Fejezet

 1 33|          neki instrukciót adni...~Kegyed úgy cselekedett, amint kellett.
 2 33|          sem maradt meg szívemben kegyed iránt, kivel sohasem szûnik
 3 35|          akarok idézni; meglehet, kegyed nem is emlékezik, de éppen
 4 35|       agyamban. Az a mosoly, amit kegyed könnyelmûségnek hisz, gyakran,
 5 35|     gondolatok álarca. Ne ítéljen kegyed a külsõségek után.~Ami »
 6 35|      hoztam fel azt - mert hiszen kegyed, mióta szeretjük egymást,
 7 35|         magam jól, ha látom, hogy kegyed is jól érzi magát - azonban
 8 35|         ne szólt volna semmit!~De kegyed újra téved a mostani levelében.
 9 35| eloszlatni homlokáról az életben.~Kegyed nem tud olvasni a szívekben!~
10 35|    bizonyítéka szerelmemnek, amit kegyed úgy jelez, hogy: »felmondtam
11 35|         haszontalanságok, amiknek kegyed fölébe helyezi a »frázisokat«.~
12 35|          az isten.~Itt sem értsen kegyed félre. Nem az »író« beszél
13 35|          egyfolytában elbeszélnék kegyed felõl; de még akkor sem
14 35|           többet. Az én érzelmeim kegyed iránt soha ki nem meríthetõ
15 35|         örökké« érdekesek nekem a kegyed levelei, habár az »örökkét«
16 35|   mutogatni, hogy köszön az utcán kegyed - egészen Erzsi szolgálónk
17 35|       elõidézni a szakadást. S ha kegyed megelégszik azzal, hogy
18 35|           be merem vallani, hogy <kegyed> egyedül önt szeretem -
19 37|        akármit mondtak is mihelyt kegyed nem törõdik vele, én sem
20 37|    egyebet is beszéltek, s emiatt kegyed nyughatatlan, annak csak
21 37|          nyughatatlan, annak csak kegyed az oka, mert nem õszinte,
22 38|        arra vagyok kíváncsi, hogy kegyed, az akadémia másik fele,
23 38|           azt a plágiumot, hogy a kegyed fekete szemeit odaadtam
24 39|        alaptalan gondolat, melyet kegyed csupa elmésségbõl sötétnek
25 39|      találkozik. Egy fél év alatt kegyed még más valakibe lehet szerelmes,
26 39|       amikhez nem volt bátorsága. Kegyed megint rosszul számított,
27 39|           valaki más lett volna a kegyed helyén, aki szeret ugyan
28 39|      kérlelõ szót ejtsek ki. De a kegyed bizalma, melyet én százszor
29 39|         csak« szeretném, s »csak« kegyed is szeretne, akkor könnyen
30 39|      eszméimet, mert hiszem, hogy kegyed igyis meg fogja érteni,
31 39|            mert H[ámory?] folyton kegyed felõl fecsegett és én természetesen
32 39|          alás] J[ózsef], azzal is kegyed és a felesége felõl elmél­
33 40|       szeretem, mivel ritkán írok kegyed hite szerint levelet. Az
34 40|           ki, de legyen mentségem kegyed elõtt az, hogy feleslegesnek