Fejezet

 1 30 |        egészen »kvitt« a sorssal.~Csakhogy maga nekem sokkal több,
 2 46 |           is, hogy márvány-tenger Csakhogy magában éppen annyi kevés »
 3 53 |          viszonyaimról.~Elvagyok. Csakhogy szörnyû magas tónusból kezdtem
 4 53 |          is én?« Mintha hallanám.~Csakhogy ez az egy kérdés olyan,
 5 54 |          Egy út volna azt elérni, csakhogy az nagyon rizikó, <az apja
 6 54 |       esetre sem perelne be érte, csakhogy ez mégis veszedelem vállalat,
 7 63 |         házasság így is érvényes. Csakhogy rámnézve kellemetlen következményû
 8 107|   díványon, éppúgy, mint Mohorán, csakhogy nem csókolózom senkivel...>~
 9 119|         még jobban mint Mohorán - csakhogy bánkódom, hogy elhagytam.~
10 126|       találnék lenni, akkor is... Csakhogy akkor Magának kell eljönni...
11 165| hasonlónak: hogy zászlóm ugyanaz. Csakhogy õ a zászlót emelte, engem
12 182|     vagyok ma minden al­konyon.« (Csakhogy más indoklással.) Hát nem
13 187|  hasonlatosság fõleg téged érint, csakhogy még rosszabb vagy a debreceni
14 257|           finom kis topánka? Ohó! Csakhogy most ez egy egész csizma,
15 257|           is Szenográdról. ~- No, csakhogy megjött - dünyögtem, nem
16 359|           gyûlésre a felolvasást, csakhogy azt még meg kell élni, olyan
17 444|     aranyos szép öcsém?~- Meg én. Csakhogy M. K. úr engedelme nélkül
18 504|         fensõségünket mutassa ki. Csakhogy a mi »dolgunk« most tiltott