|
[Szeged, 1882. szept. 7.-én]
Kedves Kálmán
barátom!
A »Nemzet«
föléledt Jókai szerkesztésében. Én is föl akarok ébredni benne. A vidéki
hírlapírás kevés hasznot hajt a szegény embernek. Te tudod, hogy a szellem
munkásai kedvezõ talajra itt nem találnak. Évek hosszú során dolgoztam,
fáradtam a helyi hírlapokban, s mondhatom, lelkiismeretesen. Te tudod, mint jó
barát, hogy bennem a tehetség mellett la[n]kadhatlan szorgalom is van. De
hiába, a helyi sajtó oly szegény, mint a templom egere, nem képes fizetni a
cikkekért. Az olvasóközönség csekély számában rejlik a baj forrása. Alig van a
két lapnak Szegeden összesen 1000 fizetõ elõfizetõje. Pedig a város
Magyarország második fõvárosa, ahol a szellemi életnek erõsen kellene lüktetni.
Tán a rekonstrukció egy szebb jövõnek veti meg alapját. Nemcsak az anyagi
haladás fog talán mutatni elõhaladást, de szellemi téren is fog történni
valami. Az anyagi haladás oly szoros kapcsolatban áll a szellemivel, hogy a
kettõt egymástól elválasztani nem lehet. Tisza Lajos sok érdemei közül leköti
figyelmemet az, hogy õ bizonyos élénk társadalmi szellemet honosított meg
Szegeden. Közéleti kitûnõsége hatékony befolyást gyakorolt társadalmi s
politikai életünkre. Neked nem kell azt mondanom; ismered te, a haza jeles
írója, Szeged politikai és társadalmi életét, úgy azok tényezõit. Én úgy
hiszem, ha már a kormány Tisza Lajos hatalmi erejével megvetette lábát Szeged
választó kerületében, bizonyára minden módot s alkalmat föl kell használnia az
elfoglalt pozíció megtartására. Bízom benne, hogy míg Tisza Lajos a lábát innen
ki nem teszi, a politikai szituáció nem fog változni. A kormánypárt, illetve
pártunk most oly erõs, mely bármely támadást elbír. De tudod, mint volt szegedi
azt is, hogy Szegeden a politikai élet, a meggyõzõdés szilárd alapon nem
nyugszik. A Szeged ügyeit vezetõ embereket közéleti szereplésükben a személyes
barátság, az anyagi érdek vezeti. Sajnos, hogy itt Szegeden nem sokat
hederítenek a politikai érett gondolkodásra. Hamar változtatják az elveket suba
módra. Tisza Lajos vas keze most összeszorítja a különben divergálni szeretõ
elemeket. Nem okoskodnak most az emberek, hanem parancs szerint dolgoznak.
Meglátszik a városon az együttmûködés ereje. Adja isten, hogy e város népében
valahára a közérdek eszméje mély gyökeret verne, s ne magánérdekek lépnének
mindig elõtérbe. Akkor bízvást a közjóban való haladás fényes jeleivel fogunk
találkozni. Most a képviselõválasztás van küszöbön. Számos jelölt van. Ma lesz
elsõ értekezletünk a képviselõ jelölt személyére nézve. Úgy gondolom, Kállay
Albert, ha elfogadja, lesz a jelölt. Igen nagy népszerûségnek örvend; amit
részben a te tolladnak s magasztalásodnak köszönhet. Különben igen derék ember,
beválna a parlamentbe. Térjünk a dologra. Beszélj kérlek, de biztosan, Láng
szerkesztõ úrral, s mondd meg neki, hogy én buzgó szószólója leszek Szeged
politikai és társadalmi életének az õ sajtójában. Hetenkint írok egy-két
levelet innen, amivel meg lesznek elégedve. Állandó levelezõje óhajtok lenni a
lapnak, mely e csekély áldozattól nem zárkózhatik el. Légy szíves engem, mint
elõtte ismeretlent, ajánlani szegedi levelezõnek, s ígérem, hogy egyéb
dolgozattal is fölkeresem lapját. Te igen befolyásos ember vagy a lapnál, s
csak egy szavadba kerül az egész dolog. Értesíts arról is, hogy egy levélért
mennyit hajlandók fizetni. Vagy tán sor
után fizetnek? Egészségem tökéletesen helyreállt, csak az a bajom, hogy
hivatali pályám jövedelme, a fiksz-fizetés, nem elég családom fönntartására.
Már olyképpen értem, hogy nem tudok félretenni egy batkát sem. Ezerszer ölel és
csókol
szeretõ barátod
Krikay Gusztáv
Válaszod pár
sorban várom.
|