Fejezet

 1 24 |            sem ír bele semmit. Nem szeret írni. Pedig én megbocsátanám
 2 27 |         vagyunk«, hogy még most is szeret egy »kicsit«. ‘~Õszinte
 3 30 |         százezerszer írja is, hogy szeret, még milliomodszor is gyönyörrel
 4 31 |            várom, mert egy idõ óta szeret dacos lenni. Ha azt írnám,
 5 32 | megelégszem azzal a tudattal, hogy szeret és hogy én is szeretem.
 6 35 |        szóval sem mondta, hogy nem szeret, de volt a modorában egy
 7 35 |        most »félig« elhiszem, hogy szeret, ámbár nekem sok okom van
 8 37 |    ábrándjaink vannak. Ön a földön szeret fényleni, én a föld felett.
 9 37 |  megmagyarázom mindjárt.~Mert vagy szeret - vagy nem.~Ha szeret, akkor
10 37 |         vagy szeret - vagy nem.~Ha szeret, akkor bizonyosan kedvesek
11 37 |         öltöztetni.~Vagy pedig nem szeret, de nekem ezt az esetet
12 39 |         volna a kegyed helyén, aki szeret ugyan engem, de nem viseltetik
13 39 |         magyarázni, hogy már õ nem szeret - s ön tudhatja, ha így
14 40 |        Kálmánba, kit õ azonban nem szeret - kezdte Bérczi Mari anyámnak
15 42 |         meg, »hogy csak egy kicsit szeret«, s én joggal feltehettem,
16 46 |           fog, bizonyítsa be, hogy szeret, azzal, hogy egy hónapig
17 47 |      gondolatba, hogy már maga nem szeret. Minek is pendítette meg
18 47 |           nem mindegy, mert ha nem szeret, akkor egészen másféle irányt
19 47 |         hozzá még idõm.~Ha azonban szeret, akkor le kell mondanom
20 50 |            én szeretem, és maga is szeret, az is. Én pedig örökké
21 50 |    affektálni, és azt mondta, hogy szeret - azért szerettem.~Ma már
22 52 |           tudtam volna, hogy azért szeret, mert becsül - most pedig
23 52 |           azért becsül, mert talán szeret.~Egyébiránt ön másképp akarja.
24 53 |          én szeretek, s aki szinte szeret engem, akkor találnék én
25 54 |              miszerint> hogy engem szeret... hogy magának hiába beszélnek
26 58 |            legfõbb, õ úgy látszik, szeret is egy kicsit, vágyait könnyen
27 60 |         csináltam, maga csak akkor szeret és addig, míg a szeszélye
28 100|          vagyok gyõzõdve, hogy nem szeret?~Nem vagyok én szamár, tudom
29 114|            is mindegy, ha maga nem szeret is, csak látszassék úgy,
30 114|          csak látszassék úgy, hogy szeret; mert én nem azért szeretem
31 114|        Azért hát nem bánom, ha nem szeret is.~No, de sok lesz ebbõl
32 121|       olyan, mint a macska; még ha szeret is, karmol. De végre mégis
33 127|        kaptam, s igen örülök, hogy szeret, mert bizony, nincs rajtam
34 160|        örömérõl és bánatáról azért szeret és tud írni, mert megõrizve
35 230|           ösztönnel, hogy az mirõl szeret beszélni, s ha az aztán