1-500 | 501-826
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 1 | Etelka meg erre persze azt mondta, hogy ha õ lenne
2 3 | értesítlek, egyszersmind azt is megmondom, hogy ne menj
3 3 | egyikre sem.~Hogy mért?...~Azt megérted, ha ide penderítem
4 3 | fiatalságát zárják ki. Teszem azt, én sem arisztokrata, sem
5 3 | rám birka szemeivel, és azt kiáltja Nácinak:)~Adjon
6 4 | vicespányt« küldd haza, ha azt akarod, hogy más könyvet
7 4 | azért fogom olvasni, hogy azt az átkozott jobboldalt »
8 4 | megint másról beszéljünk:~Azt mondja valami marha német
9 5 | megcsináljuk võlegénynek.~Már azt is tudják róla egész pontosan,
10 5 | alkalomszerû« tárgya lévén, azt könnyen vesztheti.~A címe
11 5 | sem óhajtanék jobban, mint azt.~Este ugyan valószínûleg
12 6 | ilka] és »Gy« [ula] közt.~Azt fölösleges mondanom, hogy
13 6 | veszek: hátha maga jön.~Most azt megírtam, hogyha körülményei
14 6 | jobboldali urambátyánk azt tartotta, hogy csak a bárón
15 6 | meg »másképp«, amire mi azt határozzuk, hogy »így kell
16 6 | bizonyára mondom neked, hogyha azt határoznók ma, miszerint
17 7 | titulusodhoz a »szent« szót, azt fölösleges magyarázni.~Bizony,
18 7 | fenének hívják...!) tiszteled, azt értem, mert bõ anyagot nyújtanak
19 7 | pokolba szívtad magadba azt a Lonkay és Török János-féle
20 8 | barátomkam, fox cshodálni azt a nagy talentom, amit a
21 8 | a gevaltige hazaphi; hat azt tanácsolt:~- Menjen el maga
22 8 | a dolgot, hodj fogalmaza azt a hamizs hírt az »A Hon«
23 8 | U. I. Te Sanyi! (De már azt igazán hallgasd meg)~Szerdán
24 8 | kedv szállott meg: hanem azt elõre kikötöm, hodj lutheranus
25 8 | edjik üres, másik tele, de azt az üreset neked kölcsönözte.~
26 8 | fránya fiúnak, aki viszi, azt nekem küld vissza.~A te~
27 9 | il[l]eti elhatározást, - azt se nem lehet keresztül vinni,
28 9 | foglak.~Tegyél megh nekem azt a gyhönyörûségh khérlek
29 11 | szántszándékosan tetted volna, azt még eddig feltennem sem
30 11 | ezentúl, s amit már elmondtál, azt olyan kvázi kibõvítõ, magyarázó,
31 11 | Ösmerve kritikus hajlamaidat azt is felteszem, miszerint
32 11 | adom ezer forintért, hogy azt az inci-finci jogászkát
33 11 | Ez elég felelet arra, azt hiszem, hogy miért teszem
34 11 | hiszem, hogy miért teszem azt... Nem én volnék én, ha
35 11 | tartalmának tulajdonítsd azt is, hogy a tegnapi levelet,
36 11 | tulajdonságával bír, néhol azt mutatja, hogy megreped a
37 12 | hogy aztán életeddel együtt azt is elvehessem.~Ejnye....
38 13 | vagyok ütve.....~Tegnap azt kérdezted, hogy mi történt
39 13 | mióta nem láttuk egymást; azt mondtam: »semmi«, ha ma
40 13 | semmi«, ha ma kérdeznéd, azt mondanám, hogy »minden megtörtént!«~
41 13 | az ember, tehát megosztja azt az illetõvel - íme neked
42 13 | a gyûrûváltást: a Vilma azt mondta, hogy »várjunk délutánig«;
43 13 | délutánig«; délután pedig azt mondta »várjunk estig«,
44 13 | remény inde remény unde, én azt hiszem, hogy csak »elõre«.~
45 15 | már rég megszelidítvén, azt minap a nyírettyûvel addig
46 15 | természetellenes meggyõzõdése?... Mikor azt tudhatná minden ember, hogy
47 18 | falu bízvást megérdemelné azt a nagy tisztességet, hogy
48 18 | interpellálom legközelebb azt a kutya miniszterjomot,
49 18 | bötûzgetem a Naplóbul, hogy azt a taknyos kis Pulszkit 144
50 18 | is fog - minélfogva csak azt restellem, hogy én írtam
51 18 | aplicatio!......~Édesanyám azt mondja, hogy írjam be a
52 22 | egyetlen ember sem, akirõl én azt higgyem, hogy ez elõtt az
53 22 | észleleteidet illeti, azokra azt mondom, hogy semmit sem
54 22 | sem mondok.~Szóról-szóra azt beszéltem [Jeszenszky] Józsival,
55 22 | amit ezenfelõl szóltam, azt fölösleges felírni, az vagy
56 24 | ha Amerikába mennék, és azt kérdezné valami ostoba földfeletti
57 24 | miként óhajtanék odautazni - azt felelném, hogy úgy: - miszerint »
58 24 | hogy az abszurdum, és mégis azt hiszem, hogy nekem van igazam.
59 24 | énfelettem nevetne egyszer, azt nem tudnám annak megbocsátani
60 24 | merész gondolat, lenézni azt a kis környezetet, ahol
61 24 | egy fél pillanatig tart, azt a földöntúli erõt, mellyel
62 24 | összeropogtatni vélem a félvilágot, azt az erõt, mely talán hazudott,
63 24 | nem gyávaság.~Ha valaki azt kérdezné tõlem: mire vagyok
64 24 | magamban a legbüszkébb, nem azt felelném, hogy erre az én
65 24 | nekem a múzsa! Nem ösmerem azt a kisasszonyt. Sohase fogok
66 24 | renoméját. Hanem felelném azt, hogy:~»arra a félelemre
67 24 | hogy mit n e m akartam.~Nem azt, hogy én semmire se vágyom.
68 24 | találkoznám valahol. És akkor azt kellene mondanom magamnak: »
69 24 | s - punktum. Legfeljebb azt fogom mondani életem végén
70 24 | az egyik ok, amiért nem azt írtam bele az albába, amit
71 24 | albába, amit akartam hanem azt, amit nem akartam.~Különben
72 24 | oda semmi. Teleírta már azt valaki, talán egészen....
73 24 | bele. Nem is azért teszem azt, mintha gondolnám, hogy
74 24 | pedig valaha teleírná is azt valaki, tudni fogom azt
75 24 | azt valaki, tudni fogom azt az ön számára letörülni.~
76 25 | Leveledben mindent írtál, csak azt nem: mint vagy. Humoros
77 25 | bolondságokat írj nekünk (mert azt teszünk magunk is magunknak),
78 26 | Eddig csakugyan én is azt hittem. De most már azt
79 26 | azt hittem. De most már azt hiszem, hogy nem ismerem.
80 26 | használt. Mikor arculütötte azt, amit mások bálványoztak,
81 26 | nem ismer akadályt, mely azt a véleményt ébresztette: »
82 26 | ideálnak.~Padig de jól esett azt hinni, hogy itt is van olyan.
83 26 | modorára 100 közül 99 ember azt mondta, hogy rossz, hogy
84 26 | lássa, abban áll az erõ, azt tudni, hogy 99 ember ítél
85 26 | egy magasztal, és mégis azt tenni, amiért a 99 ember
86 26 | De mikor aztán nagysád azt mondja, hogy nem megyek
87 26 | Lujza néni, meg Vajdáné, és azt mondja, teszi mindenütt,
88 26 | is, egy idõ óta, ott már azt kell mondanom, hogy nem
89 26 | Ilonában. Elvártam volna, hogy azt mondja mindenütt: »ezt azért
90 26 | beszélgettünk volna, s én azt konstatálnám, hogy nagysádat
91 26 | levele többi részére, mert én azt ígértem, hogy a jelen levél
92 26 | gondolkozás.~Ebbõl láthatja azt is, hogy nem azért írom
93 26 | olyan képzelgõ volnék, hogy azt hinném, miszerint azok mulattatják),
94 26 | ragadhat ez a tudomány!~Nagysád azt is említi, hogy én albát
95 26 | nem ígértem albát. Hanem azt mondtam, hogy már megvan
96 26 | tréfából beszélek, akkor még azt is megérti, amit nem mondok;
97 26 | utcán, s aztán a hitelezõ azt mondja az embernek: »kerestem
98 26 | megint »jellem« volt.~Más azt mondta volna nekem: »...
99 26 | fog... tépje össze, kérem, azt a levelet énelõttem«.~Az
100 26 | levélen látható zsírfoltok azt jelentik, hogy mikor egyik
101 27 | aki többek közt említette azt is, hogy nagyon haragszik
102 27 | nem akarta elmondani. Még azt is mondta, hogy folytonosan
103 27 | Nelli k. a. beszédje után azt gondoltam ki, hogy nem adom
104 27 | barátja maradok, s nem akarom azt, hogy önnek valaha alkalmatlan
105 27 | nyugodtan alszik. <Hanem azt restellném, ha ön most amiatt
106 27 | mostani levelemben még mindig azt a bizalmas megszólítást
107 27 | melyre felhatalmazott, azt azzal indokolom, hogy én
108 27 | hogy én sohasem teszem azt, miszerint kezdeményezõleg
109 27 | semmit, és sohase mutassa azt, hogy haragszik, - mert
110 28 | Hanem az 1000 Ft.-ot azt megveszem magán.~. . . . . . . . . . .~
111 30 | mennyire szeretem, az, azt hiszem, már kissé unalmas
112 31 | káromkodni, hogy valami gazember azt [a] hallatlan hazugságot
113 31 | rád! Hát honnan csaptad te azt?~- Bagatell!... Én csak
114 31 | is mond valamit. Õ aztán azt mondta, hogy Mohorán az
115 31 | szerelemrõl; erre én meg azt az újságot mondtam: de én
116 31 | újságot mondtam: de én meg azt is tudom, hogy kivel ábrándoznak...
117 31 | De hát honnan gyanítod te azt, hogy mi levelezünk Mauks
118 31 | mondta legelõször, hanem õ azt mondta, hogy Ilonkát szereted
119 31 | óta szeret dacos lenni. Ha azt írnám, hogy ne próbáljon
120 32 | hogy azután eltemethetem azt az én jó flegmatikus nyugalmamat,
121 32 | mondhatnám nyomorult. Én tudom azt jól tapasztalásból, ne kívánja
122 32 | nevelni, kérem. Én érzem azt, hogy a többszöri találkozás
123 33 | vissza, kétségtelenné teszi azt, hogy kegyednek már minden
124 33 | volna szavait, mért tudom azt, hogy az érzelmeket nem
125 33 | joga van elvárni, hogy azt a végén ne tegyem nevetségessé
126 35 | miféle indokból merítette azt, hogy az én szerelmem »talán
127 35 | körülmény teremtette magában azt a, habár csak halovány gyanút
128 35 | szó jelentékeny elõttem... Azt hiszi, hogy az nekem nem
129 35 | minden magyarázat nélkül, azt gondolja, hogy az nekem
130 35 | volna arra, hogy meghallom; azt hiszi, hogy az én szívem
131 35 | én szívem kõbõl van, hogy azt nem lehet megsebezni semmivel.
132 35 | illeti... nem azért hoztam azt fel, mintha az elszomorított
133 35 | legyen. Nem azért hoztam fel azt - mert hiszen kegyed, mióta
134 35 | Ne értsen, kérem, félre. Azt akarom mondani, hogy ha
135 35 | Nem kívánom én kegyedtõl azt a majomszeretetet, mely
136 35 | után kérdezõsködjék.> Csak azt óhajtom, hogy higgyen és
137 35 | rejtélyes« szomorúsága, de azt elvégre is az én gondom
138 35 | Mégpedig keresztül vinném azt minden mulatságos fázisán.
139 35 | gondolatát: de én nem teszem azt, nem akarok rabszolgája
140 35 | szó helyett »ideáljával«, azt akartam írni, hogy »imádottjával«,
141 35 | örülök rajta és szánom azt az illetõt, hogy ilyen téves
142 35 | ön felõl kérdezõsködni... azt hiszem, hogy leolvassa arcomról,
143 35 | meg a világért sem... mert azt hiszem, hogy elbízza magát
144 35 | magát és rám sem néz... Azt akarnám, hogy nagyon nagyon
145 35 | örömem, mint mikor H[ámory] azt mondta önrõl egy bál után: »
146 35 | gunyoros természetû ember azt nagyon jól tudja, hogy mindez
147 35 | poézise, és siet ellensúlyozni azt a poézist, de a gúnyoros
148 35 | Ha igen, akkor elértette azt, hogy mit tesz igazán szeretni.
149 35 | Spitczer tréfájától kezdve, ki azt szokta mutogatni, hogy köszön
150 35 | örökké hálával fogom csókolni azt a kezet, melyet oly határozottan
151 35 | közvetlenül most mondottakkal nem azt akarom elérni, hogy magát
152 35 | magát, kedves Ilonka, s azt vettem észre hogy maga értékemen
153 35 | hogy mikor pénteken este azt a levelet írtam magának,
154 35 | határozottan csak azért, mert azt gondoltam, hogy kissé restelli
155 35 | gondoltam, hogy kissé restelli azt a viszonyt, melybe lassanként
156 35 | De azért mégis megtettem azt a lépést, mert »kegyelem«
157 36 | mégiscsak Tompával tartok, ki azt mondja, hogy »mindegy, akár
158 36 | kedvéért. Ebbõl láthatja azt is, hogy nem mulattam jól,
159 36 | kit.« Hát persze, hogy azt mondtam rá: Ugyan már kit
160 36 | neki - tehát meg nem elégli azt, hogy az õ szép csemetéjét
161 36 | Szliácsi fürdõbe«. Én pedig azt a hallatlan ostobaságot
162 36 | egy nagypecsétû kis levél, azt holnap hajnalban hozza el
163 37 | Például az anyámnak valaki azt beszélte (azaz tudom is,
164 37 | Egy másik asszony pedig azt mondta: eljár a lutheránus
165 37 | beszédet. A harmadik asszony azt beszélte, hogy egyszer addig
166 37 | mikor ez a két ember mégis azt hiszi magáról, hogy õk »
167 37 | hazafiak odább is mennek. Azt beszélték valahol, hogy
168 37 | viselik magukat irántam, én azt még csak észre sem veszem,
169 37 | dolgom is nagyobb, mint hogy azt vizsgáljam, hogy ugyan milyen
170 37 | értenek egy kicsit.~Még azt sem kívánom tõlük, hogy
171 37 | olyan ostoba népnek írom én azt, mint õk. Az olyan publikumnak
172 37 | terhemre van ez a viszony, s azt sajnálom, hogy szóról-szóra
173 37 | pedig, hogy szeretem-e? azt feleltem: »Talán nem, talán
174 37 | Talán nem, talán igen«. Én azt hiszem, hogy csak úgy belejukkoltam
175 37 | mégis bolondítani akarnám - azt a tapintatlanságot nem teszem,
176 37 | úgy állott a dolog, hogy azt hittem, miszerint maga félbeszakította
177 37 | világnak, amit tetszik, azt nem bánom, hanem nekem mondjon
178 37 | magának mindig õszintén.~Nem azt értem ezalatt, hogy a D[
179 37 | ugyancsak nem érdemli meg azt a szeretetet. Nekem sok
180 37 | meglepni, ha így lesz...~Tudom azt is, hogy maga nagyon arisztokratikus
181 37 | boldogságáért megteszem azt a bolondságot, hogy elordíttatom
182 37 | jó tanító a demokráciára.~Azt is tudom, hogy rossz, nagyon
183 37 | találok magában, kivévén azt az egyet, amit milliószor
184 37 | szeretõ~Mikszáth K[álmán]~Még azt akarom mondani, hogy minél
185 37 | amelyrõl erõnek-erejével azt akarta H[orváth] V[alér],
186 37 | lka ] így válaszolt:~- Biz azt nehéz meghatározni. Én azt
187 37 | azt nehéz meghatározni. Én azt hiszem, hogy vannak percei,
188 37 | még egyszer jöttek szóba.~Azt mondtam, hogy a Sramkó fiskálist
189 37 | akkor maga könnyen meg fogja azt magyarázni.~Most olvasom,
190 37 | mikor maga ír, mert én azt szeretném, ha mindennap
191 38 | gyûrött papirost, s erõvel azt kezdte vitatni berugott
192 38 | magam szaktudományaival.~Azt hiszem, legméltóbban is
193 38 | mesterség! Aztán hogy értem én azt! Mennyire haladtam benne!
194 38 | vizsgálódásaim tárgyául. Csak azt restellem, hogy a nemes
195 38 | nagysád sem vállalhatta azt el, mert egy bizonyos fûtõl,
196 38 | nem soká él. Holta után azt az egy ép »fogát« végrendeletileg
197 38 | külön« agyon nem ütik. Pedig azt is ideadja, mert megígértem,
198 38 | meg! Különösen restellem azt a plágiumot, hogy a kegyed
199 38 | másodszor írnám le. No de azt hiszem, mi tudósok nem sokat
200 39 | valakibe lehet szerelmes, már azt a másvalakit el is felejtheti,
201 39 | érczy] M[ari] jól tudja azt, hogy magát szeretem, s
202 39 | iránt, ami nem rendkívüli. Azt már megérte, hogy egy báró
203 39 | példát mondok.~Ha teszem azt, most valaki más lett volna
204 39 | bizalmunknál fogva már nem is tudom azt érdekkel nézni, mivel lelkemben
205 39 | hogy egy szép reggelen azt mondanám: »Isten önnel.
206 39 | fogjuk egymást.~Én érzem azt, hogy csak úgy tudnám elfelejteni,
207 39 | utoljára és látta-e magát?~Azt felelte, hogy csütörtökön
208 39 | nem volt semmi baja.~Ebbõl azt kombinálom egész határozottan,
209 39 | mely mindig boldoggá teszi azt a napomat, amelyen kapom.~
210 40 | beszélgetést, igyekezzék azt más tárgyra átvinni.~- Rám
211 40 | eredeti napokat fogok élni, s azt hiszem, tartalomdús leveleket
212 40 | a jeles hony-hazafit! s azt a <...> szerény észrevételt
213 40 | mit beszélt Veres Jancsi, azt Horváth Pista nem mondta,
214 40 | excellenciás atyafiak még azt gondolnák, hogy miattuk
215 40 | legboldogabbá? ~Elõször azt gondoltam, hogy jó volna
216 40 | késõbb aztán egész komolyan azt sütöttem ki hogy az lenne
217 41 | hogy nem tételezi fel rólam azt a becstelenséget, hogy a
218 41 | Nem azért iratom pedig azt a levelet, hogy akár maga
219 41 | Nelkát kedveltem, de most már azt sem), és ezt így külsõleg
220 41 | soha. (Az édesapja kivétel, azt taval szoktam meg szeretni -
221 41 | szemben, hogy nem is veszem azt észre, s nem is tartom méltónak
222 41 | Nem hiszem, hogy ne tudná.~Azt ugyan okosan tette volna,
223 41 | vasárnap lesz két hete, azt hitettem el Bobokkal, hogy
224 41 | ott lesz. Így legfeljebb azt fogják mondani, hogy bolondulok
225 41 | után.~Míg ellenkezõ esetben azt fogják mondani, hogy »összebeszéltünk«,
226 41 | Hogy mennyire akartuk - azt mondja - a nyakunkról lerázni...~
227 42 | sohasem igyekeztem foglalni. Azt láthatta. El nem gondolhatom,
228 42 | csalódott. Én nem bírom azt kitalálni.~A levélolvasásra
229 42 | nézve csak annyit, hogy azt kereken tagadom, hogy én
230 42 | tudom, de akárki volt is, azt szemébe mondhatom, hogy
231 42 | szemtelenül hazudott, ha azt állítja, hogy az én tudtommal,
232 42 | feleltem legelsõ kérdésére azt, hogy »nem voltam ott«.
233 42 | az ember oly bolond, hogy azt képzeli, miszerint az, ami
234 42 | szereti-e Pestet, mint én - de azt hiszem, megszereti (különösen,
235 43 | augusztus 15.]~Kedves Ilonám!~Azt írja, hogy válaszoljak levelére.
236 43 | megint csak élõszóval ígéri azt elmondani - amikor pedig
237 44 | legalább ezúttal bizonyítsa be azt a frázist, hogy ellenemben
238 46 | sorstól, hogy amikor elhozza azt az idõpontot, hogy kezdünk
239 46 | egymástól távolodni, velem azt az infámis tréfát csinálja,
240 46 | tengerem!~Lehetne ugyan mondani azt is, hogy márvány-tenger
241 46 | végképp kieveztem belõle, azt már nem tudom.~Talán a fátum.~
242 46 | Talán a fátum.~Maga persze azt fogja mondani erre az én
243 46 | eddig.~Csináljuk hát meg azt az egy hónapot tabula rázának.
244 47 | unalmas örökkévalóság!~Már azt is elfeledtem, hogy néz
245 47 | Boboktól kellett megkérdezni. Azt a szamár gyereket megbíztam,
246 47 | a természet rendje hozza azt így.~Éppen itt van rá a
247 47 | általános szélcsend« egészen azt »látszik« jelezni.~Csak
248 47 | csendességbõl: egy kedves rokonkája azt mondta, hogy maga »haragszik
249 47 | helyzettel ki tudtam békülni, azt mondtam a kedves rokonnak:~-
250 47 | mondtam a kedves rokonnak:~- Azt ugyan okosan teszi: csak
251 47 | magát a mohorai szüreten? Azt mondta, hogy igen. Gerlachhal
252 47 | jönnek Gyarmatra lakni. Azt hittem, hogy mindjárt e
253 47 | elején jönnek, s elhatároztam azt a meglepetést csinálni magának,
254 47 | mindenkinek. Hogy mi van alatta, azt igazán, híven nem adom át
255 47 | B[érczy] Mari újságolta azt is. Ha igaz, írja meg, miért
256 47 | mai világban. Azzal csak azt bizonyította, hogy szíve
257 47 | Hanem én nem akarom, hogy azt tegye, az indokokat elengedem.~
258 48 | Bobok szemembe nevetett és azt mondta.~- Nagyon szerelmes
259 48 | a nézésével?...~Én akkor azt feleltem erre:~- Ne bánts...
260 48 | egész a kis Gyuriig, s ahol azt a »mindent« még százszor
261 48 | akarok írni. Ön megérdemli azt, hogy Önnel szemben még
262 48 | együtt beszélgetünk, és tudom azt, hogy aki önnek azt mondta,
263 48 | tudom azt, hogy aki önnek azt mondta, hogy ne higgyen
264 48 | egy szóval sem említettem azt, hogy szeretem - pedig szerettem -,
265 48 | mai napig sem említettem azt, ami ennek következménye.
266 48 | ennek következménye. Mert azt gondoltam és gondolom most
267 48 | elmaradásomat. Másoknak mondja azt, hogy fasché van köztünk
268 49 | vegyek az Ilonkámnak, mire azt találta ki a furfangos Kliè,
269 49 | szál bútor sincs benne; azt mondja, hogy azt hitte,
270 49 | benne; azt mondja, hogy azt hitte, miszerint megházasodtam,
271 49 | indulta elõttig ír levelet, azt a Pannóniához címezze, ha
272 49 | alkalommal elõterjesztem azt magának jóváhagyás végett.
273 49 | nekem az a nagy örömem, s azt a módot találtam fel, ha
274 49 | utalványozok 120 szót egy hónapig, azt a 120 szót aztán tetszése
275 49 | né« névre, maga úgy fogja azt elkérni az öreg telegrafistától.~
276 49 | himlõje van: attól félek, hogy azt kaptam meg attól a kölyöktõl,
277 50 | magának. Többi közt különösen azt akarom megírni, hogyha netalán
278 50 | jól tudott affektálni, és azt mondta, hogy szeret - azért
279 50 | olyan körben volt, ahol azt meg nem ösmerhette, mert
280 50 | vegye tehát sértésnek, mikor azt mondom, hogy az én testvérem
281 52 | itt. Ön azonban téved, ha azt hiszi, hogy valami briliánsan
282 52 | ellentmondani! Én csakis azt kívántam, hogy mentsen fel
283 52 | örömömre szolgált volna, ha ön azt mondotta volna: »magának
284 52 | magának. Maga megérdemli azt tõlem.~És ezzel befejeztük
285 53 | sietségemben írtam néhány sort - de azt nem szabad válasznak tekintenem
286 53 | van az még? Az ördög gyõzi azt várni. Aztán lusta vagyok,
287 53 | boldog lenni a maga kedvéért. Azt tudom, hogy maga is le tud
288 53 | feleletet adni magamnak. Mert azt vegye tekintetbe, hogy ez
289 53 | kettõnknek?~Erre maga ziher azt fogja mondani: »Istenem;
290 53 | a »lenne« nem ér semmit. Azt kell venni, ami »van«. A
291 53 | mûveire.~...Ha én nem tudnám azt, hogy van valaki, akit én
292 53 | Ezért írtam én fentebb azt a kifejezést, hogy az kisebb
293 53 | nézve is borzasztó lenne, én azt csak úgy értem, hogy ha
294 53 | alkalmazom magamat.~Hátha én <is> azt mondom: »életem a maga kezében
295 53 | feleségem legyen, akkor írja azt meg, kimerítõ részletességgel
296 53 | aztán anyja tudta nélkül azt a juxot csináltuk...> [Folytatása
297 54 | berendezem a szállásomat. Itthon azt fogták volna hinni, hogy
298 54 | beleegyezésével.~Egy út volna azt elérni, csakhogy az nagyon
299 54 | Maga legjobban ösmer, tudja azt is, hogy milyen viszonyban
300 54 | lenézetve, anélkül, hogy azt valaha keserûen megtorolhassam.~
301 54 | ha már ennyit megtettem, azt többé nem mondom, egészen
302 54 | röviden csak annyit, hogy azt kívánom magától, miszerint
303 55 | nem felejtett el. Hanem azt meg sajnálom, hogy köhög
304 57 | mint magamat, okvetlenül azt tanácsolnám, hogy »bolond
305 57 | el lehet végezni szóval, azt levélben száz lapon kellene
306 57 | Most pedig, »miutánd« csak azt ígértem meg magának otthon,
307 57 | diskurálok magával, miután azt már kezdem elsajátítani.~
308 58 | az ilyen malõrt! Ön ziher azt hitte, hogy lustaságom miatt
309 58 | megtettem. Úgy kikeresték azt a percet, amikor nagylelkû
310 58 | anyjának is megígértem. Csak azt kértem ki, hogy még egy
311 58 | törvényei összekötnek - azt a láncot én nem tépem szét.
312 58 | az, ha bujkálni kell. És azt így vigye az ember a végtelenségig.
313 58 | lenni okosabbnak.~Én belátom azt, hogy ahogy a körülmények
314 58 | felhagyom azonban magam számára azt a klauzulát, hogy ha valami
315 58 | anyjának a boldogságáért azt az áldozatot hogy megválok
316 58 | szándékozom neki megmondani azt, hogy eddig, igaz, másba
317 58 | ahhoz. Válassza maga is azt a nemes életfeladatot, hogy
318 58 | Mint minden.~Ma, teszem azt, Vácra akartam menni (és
319 59 | fontos levelet, de mivel azt azon okból, mert a posta
320 60 | örökké szerencsétlenné tenne. Azt pedig nem akarhatja, ha
321 60 | akinek kedvéért meg lehet azt becsülni. Tudja, hogy csak
322 60 | már mindegy lesz, akkor azt mondani: Lásd, buta népcsõcselék,
323 60 | nagyság, dicsõség, hír, ha azt maga nem látja. Nem kell
324 60 | olyan élethíven leírtam.~Ami azt illeti, hogy ezt maga megteszi
325 60 | tán már nem is lesz soha. Azt eljátszotta akkor, midõn
326 60 | gyõzõdve, hogy megteszi, de azt is tudom, hogy mégsem teszi
327 60 | büszkeségem: - mert a maga apja azt üzente nekem Bobokkal, »
328 60 | neki valaha könyörögjek, azt nem tehetem. Ez ellen fellázad
329 60 | kedvezett ennek a tervnek. Azt azonban maga, jóllehet megírtam,
330 60 | sem akart eljönni. Abból azt vettem észre, hogy rossz
331 60 | hogy én megint megragadom azt. Hiszen tudja, hogy milyen
332 60 | volt az osztó.~(N. B. még azt is meg kell említenem, hogy
333 61 | Tekintse bizonyosnak, hogy azt fogom írni két hét múlva,
334 61 | azoktól megválni, tegye azt, hiszen azokra nincs szüksége,
335 62 | magára, s visszavonhassam azt a kemény szót, hogy nem <...>
336 63 | semmit sem írt - ebbõl azt kell kikombinálnom, hogy
337 63 | Székáccsal beszéltem: az azt mondta, hogy semmi sem lehet
338 63 | meg kell történnie.~Erre azt mondtam, »hogy ehhez az
339 63 | szülei beleegyezés. Erre azt mondtam, hogy ehhez az eszközhöz »
340 63 | áttérünk a zsidó vallásra; erre azt mondta: »Tessék! Minden
341 63 | utóbbi levelem az volt. Mikor azt írtam, meg voltam gyõzõdve
342 63 | van indokolt joga, hogy azt kívánja, miszerint a házasság
343 63 | nézve. Mért nem kötötte már azt is ki, hogy az eskettetõ
344 63 | Egyszóval nem akart lejönni. Én azt értem. De ha lejönni akart
345 63 | Baloghynéval. No de nem csodálom én azt. Nem is tréfa az, amit maga
346 63 | habozásáért, sõt vártam azt, s amennyire ösmerem, meg
347 63 | amit érzek. Ha maga látná azt a fényt, azt a csodálatos
348 63 | maga látná azt a fényt, azt a csodálatos ragyogást,
349 63 | elmegyünk szállására, s én azt mondom neki tanúimmal:~-
350 63 | is meg kellett mutatni, azt mondta rá: ejnye, hogy az
351 63 | mindent elvégez.~Erre én azt feleltem:~Tekintetes Úr!
352 63 | szívembõl fakadt: vegye azt, kérem, maga is visszavonhatatlan,
353 63 | csináljon! Én nem tehetem azt, hogy egy: kétes kimenetelû
354 63 | annyira parancsolni, hogy azt nem teszem. Ha meg volnék
355 63 | válasszon.~Amit akar.~Ha azt választja, hogy eljön, úgy
356 63 | mindenben támogatni fogom, de azt ne kívánja, hogy én is kibéküljek
357 63 | Nelkával és az apjával, azt nem teszem meg. Elkísérem
358 63 | meg. Hanem az édesanyját azt szeretem és tisztelni fogom.~
359 70 | véleményben vagyok, hogy azt legegyszerûbb és legkönnyebb
360 68a | 20. 21. és 22-ik számát s azt hiszi, hogy azon általam
361 69 | hálával írom e sorokat, hogy azt a boldog két esztendõt,
362 69 | elismeri, hogy megtettem azt, amit egy ember megtehet,
363 69 | hát nem tehetünk ellene. Azt talán megtehettem volna,
364 70 | egymástól. Nem így fogadtuk azt az oltár elõtt. Én eddig
365 74 | nagy örömömre szolgálna, ha azt Maga elolvasná, s ha egy-egy
366 74 | Szegény Ilonám! Maga talán azt hiszi, hogy a szerelem megszüntével
367 75 | nélkül az utcára lépnem.~Azt hiszem, nem váltam az irodalom
368 75 | nem »áldozatot« követelek. Azt is hoztál már eleget. Most
369 75 | miket e nemben írtam (mint azt egyízben magad is láttad),
370 77 | fityeg a kabátomon; valamint azt is, hogy tudtomon kívül
371 78 | Borcsának, küldött levelére azt üzenem, hogy szívsebemet
372 79 | Ide zárom az önét, kérve azt kitöltve, postafordultával
373 80 | alkalma és ideje legyen azt, ha érdemesnek találja,
374 82 | kérelemmel, kegyeskedjék azt behajtani: mert én magam
375 82 | biztosan tudni fogja a lakást. Azt hiszem, pörre nem fog a
376 83 | téveszted össze az objektumokat.~Azt írod, hogy reméled, hogy
377 83a | kedélyemet. - Én mondhatnám azt neked, aki azóta mindazt
378 83a | esetleg aszerint, vagy azt mondja négy-öt sorban, hogy
379 86 | elhatározását. Szíveskedjék azt velem tartózkodás nélkül
380 86 | semmel.~Szíveskedjék nekem azt, ha csak rövid egy-két szóban
381 87 | És Zsótér Mariska? Mintha azt hallottam volna, hogy beteg.~
382 88 | tárcáival és csevegéseivel. Azt a honoráriumot, amit önnek
383 90 | 10.]~Tisztelt Barátom!~Ön azt állítja, hogy nem volt igazam
384 90 | szépség.~Elnevettem magam, és azt kérdeztem önöktõl, hogy
385 90 | úgynevezett intelligenciát, azt az intelligenciát, mely
386 90 | elmondani senki.~*~Önök mindig azt mondták nekem, hogy én szépen
387 90 | is megmaradjon.~Én pedig azt mondom, hogy ne maradjon
388 91 | ólálkodik, midõn e sorokat írom, azt üzeni, hogy elküldött levelére
389 93 | kíváncsian várják a fordítást, azt mondják, lehetetlen, hogy
390 94 | tudom, szeretem-e még, de azt ígérem, hogy meg fogom mindig
391 94 | múltamból is helyre hozni azt, amit lehet.~Azért hát arra
392 95 | ismer engem. Hogy tehette azt fel rólam, hogy én valakihez
393 96 | évi kamatjaival együtt?~Azt hiszem, hogy e részben Szana
394 96 | nem kaptam reá választ, azt kell hinnem, hogy máig sem
395 97 | 7.~Kedves Ilonka!~Nehogy azt higgye, hogy elfelejtettem
396 97 | higgye, hogy elfelejtettem azt a dolgot, néhány betût vetek
397 97 | Kisfaludy-Társaságban, amint azt a lapokból olvashatta, és
398 97 | megpróbálom eligazítani azt az ügyemet magával.~Érzem,
399 98 | arányokat vett, hogy immár elég azt elhíresztelni, hogy jelen
400 98 | hogy jelen leszek, teszem azt, a Népszínházban, s megtelik
401 99 | Ha majd szidni fognak, azt is elküldöm. Most még a
402 100 | amelyrõl beszéltem. Én azt hittem, hogy hosszan fog
403 100 | mintha rá akarnám beszélni. Azt sem volt helyes tennem,
404 100 | nek, sem »igen«-nek.~Mert azt írja ugyan, hogy nem megy
405 100 | férjhez soha többé - de azután azt írja, hogy azért nem megy,
406 100 | cselekedjek. Téved hát, ha azt hiszi, hogy egészen maga
407 100 | ígérhetek.~Hanem akarom azt, hogy legyen egy bizonyos
408 100 | jövedelmem lenne! amint azt az emberek gondolják.~Ezidén
409 100 | Igaz, hogy másrészrõl azt is remélni lehet, hogy még
410 100 | de büszke vagyok rá...~Azt mondta, hogy ez lerontotta
411 100 | érdekességemet az asszonyok elõtt.~Én azt hiszem, ellenkezõleg. Az
412 100 | felõl tudakozódik, hogy azt a <külföldi> lapoknál felhasználja -
413 102 | kezét nyújtja felém, mert azt hiszi, hogy nekem elégtétellel
414 102 | Hogy jobban megnyugtassam, azt is megírom, hogy én még
415 103 | emlékszem, milyen volt. Azt azonban nagyon szeretném,
416 103 | gyakran ír, az illedelem is azt hozná magával, mert ráér.
417 103 | mindent kiírnak rólam. S én azt kimondhatlanul szeretem.
418 103 | lapban.~Valami vadbarom meg azt írja le egy másik lapban
419 103 | nem igaz. No, iszen csak azt tudnák meg, hogy a régi
420 105 | kapocs sem fûz.~Pedig talán azt kellett volna mondani »még«.
421 106 | 3-4 órára délután küldje azt a magok Misáját Lõrincibe.
422 106 | bizottságot, hogy kérem mellõzni azt a szokást, hogy engem valami
423 107 | Gálfi> reggel nálam volt, s azt mondta egész komolyan, hogy
424 107 | napján.~Doktort hívattam, azt mondja, bajom nem aggasztó,
425 107 | Tegnap csakugyan magam is azt hittem, hogy nem élem meg
426 107 | Endrét, rendkívül dicsérte. Azt mondja, tetõtõl-talpig becsületes,
427 107 | már látni. S megtehetné azt az örömet, hogy <feljönne>
428 108 | városról-városra, s még azt is olvasom minden nap, hol
429 109 | Nelkám! Kisebbik feleségem!~Azt vártam, hogy egészen kigyógyulok,
430 109 | kellemes érzésekkel, de azt sem úgy, ahogy megérdemelnék
431 109 | lenne, ha Arany Jánosnéról azt hallaná az ember, hogy pletykát
432 109 | benne vagyok, s még most is azt hiszem, hogy közönséges
433 111 | öreg néger rabszolgának azt mondta a gazdája egyszer
434 111 | De nem mondom, mert még azt hiszi, hogy az önét is olyannak
435 113 | A Klémi lenne még itt, s azt látom is gyakran az »Angol
436 113 | megtetszett egy szépasszonynak, és azt kérdezte tõlem:~- Hogy adja
437 113 | tõlem:~- Hogy adja nekem azt a csont-órát?~- Olcsón:
438 114 | Nagyon sok a dolgom. Ne vegye azt kérem úgy, ha soká nem írok,
439 114 | vonva az élet, tehát keresi azt - én pedig be lettem lökve
440 114 | kérdését: az »örökös férj« azt mondják, be lett egészen
441 116 | újságot nem tudok írni, csak azt, hogy Borostyáni holnap
442 118 | életünkre. Neked nem kell azt mondanom; ismered te, a
443 118 | tudod, mint volt szegedi azt is, hogy Szegeden a politikai
444 119 | csirkét várom, mert megint azt eszünk.~Útközben semmi nevezetes
445 121 | Barátom!~Amikor elolvastam azt a tárcát, amit Mészárosról
446 122 | de ne mondja meg neki). Azt írja, hogy cikkét javítsam
447 123 | ami csöpp üres idõm van, azt arra kell fordítanom; mert
448 127 | Tegnap kutyául voltam, azt hittem, esténél tovább nem
449 127 | sovány vagyok egy hét óta, azt mondaná, hogy az lehetetlen -
450 129 | Igazán fölvetem magamnak azt a kérdést, hogy nem-e kegyetlenség
451 132 | jelennek meg nagy dísszel. Azt szántam [Mauks] Endrének,
452 133 | kérésemmel, úgy elõadom azt két sorban.~Átvettem a Magyarország
453 135 | élõ kalendáriumnak lenni: azt is megtanulod. Eddig, ha
454 135 | tõled: hány hét a világ, azt felelted: mával is kevesebb.
455 135 | bezzeg, ha ezután kérdezik, azt feleld: mával is több. Mert
456 135 | találták valami természetesnek azt, hogy írótársak olyannyira
457 135 | lenne?~Én nem tudom. S én azt hiszem, még eddig te sem
458 135 | is: és mit tapasztalék?~Azt tapasztaltam, hogy a Nagyvilágban
459 135 | ketten? Mit gondolsz? Én azt gondolom, hogy el. És sokkal
460 135 | Károly Lajosnak.~Hát én azt gondolnám, amennyire tõlünk
461 136 | választhat el egymástól, kivévén azt az esetet, ha hirdetni kell.
462 141 | kedvesek és lelkesek, az azt [= aztán, oszt’!] a város!
463 142 | dolog visszatartott.~Akkor azt’ megint levetkõztem, s felöltöztem
464 145 | kulcs volt a kisládában, azt elvesztették, a hátsó pántokat
465 145 | bírja írni gyenge tollam azt, amit akarok.«~Nekem megfordítva
466 145 | most volt a születésnapja, azt meg már bizonyosan tudom,
467 148 | halász (mert az ön embere azt mondta, ez hiányzik), a
468 149 | és Somló!~Tekintetbe véve azt a féltékenységet, amely
469 150 | látta-e Szegedet? - csak azt kérdeztem, látta-e magát.
470 150 | kérdeztem, látta-e magát. Azt mondja, hogy egészséges
471 150 | nagyon megszépült.~Ebbõl azt következtettem, hogy barnul.
472 151 | tudom megkaptad-e azóta? De azt hiszem meg kellett kapnod!~
473 153 | esztendõ óta.~Mert az olvasók azt hiszik, hogy egy lap csak
474 156 | a pünkösdi dologban. De azt nem én csináltam.~A Zsótér
475 156 | meglátogatni téged satb.~Mire azt mondják a hajadonok, hogy
476 156 | bûnbakká.~Írtam, te nem írtál. Azt hittem hát, nem vagy otthon.
477 157 | Barátom!~Nincs igazad. - Azt mindenki tudja, hogy az
478 157 | nem hiányozhatsz. Most is azt hiszem.~Én hát beírtam a
479 157 | semmi esetre sem bizonyítja azt, hogy ezen (különben is
480 157 | utánajártak, hanem csak azt, hogy ily esetben a közvélemény
481 157 | mindig piszkít a festék!), azt én jól tudom, de ennek is
482 157 | ellenszenvezel a sajtóval, s azt hiszed én túlságos fontosságot
483 157 | vagyok. De viszont tudom azt, hogy a közvéleményt elõ
484 157 | fogva, nem nélkülözheti azt az erõt, melyet a nagyközönség
485 157 | nézve?~Hiszen száz okod volt azt esetleg el sem fogadni.
486 158 | várnagy színe elé járulva, azt mondja neki a delikvensek
487 158 | veszélyesebbnek tartok, mintha azt írnád, hogy a képviselõházban
488 158 | komolyabb jelenség, s csak azt mutatja, hogy a legjobb
489 159 | látod. Régen megmondtam én azt neked, hogy kár a magad
490 159 | lesz védekezned.~Te erre azt mondtad, hogy »Eh, hagyj
491 159 | nekem békét. Jobban tudom én azt, mint te«. Régi rossz szokásod
492 159 | Nagy András Jánosod, aki azt a szép nagy mondást mondta,
493 159 | csak tollhibából említéd azt az urat, aki »annyi grófot
494 159 | ideád támad, ne ajándékozd azt másnak, hanem mondd el a
495 159 | nevében. Így is meg fogjuk mi azt becsülni, s legalább nem
496 160 | boncolók legifjabb céhe azt hirdeti, hogy az ember szíve
497 160 | volt, hogy itt tenni kell.~Azt a szívszorulást a sajtó
498 160 | valójában az a golyó, mely azt az ifjú életet kioltotta,
499 160 | mondjuk egy része - ma már azt is hirdeti, hogy az az ember
500 160 | mely az egész életre szól.~Azt hiszem, hogy ezen túl minden
1-500 | 501-826 |