Fejezet

 1 12 |       leírni, különben magad is tudod: Szervusz kedves Miskám! <
 2 12 |         látogatlak meg Ebecken: tudod termé­szetemet, hogy engem
 3 22 |        Hát csak tudom.~- No, ha tudod, hát akkor nem kell a leköszönésed,
 4 36 |          akár távolban légy, ha tudod, hogy beteg«. Dehát mi baja
 5 118|     hajt a szegény embernek. Te tudod, hogy a szellem munkásai
 6 118| mondhatom, lelkiismeretesen. Te tudod, mint jó barát, hogy bennem
 7 118|      bármely támadást elbír. De tudod, mint volt szegedi azt is,
 8 135|        hiszem, még eddig te sem tudod. Hanem azért úgy gondolom,
 9 156|      Erre én ráálltam. - Hiszen tudod, hogy én mindenre ráállok,
10 182|         und drájszig«!~Most már tudod, hogy micsoda könyvrõl beszélek.~
11 184| bizalmam a karrierjéhez.~Hiszen tudod, hogy megy ez Magyarországon.
12 188|    érdekes az! S te különben is tudod, mi volt a távozási indok.
13 224|        figyelmeztetve, de amint tudod, sok minden egyéb foglalt,
14 257|       mit feleljek?~- Hiszen te tudod, hogy és mint van.~- Tudom.~-
15 257|     mint van.~- Tudom.~- Azt is tudod, hogy kinek írjuk a lapot.
16 288|   alkalmatlankodásomért. Hiszen tudod milyen az effajta hóbortos
17 365|         az igaz.~Te azonban már tudod.~Maradtam pediglen szeretõ
18 381|   vagyok ugyan (látom, hogy jól tudod), de efemer természetû,
19 404|     tehát élet- és emberismerõ, tudod, hogy vannak emberek, akiknek
20 444|      neki, hogy szidom! - Te is tudod; könyvet írt Moronyinéról,