[Budapest, 1872. augusztus]
Grand Hotel
Hungaria, Pest.
Kedves jó
Ilonka néni!
A maga
múltkori pesti leveléért én is írok cserébe egy pár sort a reggeli elõtt, már
csak azon indokból is, hogy értesítsem róla, miszerint ne írjon Szklabonyára,
mivel nem mentem haza, amint terveztem, hanem mikor tegnapelõtt Mohoráról
hazajöttem, Rozgonyi »sógorunkkal«, Dessewffy Elekkel, elhatároztuk, hogy
másnap Pestre megyünk - aminthogy el is jöttünk.
Engedje
meg, hogy rövid lehessek, mert sietek, hogy Elek ne jöjjön fel, s ne lássa a
levelet, tehát azalatt írom, míg õ ott lenn az étteremben reggelizik. Aztán még
sok dolgunk van délelõtt, meg akarjuk látogatni az én ismerõseimet,
Neszvedánét, <...> meg az Elek ismerõseit, délután
Jánoskovicsot, s a Vithalmokat.
A hajón
persze semmi kalandunk sem volt. Hiába... nem mindenki olyan szerencsés, mint a
szép Mimi. No, nem! - fogja erre
mondani, szokott szójárásával... Ugye? Mintha csak hallanám... Egyébként idáig
még nagyon jól mulatok, csak az szomorít, hogy maga gyakran jut az eszembe...
aztán az a gondolat még gyakrabban, hogy most már nagyon-nagyon ritkán fogom
látni.
Most pedig,
miután ezt a sok okos dolgot ebben a levélben mind megírtam magának, bocsásd el kezemet, oh toll!... punktum.
Holnap tán
bõvebben írok, ha idõm lesz,
................Mimi....
a viszontlátásig [Több áthúzott, olvashatatlan szó.]
Kálmán
Ha kedve
lesz, írjon nekem... mert egész a jövõ hét végéig itt szándékozunk maradni -
hanem ha minden nap annyit költünk, mint tegnap, akkor persze nem futja ki.
Szállva
vagyok a Hungáriában II. emelet 114. ajtó.
|