körülbelül meghalok. Nem mindig vagyok azon állapotba[n],
50 69 | tökéletesen mégsem voltam boldog, mindig fájt, hogy nem részesíthettem
51 89 | rokonszenv, melyet irántam mindig tanúsítottál, s melyre én
52 90 | komolyan annak tartják, és mindig gúnyosan nevettem az önök
53 90 | elmondani senki.~*~Önök mindig azt mondták nekem, hogy
54 90 | önöket vezették és vezetik, mindig szõrmentében beszélnek,
55 94 | azt ígérem, hogy meg fogom mindig becsülni.~Ha pedig már elkéstem
56 95 | belekerült az élet forgatagába, mindig is szerette a társaságot.
57 95 | mégegyszer látni magát. Mindig is vágytam erre. Kérni azonban
58 97 | diadaleste volt ez, mert <mint mindig> a »magyar irodalom remekei«
59 99 | írt közleményeket, hogy mindig tudja, hol vagyok és mit
60 102| Vasúton jöhet Vácig, ott mindig megtalálhatja a régi gyarmati
61 103| vígasztal, hogy én úgyis mindig csúnya voltam.~Mindegy!
62 104| ügyvéd úr!~Sajnálom, hogy még mindig nem vagyok olyan helyzetben,
63 105| Mert az a babona, amit mindig hittem, hogy sohasem látjuk
64 106| hagyom el Pestet - addig mindig tudósíthat: azért csütörtökön,
65 108| Ilonácskám!~Én természetesen még mindig beteg vagyok, hát errõl
66 109| elõkelõséghez. Mert énrám (s ennek mindig eszemben kell lennem, mert
67 118| ne magánérdekek lépnének mindig elõtérbe. Akkor bízvást
68 121| annyira megszoktam volt, s még mindig nehezen nélkülözöm.~Önt
69 123| arra kell fordítanom; mert mindig trémákat állok ki a szerkesztõm
70 135| nagy feladat, mert te még mindig rettentõen sokat tartasz
71 151| írd meg tehát, ha még mindig nem kaptad volna meg.~
72 154| hogy gyengélkedõ volt, ez mindig lehangoló az illetõre; de
73 155| délelõtt odaadta nõvérének. Mindig elõtte való nap légy híradással.~
74 157| nevedet nyomdafesték érje (Nem mindig piszkít a festék!), azt
75 173| bácsit, Mikszáth bácsit mindig - de a szaduceusokat ne.~
76 177| tele van az irodalmi mezõ mindig; bolygói ezek az igazi íróknak,
77 181| megijednének valamitõl; mindig nekik áll feljebb. A Pesti
78 183| igaz történetet« írsz, mindig mese válik belõle, s most
79 192| miatt (hangversenyeknél mindig van efféle), én nem változtatom
80 197| mellett bizonyít, hogy még mindig tarokkozom s Jókai váltig
81 197| tekintélyt Szabó Endre, s a végén mindig ezzel búcsúzik el tõlünk,
82 197| veletek beszélni.« S ilyenkor mindig összerezzen bennem az akadémiai
83 203| hordatta ki a trágyát.~Pénzét mindig más-más helyen tartotta
84 219| évben bekövetkezett haláláig mindig egyszerû magyar viseletben,
85 224| szebeni csatáról meséltünk, mindig említettem, hogy elsõsorban
86 228| azokkal szemben egyénileg mindig helytállok, de nem kívánhatván,
87 230| mondhatok«. Az interwiewoló mindig azzal az érzéssel fog tõle
88 230| megsavanyítani.~A rátóti kastély mindig tele szokott lenni vendéggel,
89 230| ha csak arra utaztam is, mindig láttam Széll Kálmánt a vonatnál.
90 256| megmaradt akkorról, hogy mindig mély tiszteletet érzek az
91 257| csodálunk. A fogamzásban mindig van valami misztérium, s
92 257| embereket. Egy kezdõ lapról mindig sok szó foly. Kik írják?
93 257| Mikor a regényeimet írom, mindig egy nénikém áll elõttem,
94 257| ha a tollat megfogom, s mindig keresem azt a leghelyesebb
95 276| egyhangúlag választotta meg mindig rendõrkapitányává, majd
96 281| Az újat, amit éppen írt, mindig a legtöbbre tartotta. Ennek
97 287| részei folynak. Ilonka még mindig beteg, de a levegõ jót tesz
98 291| mondani?~Míg élni fogok, mindig sajnálni fogom, hogy olyan
99 317| mert a budaiaknak Pest mindig idegen város volt). Távol
100 333| sokat vétett, akinek nem mindig járt kedvében, de akit mindig
101 333| mindig járt kedvében, de akit mindig akkor hív, amikor bajban
102 334| komoly. Hála Isten, mert mindig félek, ha valamelyik »kortársamról« -
103 337| Nagyságos Uram!~Kedves Bátyám!~Mindig bámulatra ragadott, ha tollából
104 337| ragadott, ha tollából olvastam. Mindig valami magasabb élvezet
105 338| közé soroztam, s ilyenkor mindig meglep egy mélabús panasz
106 338| melegek, simulékonyak és mindig ott sürögnek-forognak a
107 341| egyszerûen elmállik, mert mindig, mindenkinél annyi terv
108 349| illeti, furcsa az nekem, aki mindig ellene voltam. Nagy és nehéz
109 366| írom. Macska azonban még mindig hajthatatlan. Felém se néz,
110 381| eszedbe jutottam neked, ki mindig közel álltál szívemhez.~
111 384| ceruzát és egy aláírási ívet mindig ott tartva készenlétben
112 385| hiányzik nekem most (bár iszen mindig hiányzik), hogy némelyekben
113 404| akiknek sorsa az, hogy mindig alul maradjanak.) Utaink
114 430| kelt fel a nap, én azóta mindig Temesvárott fölkeltnek képzeltem.~
115 455| egy elkeserítene is, még mindig ott van a másik. <Bizonyosan
116 477| eloszlatni az ellenünk még mindig fennálló elõítéletet.~Mohácson,
117 481| Fõorvos Úr!~Minthogy még mindig nem jól érzem magamat, és
118 482| Ezeken a rectificatió nem mindig segít.~Mindamellett, igen
119 488| terveivel és reformjaival, még mindig nem <lehetne belõle katona
120 491| megmenteni a halál karmaiból, még mindig nagyok a veszteségeim. Ilyen
|