Fejezet

 1 5  | Kossuthúgyseg... nem adom azért a száz »milaresse« szivarért, amit
 2 7  |    haszontalanság.~Hát mi kell?~- Száz milaresse - mondaná plebánosunk.~
 3 7  |         fogja fel a dolgot: nem a száz miláressérõl van itt szó,
 4 30 |        magával, hogy ne lenne ott száz kíváncsi szem, hogy bizalmasan
 5 35 |       nehezen szoktam ahhoz (amit száz fiatal ember, aki kevésbé
 6 48 |           volna fel ezt a tengert száz ember közül 99-nek a »jellemtelen«
 7 57 |      végezni szóval, azt levélben száz lapon kellene némely esetekben
 8 122|           az irodalomnak legalább száz évig. »Nagy dolog« lett
 9 142|          érzem magam, s nem adnám száz forintért, ha most, mikor
10 157|    fõrendi tagságra nézve?~Hiszen száz okod volt azt esetleg el
11 170|          óta nem. Sokért nem adná száz más ember, ha õ írta volna,
12 170|      dühbe ilyenkor?~Egy szó mint száz - harag helyett választ
13 182|    menyecske és elsmirolt férjek! Száz aranyos eszme!~Nem is mondom,
14 202|          erre. A hadak (több mint száz fegyveres) egész Zsolnáig
15 245|         modellnek.«~Egy szó, mint száz: nagy viszontagságok között
16 257|          Valami fölséges ez! És a száz levélbõl egyszerre ráakad,
17 303|         Pál egyszerre megérkezett száz lelkesült választóval«,
18 369|           még kezet is csókol, ha száz forint nyereség révén jut
19 369|         megbékíteni egy nagylelkû száz vagy kétszáz koronás ajándékkal,
20 381|      részei lesznek.~Egy szó mint száz, köszönöm hálásan, hegy