Fejezet
1 3 | víg kedvû abrakolója éppen most hozza a Borsszem Jankót,
2 4 | belõle, ... te helyetted is.~Most pedig beszéljünk okosabb
3 4 | gründlisch« hasonlatokval.)~Most pedig megint másról beszéljünk:~
4 4 | György körileti orvos.«~Most pedig, miután elõbb egyet
5 5 | ideje van, élete van«. Milka most már zicher nem fogja sonica
6 6 | veszek: hátha maga jön.~Most azt megírtam, hogyha körülményei
7 6 | század kicsi hozzánk......~Most pedig, miután élõszóval
8 7 | minél elõbb »eldõljön«.~Most is olyan kedélyhangulatban
9 7 | illoyalis disputálási mód), hogy most kénytelen vagyok addig ordítozni
10 8 | Pesten, õtet elcsabitota - s most megvan gyerek -, s az apa,
11 10 | Ebbõl az a tanúság, hogy »most már« minek mennénk Kis-kürtösre?~
12 11 | mellettem: reménylem, az most sem történik meg. Én legalább
13 11 | sanguinicus szerelmes levél.~Most pedig még arra kérlek, tedd
14 12 | keresztül vihettük volna együtt: most már csak egyikünk érheti
15 13 | végével dugom a számba.~Még most is köpködöm tõle....~Mondják,
16 13 | hiszem, hogy csak »elõre«.~Most még interes[s]antabb a dolog.~
17 15 | elûzte. Komolyan beszéljünk most már.... ~Jössz a majálisra?~
18 15 | tudok »komoly« levelet írni.~Most pedig még azoknak se tudnék,
19 18 | huncut vármegyének... éppen most bötûzgetem a Naplóbul, hogy
20 18 | Szontagh Samu ellenében.~Most már csakugyan Pulszky-vármegye
21 18 | medribe... Semmi gondom most a hony-haza véres sebeire,
22 22 | Jeszenszky-féle dolog elbeszélésétõl, most már semmi segítség, cudarul
23 22 | mindennek nagysád az oka, éppen most írok egy igazolási keresetet,
24 24 | Az egyik az, hogy éppen most olvasom az »És mégis mozog [
25 24 | egy mázsa hajkócért, ha most engem nagysád megértene.
26 25 | Pesten van.~A Balasa még most is létezik. [Más] semmi
27 26 | valóságban »még« nem az enyém.~Ha most érdekes levelet akarnék
28 26 | csakugyan én is azt hittem. De most már azt hiszem, hogy nem
29 26 | felette érdekel. Avagy írnék-e most ekkora hosszú levelet valamennyi
30 26 | teher volna másképp, az most mulatság... ha el se küldöm
31 26 | rajta, hogy nem találkoztak.~Most aztán áttérhetünk a legnagyobb
32 26 | tisztára írni nincs kedvem. Most pedig, miután leveleinkben
33 27 | Hanem azt restellném, ha ön most amiatt nyugtalankodnék és
34 27 | saját boldogságomat. Én még most is szeretem, s úgy õrizem
35 27 | barátok vagyunk«, hogy még most is szeret egy »kicsit«. ‘~
36 30 | hogy éppen azért sem jön most Mohorára.~Elõször én is
37 30 | van a Pajor levele, melyre most küldtem nyomdába a »feleletet«.~
38 30 | állapotban leszek - mert most egy kis malõr nagyon haragít,
39 33 | mit akart ezzel mondani. Most már tudom. Meghányva a körülményeket,
40 33 | míg enyémnek tarthattam, most, mikor haragudnom kellene
41 35 | arccal elém áll, hogy »talán most jobb volna szakítani, mint
42 35 | ideáljával« beszél.~Lássa, most <ezt a szót> e szó helyett »
43 35 | milyen nagyon szeretem.~De most kénytelen voltam vele. Kényszerített
44 35 | ez az utolsó levele, mert most »félig« elhiszem, hogy szeret,
45 35 | akadály.~De a közvetlenül most mondottakkal nem azt akarom
46 35 | lemondani. Esküszöm Önnek, hogy most Bérczi Mari egészen háttérbe
47 35 | apró súrlódások miatt«.~- Most hát már nem lesz felesége
48 35 | kérdezte a Puntyus.~- Most már nem. Legfeljebb egy
49 35 | mégsem mondtam le magáról.~Most pedig Isten áldja meg, kedves
50 36 | állandóan Zsélyben lakik most, senki sem volt. Még Horváth
51 36 | felkeresi a pokolban is, mert most olyan levelet visz neki,
52 37 | maga számára; úgyhogy már most is nagyon szereti, s olyan
53 37 | ájultam el a nevetéstõl, most már vértezve vagyok mindenféle
54 37 | csak õszinte legyen. S most veszem észre, hogy most
55 37 | most veszem észre, hogy most legkevésbé az.~Én az egész
56 37 | viszonozhatom azzal, hogy most azért megfosztani törekedjem
57 37 | hogy akkor is szeretném, ha most nagyon csúnya lenne egyszerre.~
58 37 | esze uralkodik felettem most, úgy fog felettem uralkodni
59 37 | a büntetõjog mellett, s most, mikor száraz dolgokat kell
60 37 | életnovellánkat, amelynek most már legegyszerûbb helyein
61 37 | karmolok még egy lapot«, most meg már a harmadik lapot
62 37 | magával való beszélgetéstõl.~Most különösen azért is, mert
63 37 | hogy »én gúnyolom magát«!~Most már tehát körülményesen
64 37 | meg fogja azt magyarázni.~Most olvasom, hogy a Miskolci
65 37 | szerelmes levelet írok mégis.~De most már a harmadik lap is kifogyott.
66 38 | istennek sokra vittem! - most már átmehetünk.~II. A politikára.
67 38 | tanultam a »baloldaliságot«, most meg ebben a másik évnegyedben
68 38 | kedves jószágot.~No, hanem most már elég volt magamról ennyi.
69 38 | idõt nem vertem el hiába. Most már csak arra vagyok kíváncsi,
70 38 | feltámasztja. Haladunk... Most már nincs egyéb hátra, mint
71 38 | mikor még kézirat volt? Most már nagysád lesz »A kékszemû«,
72 38 | elkezdek káromkodni - mert most veszem észre, hogy a túlsó
73 39 | példát mondok.~Ha teszem azt, most valaki más lett volna a
74 39 | többre becsülök szerelménél, most is mind a kettõnket megmentett
75 39 | egészen enyémmé emelte önt most is, mikor még nem az enyém,
76 39 | életben nem fogok visszaélni.~Most már írhatok másról.~Vasárnap
77 40 | július 31.]~Kedves Ilonám!~Most jut eszembe, hogy talán
78 40 | nagy ellenségek vagyunk. Most, egy idõ óta hallom, azért,
79 40 | megyek ki Mohorára. Jöjjek most.~- Nem megyek már én soha -
80 40 | megáldott ez idõ szerint.~Én most õszintén szólva egészen
81 40 | boldogságom, ha én itt ülnék, ahol most ezeket a sorokat írom, maga
82 40 | Csókolom« számtalanszor.~(Most már nincsenek cserebogarak!
83 40 | Elég volt nekem az is! Most meg már egész Ebeckig elmegyek,
84 40 | teljes bizalmára méltat még most is.~
85 41 | azelõtt Nelkát kedveltem, de most már azt sem), és ezt így
86 41 | neki ezt a szívességet - de most már »késõ« van, s nincs
87 41 | ábrándokkal táplálkoznak sat. Én most legutoljára, vasárnap lesz
88 41 | kedvemért ne haragudjon rá.~*~Most pedig áttérek arra, amiért
89 41 | újdonságot hallom magától, hogy most Gyarmaton van - minélfogva
90 43 | verni - a fajtájuk. Éppen most értesültem róla, hogy Fáy
91 45 | gondolat még gyakrabban, hogy most már nagyon-nagyon ritkán
92 45 | nagyon-nagyon ritkán fogom látni.~Most pedig, miután ezt a sok
93 46 | fagylaltra, amikor - nem kérek. Most az egyszer igazán megártott.
94 46 | meszely fekete kávét, s most, midõn végre valahogy hazavergõdtem,
95 46 | hanem azért is, mert én most levelet írok felõle. A ködön
96 46 | fõbb kérdésekben mindenütt.~Most is õszintén megírom zsarnok
97 46 | akarnám, sem azért, hogy most be vagyok csípve, de azért,
98 46 | feje fáj... de hát mikor én most beálltam bolondnak, hát
99 46 | beálltam bolondnak, hát nekem most az kellene, hogy maga ne
100 46 | Elõsejtelmem volt.~Ezen most már segíteni kell.~Ellep
101 46 | komolyan kérem, hogy ne írjon most nekem egy egész hónapig
102 46 | sem írok, én sem. fogom most látni egy egész hónapig,
103 46 | találkozásra, annál inkább, mert most már az nem kerül megerõltetésébe,
104 46 | örökké együtt leszünk.~Tehát most isten önnel, imádott Ilonkám,
105 47 | Akkor az bosszantott - most ez bosszant.~Excentrikus
106 47 | Dessewffy kifecsegte elõre. Most már, ha megharagszom, meg
107 47 | lux...~Ad vocem, szüret! Most van itt a pap. Kérdeztem,
108 47 | Kedvenc tervem volt az.~De most már nem lehet keresztülvinni,
109 47 | nincs semmi megjegyzésem most; nagy ellensége vagyok a
110 47 | Bekövetkezett az elhatározó pont. Most határozzon. A »jux« korszak
111 47 | hónappal végképp befejezõdik. Most már következnek a komoly
112 47 | megszokott leveleire, hogy most már szükségbõl régi leveleit
113 47 | bizonyos, csak valószínû - most mégsem írom, azaz hogy sohasem
114 48 | bánts... meglehet, hogy most néztem meg »utoljára«. Ezt
115 48 | Nem az a hely az önök háza most már, ahol »otthon« érzem
116 48 | tárgyakat és a többi alakokat. Most már idegen hely az nekem.
117 48 | azt gondoltam és gondolom most is, hogy az ön szerelme
118 49 | elõkerestem, a Nr. 4. alatti kép.~Most értettem meg csak azon bámulatos
119 50 | magával egy kicsit. Éppen most látom elmenni az ablak alatt,
120 50 | otthon maradni, írjon: mert most már semmi kedvem többé visszajönni -
121 52 | lettem volna önre, mint most. Mert akkor tudtam volna,
122 52 | azért szeret, mert becsül - most pedig talán azért becsül,
123 52 | befejeztük ezt a tárgyat. Most már hagyjuk pihenni örökösen,
124 53 | maga kedves levelére, mivel most több idõm van, bõvebben
125 53 | bankettet rendezni, abban már most részt muszáj venni, s úszni
126 53 | volna úgy gazdag lenni, mint most, hogy magának jólétet teremtsek.
127 53 | a pénzt - az igaz, hogy most sem becsülöm -, hanem azért
128 53 | sem gondolkodom így. De most így gondolkozom.~És az nagy
129 53 | felrázná szellememet...~De most, most nekem minden hiábavalóság,
130 53 | szellememet...~De most, most nekem minden hiábavalóság,
131 53 | hogy elhagytuk egymást.~Most pedig befejezem levelem
132 53 | kérdezõsködik. Megvan õ is. Most pompás barátságban élünk.
133 54 | volna! Hol állnék én már most, ha maga nem lett volna!!
134 57 | nem szerettem volna is - most egyszerre imádnám, én, aki
135 57 | senkit és semmit.~Nem vitatom most már, helyes irány-e az,
136 57 | kedves pöhölykém, engem.~Most már egészen el vagyok bolondulva
137 57 | lánggá piszkálja fel.~Én most már többet érzek maga iránt,
138 57 | beszélni, mégsem teszem, mert most látom, hogy annyi sok a
139 57 | sem 100 lapot 4 oldalra.~Most pedig, »miutánd« csak azt
140 58 | de nem hallgatott rám.~Most itt kell lennem esti öt
141 58 | Gyarmaton természetesen most már nem találkozunk. A boldogsága
142 58 | már nekem senkim többé. Most vagyok igazán árva. Amint
143 58 | A kedves nógrádi levelek most már Budai [!] postabélyeggel
144 58 | másba voltam szerelmes, de most, miután folytonosan hidegedtünk
145 58 | jövendõm fotográfiája.>~Most beszéljünk magáról. A maga
146 58 | homlokomra. Rosszabb vagyok most, mint az õrült. Sõt már
147 58 | boldogok lettünk volna.~És most isten áldja meg, kedves
148 60 | amennyi szenvedést okoztam most, amiért szeretett, épp annyi
149 61 | késõbb mutatjuk is fel.~És most isten önnel, kedves Ilonkám,
150 61 | elvesztünk egymás számára. Most minden kockára van téve...
151 63 | egy ilyen párt, mi miatt most egészen kifelé áll a szekere
152 63 | fogom bírni megérteni.)~Most tehát másodszor kellett
153 63 | a szeme kápráznék tõle.~Most van az az idõ, amikor bátran
154 63 | akkor is csak - függ.~Tehát most két választása van: vagy
155 64 | tehát felhasználom a percet most, hogy magát más által értesítsem,
156 70 | résztvehetnék küzdelmeiben. Most már egészséges vagyok, s
157 74 | osztozott nyomoromban, osztozzon most dicsõségemben is, vagy legalább
158 75 | Segíts rajtam, kérlek, most is, de gyorsan, mert holnap,
159 75 | holnapután talán már késõ.~Most nem »áldozatot« követelek.
160 75 | Azt is hoztál már eleget. Most csak szívességet kérek.~
161 75 | szétosztandó, a választásokra. Most éjjel-nappal nyomják. Khón
162 78 | harmincegyedik nap. Elmúlt. S most már nem félek többé, hahogy
163 78 | jól állni.~Summa summárum, most már magán a sor. Ki is nevezem »
164 84 | lehetséges, annak díját elküldeni most. A szükség nagy úr, - s
165 87 | özvegyem, Lukácsné?~Eresztik-e most már a színházba? Hát a »
166 87 | Gondoltam, hogy visszakapom. Most azonban ehhez egy csöpp
167 87 | pofák idegessé tesznek.~Most már nem járok sehova. Egyedüli
168 87 | rendetlen ember voltam: most veszem észre, hogy a levelet
169 90 | intelligenciának nem szól ez, az most Szegeden megszavaz mindent.~
170 94 | még nem ment férjhez, én most mégegyszer elveszem magát.~
171 95 | már régen megbocsátottam, most pedig már boldog vagyok
172 95 | felém nyújtott kezét, de így most már ennek semmi célja nincsen.
173 95 | ismeri a visszaesküvést.~Most már megvallhatom, hogy szeretném
174 95 | vágytam erre. Kérni azonban most sem fogom. Ki tudja, micsoda
175 96 | oda? Nem volna-é kedved a most következõ pénteken vagy
176 99 | fognak, azt is elküldöm. Most még a magasztalások korát
177 99 | töltöttem, igen kellemesen. Most már vagy tíz napig Pesten
178 100| változtathatok, mert megtörtént. Most egyszerûen csak annyit akarok
179 100| engem. Hiszen nincs itt most köztünk többé szó turbékolásról,
180 100| énelõttem, bármilyen legyen is most, és szükségem is van valakire,
181 102| akkor, szegény asszony, ha most, anélkül hogy tudnám, mit
182 102| Aláírás hiányzik]~U. i. Most jön eszembe, hogy ahogy
183 102| anyámon kívül, akik elõtt most már nincs titkom, egy lélek
184 103| helyett a két nap helyett most itthon maradok, s nem megyek
185 103| tesz még egy királyt is! Most valami kis állása van, hát
186 103| Annyi kézirat, amennyit most ide firkantottam; nekem
187 103| legnagyobb pénzpazarlás most rám nézve az lenne, ha sûrû
188 103| lemenetelemet tartsa titokban, mert most az újságok mindent, de mindent
189 105| sohasem látjuk egymást, még most sem ment ki a fejembõl.~
190 108| beteg vagyok. Ebbõl pedig most az a bajom származik, hogy
191 109| néhány hízelgõ sorral. Ez most magyarul is megjelent, magának
192 109| kedves ismerõsök jöttén, de most mérges vagyok, hogy minek
193 109| lett magának), s mert hogy most a kedves kicsikét férjhez
194 109| feladat vár, ha megélek. Ez most már erõsen van körvonalozva,
195 109| aki benne vagyok, s még most is azt hiszem, hogy közönséges
196 109| vezetnem az írói kirándulást (most is már nekem kellett volna
197 110| Sajnálom, hogy nem láthattam most a nagy bálon, ha ugyan ott
198 110| Átcsaptam a palóc asszonyokhoz.~Most csak Nógrádba járogatok
199 111| Ilyenformán mondhatnám most én is Önnek: ha már feldolgozta
200 113| diskurálgatni a »Hangli«-ban.)~Hanem most a svéd király levele óta
201 113| azonban magamról ennyit; most engedje, hogy magáról írjak.~
202 113| fognak engem megbosszantani!~Most sajnálom csak igazán (miután
203 113| vannak környezetek stb.>~Most még a halálunkról valamit.~
204 113| magamtól gyógyultam meg, most semmi bajom.~Remélem maga
205 113| egészséges. Isten ments, hogy most haljon meg - mert megígértem,
206 113| világ szívének attól - de én most nagyon lusta vagyok, hát
207 118| kormánypárt, illetve pártunk most oly erõs, mely bármely támadást
208 118| módra. Tisza Lajos vas keze most összeszorítja a különben
209 118| elemeket. Nem okoskodnak most az emberek, hanem parancs
210 118| jeleivel fogunk találkozni. Most a képviselõválasztás van
211 121| hivatalnok vokssal. Aztán most személyesen ráparancsolt
212 122| megkaptam, de nagyon el vagyok most foglalva, nem válaszolhatok
213 122| a világ, ha tudná, hogy most a Dömök Palya cikkét fogom
214 126| Magának kell eljönni... Most legalább úgy vagyok, hogy
215 129| Ma az egy hét letelt - most már (kivéve az olyan eseteket,
216 131| érzem magam.~Dörre éppen most volt itt. Írjon minél elõbb.
217 132| nehézség merülne fel, akkor most következõ vasárnap kihirdettetem
218 135| bolondságot vettek a nyakukba. Most már vége van a szép legényéletnek,
219 135| kenyérkonkurrenciát egészen az õrültségig. Most még csak az van hátra, hogy
220 136| minisztériumhoz tartozik.~Tehát most már ott kell sürgõsen megtennem
221 136| mellettem, és fõzné a teámat, most, mert éppen teázni készülök.~
222 137| teljesíthetõ, méltóztassék már most diszpenzionális úton az
223 138| alispánnál, miniszternél, míg most végre újra a papunkhoz kerültem,
224 141| délután tárcát is írtam - most éjjel pedig meg kell a válaszokat
225 142| adnám száz forintért, ha most, mikor a bálból haza fogok
226 145| amióta elvált tõlem, s most kellemes társalgó, és igen
227 145| elõttem, hogy valamikor most volt a születésnapja, azt
228 145| tudom, hogy a nevenapja most lesz,~De még erre se tudok
229 146| gyengélkedésem miatt nem mehetek most - megbízom Raksányi urat,
230 148| készpénz kiadásom.~S még most is attól tartok, hogy kevés
231 148| a kézirat - minélfogva a most beérkezetteket cinkografáltatom,
232 149| beteg nem lettem volna, most Szegeden tölteném a karácsonyt,
233 151| de egyszer se jössz.~Én most rémítõen el vagyok foglalva,
234 157| közül nem hiányozhatsz. Most is azt hiszem.~Én hát beírtam
235 157| n] a fõrendiházba[n], ha most nem a (...) 30 között, akkor
236 159| kézzelfogható is az igazság. Most aztán megkaptad a magadét.~
237 159| várost gyújtogató férfinak.~Most pedig igyekezz jóvátenni
238 160| határokon belül összeszorul.~Most ily behatással van dolgom,
239 160| feleket cselekvésre bírja!?~És most következik a kegyetlenség
240 163| érdekes olvasmány lesz az most nekem egy darabig. A viszontlátásig!~
241 164| közöljétek valami alakban. Most már nagy fontosságú a ti
242 164| nehezen várjuk Pestre, mert most már teljesen kihevertük
243 171| 9 napig a konvent miatt, most meg a torkom miatt nem mozdulva,
244 171| úton kerüllek meg: mivel most halasztanom nem lehet, mert
245 176| fillérestélyt sürgõsnek), csak most küldöm a kívánt felolvasást,
246 177| minden malícia nélkül, mert most sárgaságban õrzöm a szobát,
247 177| igyekeznek õt eltakarni, most még egy újabb falanx állná
248 179| Köszönöm a szíves érdeklõdést, most már annyira van Jánoska,
249 182| hogy~»Dráj und drájszig«!~Most már tudod, hogy micsoda
250 183| leaotungi emberkék eszméjét. Most már azt is tudom.~Mindenekelõtt
251 183| Fenyvessy Ferenc barátunk.~S íme most már hová tendál az egész
252 183| mindig mese válik belõle, s most íme, hogy egyszer mesét
253 184| valami nagy bizalmam, de most, midõn idegen nyelveken,
254 184| lökött az élet. Azokat festem most. S amennyi cifra szûrt akasztgattam
255 187| nyüzsgés-mozgás észlelhetõ most a megürült Napló szerkesztõi
256 187| Hogyne. Akkor is lesz!~De ez most már nekem mindegy; amint
257 187| harácsolt össze, istentelenül. Most öreg korára azonban javulni
258 188| tõlem (ti. a redakció), hogy most, midõn holnaptól kezdve
259 188| íróasztalomról pedig sepertessétek le most már a féléves port, penészt
260 190| látjuk egymást.~De ha nem is most egyhamar - a legközelebbi
261 191| a legjobb, megtartván a most tervezett hangversenyt,
262 195| elégetést se vette sokba, most is különbözõ alakban tér
263 195| címû cikkecske, melyet most lapodban (mint a Kaszparek
264 195| mely e szavakkal végzõdik: »Most már új nevelõt és új kísértetet
265 196| hol találhatja levelem.~És most már teljesen egészséges
266 196| hat ökörrel se lehetne még most Pestre csalogatni.~Pedig
267 197| bizonyosan éltem, miért dolgozzam most, mikor úgy lehet, az örök
268 197| a csúnya szokásról, mely most divatba kezd jönni, hogy
269 202| tenéked. De még ez hagyján, most még mivel tetézed meg szerkesztõi
270 202| már azt megszólták érte.)~Most aztán, mikor mindenki fel
271 202| témát. De nem errõl van most szó, hogy mi igaz, mi nem,
272 202| vigyázni rá«.~István gróffal most már furcsán kezdtek bánni
273 202| nem igaz a könyvben, ezt most már magamnak is nehéz a
274 203| történt a nedeci várkastélynak most csendes termeiben és környékén.
275 209| megfosztottak bennünket, s most az a terv van az újságírók
276 209| Az elsõ ilyen ivás már most, nehány nap múlva lenne,
277 210| vagy annyinak se; próbálj most egy olyat közölni, ami csak
278 212| programja, ún. prospektusa most van nyomdában de ennek az
279 213| amikor író kezdtem lenni. Most egy új terrénumra lépek;
280 213| egy új terrénumra lépek; most is erõsen mellettem óhajtanálak
281 213| ha csak babonából is.~Te most ott nagy hatalom vagy, hát
282 218| megírva, de meglesz. Éppen most volt itt Lichtenberg Kornél
283 219| sírján hervadt koszorút. ~És most Mikszáth Kálmán, a hírneves
284 219| le Kisvárdában. A pallost most én õrzöm a Szabolcs-megyei
285 220| éppen annyit érne, mint ér most, mert ebben csak az elõadás
286 220| igen nevetséges lenne, ha most egy udvari történész nyilatkoznék
287 223| lelkesedtem elnökségedért eleinte, most nagy szerencsétlenségednek
288 223| fázunk! Ez a helyzet.~S most jön elõtérbe az elnökséged,
289 223| vitatkozom - de az tény, hogy most már a Bánffy feje csak mellékes
290 223| a harcot Szilágyi ellen. Most tessék helytállni.« Azt
291 223| viszont lehetetlen azt most <elfogadnod> be tartanod,
292 223| vagyunk, és a te dolgod most a mindnyájunk dolga.~Dixi
293 230| fordultam meg utolszor, most látom tisztán, világosan,
294 230| látom tisztán, világosan, most szeretek róla írni; a szegedi
295 230| leggazdagabb témákban, még most sem írhatok, mert még friss,
296 230| zsiványnak ezt a mondását most oda csavarintom, hogy ha
297 230| Vasárnapi Újságban, amelyre most kezdenek egy második emeletet
298 230| falláciában élvén, hogy õ most fölségesen mulattatja a
299 236| mehetek ki Gödöllõre. De most már megtaláltuk közösen
300 237| rohantak, hogy valamit közöltél most a »Hét«-ben tõlem, ami szedés
301 245| nagy rezignációval. No, hát most már itt vagyok, tessék a
302 245| elbeszélést, majd így szólt:~- Most már tisztában vagyok önnel.
303 245| tisztában vagyok önnel. Most már kezdhetjük a külsõ hüvely
304 245| fölvette az én alakomat. És hát most már megvan, és abban is
305 245| Isten, mégse az igazi.~- Most még kevésbé hasonlít.~-
306 247| Nagyságos Komám Asszonyom!~Ámbár most náthám van, és étvágyam
307 248| nemzetiségek közt, melyet a megye most élõ faktorai dicséretes
308 248| gyümölcsözõ, mint éppen most. Mert ránk nézve az elsõ
309 253| szurrogátumai (pótférfiak).~Most aztán támad egy asszony,
310 253| költsége, azaz, hogy még most se gyûlt be, mert még nincs
311 256| kiharagítottam.~Hanem, hogy írni még most sem tanultál meg, az bizonyos.
312 257| mondott valamit, és úgy áll most eszemben a fölszítt anyag,
313 257| gazdánkat, Gajári Ödönt, aki most éli a mézes heteit a lapjával.
314 257| kis topánka? Ohó! Csakhogy most ez egy egész csizma, amiben
315 257| folytatá édesdeden.~- Hát most velök fogsz vacsorálni? -
316 257| arról semmit se tud.~Hát én most ezt elárulom önnek, mert
317 257| megegyeztünk.~És hát ez most már így van: írjuk a lapot
318 258| Pálffy uram Újság-a!~Hanem most egészen másról van szó.
319 258| azért ment bele a cár, mert most meg a Sárga-tengerben akarja
320 260| való.~Hanem hát mindegy. Most az egyszer mégis kihúztál
321 260| cipõben a vak bevágás. No, már most azt írja a cikk címe alá
322 260| lehet az, hogy mégis csak most jön be?~Megtörli okuláréját.
323 260| megzavartatott az élvezetben, és most már nem tudja, mit higgyen,
324 261| téged kikerülni. Írod, hogy most már rajtam a sor, vagyis
325 261| egynek-kettõnek kellett; próbálj most egy olyat közölni, ami csak
326 262| azért a becses ajándék csak most jutott kezembe s órákig
327 268| Kálmán~Egy kis novellát épp most írok,~melyet szóbeli dolgaidból
328 272| sajnos a másik része. Én most nem ülök a kormánypárton,
329 274| nehéz volt önt értesíteni. -~Most azonban mégis jutottam annyira,
330 274| esetleg megvalósíthatók most, megvalósíthatók lesznek
331 277| különben még nem definitív, most a szélrózsa minden irányából
332 283| kötetet, mely nem is hasonlít most már ahhoz, amelyet átnézni
333 285| könyvemmel már rég elkészültem. Most már nem igen módosíthatnék
334 285| hogy kedves levelére csak most felelek. De elhányódott,
335 287| levegõre.~Ha beteg volna még most is, s ha a méltóságos asszony
336 287| Pestre egy-két napra.~Bár mi most már mindnyájan itt vagyunk.
337 288| Szontagh Pál féle kis birtok most az enyém, ezzel közvetlen
338 288| Sembery földjei, melyeket most - idevaló források szerint -
339 288| nem voltak trágyázva, s most 6 forintjával vannak bérben
340 291| többnyire Õvele tette meg, s most nélküle utazni a mormoló
341 291| örömet okoztak. Nincs azokban most annyi kifogásoló, mint az
342 291| beveszem a kötetbe.~Mi most már itthon maradunk (engem
343 297| vagy úgy adom oda, hogy most mindjárt fizessen 600 Koronát,
344 297| Koronát, vagy úgy, hogy most ne fizessen, hanem a szokásos
345 297| engedtem át.~Így áll tehát most az ügy.~Az ön becses levelét
346 297| másikat elõsegíti. Annyit már most is mondhatok, hogy az itteni
347 298| eredményre vezetett, és most már semmi kétségem sincs
348 302| Igen tisztelt Burger Úr!~Most magam is vékonyan állok
349 306| druszám,~Tisztelt barátom!~Most megint az új magyar szók
350 307| évben írtam, csak éppen most, a Vasárnapi Újság legutolsó
351 308| operett-anyag.~Hosszasabban most nem írok. Legyen szerencsém
352 309| által címzett borítékban, s most már azzal a resolutus lakásmegjelöléssel,
353 309| múltkori levél. Hát csakugyan! Most már nem tudtunk egyebet
354 312| kereszthordozásokkal teljes. S most, amikor napom már az alkony
355 314| magamnak is, kiknek terminusát most már eltolni se lehet.~Ehhez
356 315| levelednek, amelyre csak most, Somogyból és Krassóból
357 315| lennének. - Jobb tehát, ha most még távol tartom magamat -
358 316| vidéki körben dolgozás után most egy nagyobb egyházi verses
359 316| közöltek, s folytatólagosan most is közölnek.~Mielõtt azonban
360 317| Feleségem azt mondja, hogy most már, mióta új inasa van,
361 318| eddig is volt mérõ hely, és most is nagyon szükséges tartja
362 323| környezetünkbe[n] nemcsak most, hanem mindenkorra emlegessük,
363 328| sok. Dacára annak, hogy most a »magyarság« ellen vétettél -
364 330| kértem senkitõl semmit; most se kérnék, de egy meghalt
365 338| családot.~De eltekintve ettõl, most, mikor már épülõfélben vagyok,
366 338| vannak, s az is csak kettõ. Most már megnõttek, s nincsenek
367 338| mozgalom iránt érdeklõdött még most is. Ma is egy négyoldalas
368 338| erejét. Különösen irigylem most, mikor huszonötéves képviselõsködés
369 340| Sztriczére, a Sándorok fészkébe (most már Sándori a neve). Fiatal
370 340| munkásokat Mezõhegyesre. Most már nagyrészük Amerikába
371 341| volna könyveink javával most állani ki. Jarrold egy egész
372 341| Franchise Union dolgában, ahol most öt óriási gyûlésen kellett
373 342| magamat kedves körükbe, hogy most úgy tûnik fel nekem, mintha
374 344| hazajött, megnõsült, s most heted magával nap-nap mellett
375 351| pályadíjul irodalmi zsöngémmel, most a pálya végén pedig társul
376 353| kedves Komámasszonyom!~Csak most kaptam meg a levelet, az
377 353| megkaptam post festa.~Szóval most, ha az inas nem jõ most,
378 353| most, ha az inas nem jõ most, kedves levelérõl soha se
379 355| kontempláltam, mint amit most méltóságtok csináltak belõle.
380 355| hasztalanul védekeztem, hogy Gyula most már nekem rokonom, azt tehetem
381 355| tájékoztató levelemet már most, azzal az elõterjesztéssel,
382 359| leszek holt skribler, mert most is egy kicsit nyavalyás
383 360| imádkozik így velem együtt!~Most még egy bizalmas kéréssel
384 363| tisztább lelki örömmel adózunk most a jóságos istennek, hogy
385 364| felemelõbb érzés, ha - mint most velem történik - ezt más
386 365| nógrádi birtokomat), csak most kaptam meleg hangú, megható
387 365| szeretet és tisztelet, melyet most élvezel s melyet Náladnál
388 365| napokban elküldték Neked.~Most már nem tudom, mi az igaz.~
389 366| Ázunk, fázunk, pipázunk, - most az egyszer örökre esik itt
390 367| illetõ helyre eljuttatni.~Most pedig áttérek a közös ügyre! -
391 368| Levélrészlet]~Lehetetlen, hogy már most elõzetesen itt is meg ne
392 368| gyûjtést, és a bizottság is. De most már tiszta lesz a helyzet
393 368| tegyem-e, hogy leküldöm most a halált egy gazdag emberre,
394 369| meg.~A kicirkalmazott terv most már így következik - az
395 369| Pszichológiám szerint Macska most már olcsóbban adja, és még
396 370| Végtelenül sajnálom, hogy most a közeli napokban nem lehet
397 372| sejtvén, hogy hol lehet most - de legyen bárhol, teljenek
398 374| mondanivalómmal nem hozakodom most elõ, mikor nincs egyedül (
399 375| Pesten tartózkodván, csak most találom második, igen becses
400 380| hoztak a mellékelt sorok.~Most legelsõ teendõnek tûztem
401 381| érintene, mint az, hogy most a jubileumkor eszedbe jutottam
402 381| jutunk, ahol mi vagyunk most, szinte úgy tûnik fel nekem,
403 381| cseréppipákat használok, és mikor most ez a remekmû kibontakozott
404 381| is meg nem köszönöm. Ami most nem lehet, mert egy kis
405 382| kelte]~Kedves Kollegám, most kezdem csak érteni Balassa
406 385| nekem, hogy Nagyságod nincs most Pesten, mikor legjobban
407 385| Szóval nagyon hiányzik nekem most (bár iszen mindig hiányzik),
408 388| egész vármegyénket, mely most örömmel kap az alkalmon,
409 398| kormánytól, sem tõled, sem most, sem a jövõben és nem is
410 401| ünnepeket falun töltve, csak most vettem kézbe a Kölcsey Egyesület
411 401| iránt, rosszul esik nekem most a kívánságát megtagadni.
412 404| néhai Kartársam!~Ott, ahol most a te országos ünnepeltetésed
413 404| szeretettõl meleget. Amire én most is hálásan emlékezem. Azóta
414 404| a milliók tömegében, És most újabb negyedszázad után
415 407| pillanathoz érkezett a társadalom most, midõn Nagyságod írói jubileuma
416 407| megjelenésében akadályozva lévén, most készülõ »Közjogi regénye«
417 414| kertjében tenyészik.~Ezt talán most a köztörvényhatóság kõbe
418 423| az aradiaknak írtál. Hogy most nem jöhetsz, de tán valamikor »
419 424| életemnek minden tartalma.~S most vége. Jön a gáncs meg tán
420 430| az utóbbi falláciám még most sem romlott le. Sõt megcsontosodott.
421 430| sugarai rám sütnek onnan, most télen is.~A többi változásokat
422 432| nehogy ezzel is fárasszalak most, mikor annyi a levélírásod.~
423 445| hétfõn már bejöttem, s azok most érkeztek utánam.~Ígéretemnek
424 455| illusioba <nem egy> <vagyok most beleesve> lehetek így, mintha
425 462| fényes ünnepeltetés, amely most osztályrészedül jut, és
426 462| melynek egy határkövéhez értél most, és áldja a Gondviselést,
427 469| oly kitüntetés érte, hogy most majd nagyzási hóbortba esik
428 473| is elhangzottak egykor, most <engem az is...> negyven
429 473| hogy> miképpen dicsértetek most ti engem ott, ahol annyiszor
430 473| sárga ház okozta, ahol ti most <ti most> tanyáztok és ahol
431 473| okozta, ahol ti most <ti most> tanyáztok és ahol mi tanultunk
432 473| megérkezve nyomban megfürdött és most felöltözik egy <fehércsikos>
433 476| meghódítani lelkünket, s most, midõn ezen akarat vagy
434 492| PÁLNAK~[1909.]~Kedves Pálom!~Most mikor az utolsó szivart
435 504| Csakhogy a mi »dolgunk« most tiltott paradicsom elõttem.~
436 506| vagy harminc éve szolgál, most volna a sor, hogy most üresedés
437 506| most volna a sor, hogy most üresedés lévén, õ legyen
438 506| szolgál a rendõrségnél, most mikor ti. kerületében a
|