[Budapest, 1882. július 28.]
[Fejléc:] A
»Pesti Hírlap« szerkesztõsége
Budapest V. Nádor
u. 7.
Kedves Mariska
kisasszony,
Minthogy tudom,
hogy a halálom magának költséget okozna, csupa udvariasságból élek még, s itt
küldöm a köteles példányt.
Nem feledkeztem
meg errõl, de várnom kellett, mert stílszerûen, a külföldön köttették kiadóim a
példányokat, s ilyet akartam küldeni.
Sajnálom, hogy
nem láthattam most a nagy bálon, ha ugyan ott volt, mikor az »úgynevezett« írók
ott jártak.
De lássa, nem
bántak velem elég elkényeztetõn. Átcsaptam a palóc asszonyokhoz.
Most csak
Nógrádba járogatok már, magamat ünnepeltetni - mint itt mondják -, de tulajdonképpen
csak pletykázni régi szerelmeimmel.
Mind megvannak
még a fiatalkori ideáljaim, s elhitettem magammal, hogy szerelmes vagyok
beléjük.
Nekem ez
mulatságos - neki pedig nem kerül semmibe...
Lukácsot,
Olaynét, Sárikát, minden Borcsáimat és Marcsáimat vígan köszöntve maradok hû
volt páholy-vis à
vis-ja
Mikszáth Kálmán
Júl. 28. 1882.
[Budapest]
|