Fejezet

 1 3  |         nemes fiatalság...~Hanke: Micsoda?... A Krisztussát! a sok
 2 18 |         Pulszky-vármegye vagyunk.~Micsoda honatya lesz abbú? Mikor
 3 22 |          nem kell a leköszönésed, micsoda bolond idea az tõled, hát
 4 41 |         hogy hazudott. Hogy nekem micsoda dolgomat meri bírálgatni
 5 90 |      Szeged.~Ne feledjék el önök, micsoda a magyar sajtó!~*~De nem
 6 95 |    társaságot. Én alája kerültem. Micsoda szomorú figura lennék elmaradott
 7 95 |         most sem fogom. Ki tudja, micsoda rossz érzéseket váltana
 8 100|          én mennyit nélkülöztem s micsoda lejtõn haladtam már lefelé,
 9 109| mozdulatai ne legyenek kivehetõk. Micsoda komikus dolog lenne, ha
10 128|           u. 7. sz.~Kedves Mimim!~Micsoda dolog az, hogy már maga
11 142|          neki, mintha tudja ördög micsoda nagy szerencsétlenség lenne,
12 182|   drájszig«!~Most már tudod, hogy micsoda könyvrõl beszélek.~Hát egyszer -
13 197|        szólnék - de boldog isten, micsoda helyzetben vagyok én azóta
14 197|      kevélység fut fel a fejembe. Micsoda? Hiszen ezek mind csak apró
15 255|    egyszersmind feleljetek nekem, micsoda rettenetes összeköttetéseitek
16 255|         éppen azért említem, hogy micsoda elmésségekre csábíthatna
17 444|        hozzá és kieszközölné...~- Micsoda? Hogy én Mikszáthhoz menjek?
18 455|       szeretet suhogna körültem, (micsoda hatványozása ez az emberi