Fejezet
1 22 | földkerekségen sohasem találkozzon egyetlen ember sem, akirõl én azt
2 27 | meg, hogy soha ez életben egyetlen hajszálnyival sem követelek
3 27 | soha sem egy szavammal, sem egyetlen egy tettemmel, sem egyetlen
4 27 | egyetlen egy tettemmel, sem egyetlen vonásommal nem fogom mutatni,
5 34 | kötelességérzet, hogy azokból egyetlen egy betût is visszatartani
6 36 | sehogy sem akarnak engem, egyetlen ismerõsüket hazabocsátani -
7 46 | megerõltetésébe, legfeljebb egyetlen intésébe, mert az ember,
8 58 | nem volna pártjukon, hát egyetlen egy ujjával mind hanyatt
9 105| hogy szülõföldemhez »már« egyetlen kapocs sem fûz.~Pedig talán
10 105| hozzám hasonló élõ írója egyetlen nemzetnek sincs, s kimondja
11 114| a levelét kapom, s ez az egyetlen nap ez, amikor a régi álmodozó
12 147| maradtam »Uralkodó családunk« egyetlen hölgytagjának~hódoló jobbágya~
13 183| politika szálaiba, csak egyetlen egyben sántít a dolog. Ti.
14 197| excellenciás úr nevérõl egyetlen Társaság sincs elnevezve.
15 197| szemeit Wolfner. (Ez az egyetlen terület, ahol Singer nélkül
16 197| semmi más törvénye - csak egyetlen nyárspolgárias paragrafusa: »
17 201| szegedi betegségek, ez az az egyetlen állás, amelyrõl a helyi
18 202| Wibra György ügyvéd neve egyetlen ügyvédi kamara lajstromában
19 202| szereplõ személyzetem ellen.~Egyetlen egy eleven emberrel beszéltem,
20 219| kijelentéssel fogadta el, ha egyetlen szavazat sem lesz ellene.~
21 223| hímet, pártunk félni kezd. Egyetlen támogatónk, akitõl fázunk!
22 245| szélével megérintett. Ez az egyetlen asszony még, aki varázserõvel
23 276| idõben, melyrõl a tárca szól, egyetlen élõ gyermekük volt. És kérdezem,
24 276| megsértette és nekem, az õ egyetlen élõ gyermekének kínos lelki
25 288| nagy garral látott hozzá, s egyetlen vállalkozó akadt, aki két
26 290| hogy már lássam Nyitrát, az egyetlen magyar várost és megyét,
27 307| semmi se jelent meg tõlem. Egyetlen regényemet, melyet ez évben
28 307| és jó kedvet, mert ez az egyetlen dolog, ami valamit ér.~Maradtam
29 312| feletti Alkotó lényének egyetlen kis parányát oltotta lelkembe -
30 330| hogy a magyar irodalom egyetlen élõ Koszorúsa nem fogja
31 371| fenn kell tartani. Ez az egyetlen törvény, mely az írót kötelezi.~
32 371| kellett lennie.~És ez az egyetlen pont, amelyre ráállva az
33 475| Akkor »Mikszáth« volt az egyetlen imádság.~A víz partján ülve
34 487| négyszázhúsz magyar hold, <mind> egyetlen megszakítással, a háztól
|