Fejezet

 1 3  | életveszedelemben sem forogtam még, gondoltam magamban. Édes Hanke úr!
 2 27 |             k. a. beszédje után azt gondoltam ki, hogy nem adom postára
 3 35 |   határozottan csak azért, mert azt gondoltam, hogy kissé restelli azt
 4 35 |            nekem. És ezt igazán így gondoltam. Tehát egészen mégsem mondtam
 5 37 |            zsélyi fürdõbe. Mindjárt gondoltam, mert különben nem járnának
 6 38 |           mert hát csak nem õrzené, gondoltam, a legbecsesebb helyen,
 7 40 |         legboldogabbá? ~Elõször azt gondoltam, hogy jó volna burkus császárnak
 8 48 |             következménye. Mert azt gondoltam és gondolom most is, hogy
 9 63 |             Eszerint adieu, Ilona - gondoltam magamban. Mégis szomorú
10 87 |      feloszlását helyezi kilátásba. Gondoltam, hogy visszakapom. Most
11 106|         utóbbit nem írtam meg, csak gondoltam. Hozasson nekem kérem Gyarmatról
12 145|             r n i ?~Nógrádban sokat gondoltam magára. Próbáltam megírni
13 157|            neki. Oh, nem! Korántsem gondoltam - amint humorosan megjegyzed: - »
14 158|          eleven fantáziádnak, s nem gondoltam soha, hogy még rám nézve
15 184|             fordítottál.~Bizony nem gondoltam volna, mikor hozzád adtam
16 202|            valószínû benne, amit én gondoltam bele, azaz, ami meg nem
17 245|             viszket - és igazán azt gondoltam magamban, mikor a szép szõke
18 257|            azaz gondolj valakire.~- Gondoltam már.~- No, ugyan eltalálom-e?
19 257|       fejével: »No-no, magam is úgy gondoltam.«~- Helyes - mondá Gajári -,
20 260|         elvetettem a gondját, rá se gondoltam többet a rétsági üresedésre,
21 291|            már nyilvánvaló volt, de gondoltam, reméltem, hogy még sokáig
22 297|         azonnal fizeti. Ezt én arra gondoltam ki, és ezentúl alkalmazni
23 297|        írásom a kezükben van. Azért gondoltam, hogy ha fizetnek, akkor
24 366|           zavaromban egész nap arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha
25 368|           tekintem. S e presztizsre gondoltam ártalmasnak ezt a gyûjtést,
26 388|            végtelenül, bár meghatva gondoltam vissza zsélyi otthonomra,
27 414|             nyújtott elismerésre, s gondoltam magamban, hogy az õ babérjaik
28 428|         találják egymást, azért úgy gondoltam, hogy végtelen tiszteletem
29 444|        Pista!«~Aha! ez nekem való - gondoltam. Nekidûltem az olvasásnak,
30 444|             nem azért, mintha... de gondoltam; ha még te se vállalod,
31 445|             mert amikor tettem, nem gondoltam, hogy valamely párt kötelékébe
32 495|         vettem becses soraidat, nem gondoltam, hogy olyan gyorsan intézed
33 499|             úgy kapja meg, ahogy én gondoltam. A holnap megjelenõ helyes