|
[Budapest, 1882. szeptember 22. és 30.
között]
[Fejléc:] A
»Pesti Hírlap« szerkesztõsége
Budapest V. Nádor
u. 7. sz.
Kedves Picinyem!
Én csak jól
jártam Mohorával. Maga adott egy témát a király ruhájáról, aki levetkõzik,
Nelli is adott egy témát az ökrökrõl. Már mind a kettõt megírtam, s el is
adtam: ára elég lesz uraskodni egy hónapig.
Lassankint az
egész irodalom Mohoráról fog kezdõdni... Tudván, hogy ez magának örömet okoz,
azért írtam meg, - de a Nelkáét sokkal mûvészibb formába. Az nagy szenzációt
fog elõidézni, ha megjelenik elsején a »Koszorú«-ban.
A »Király ruhái«
a »Nemzet«-ben jelent meg. Jóformán az egész sajtó lenyomtatta. Még a vidékrõl
is kaptam lelkesedett leveleket, arra intenek, hogy vigyázzak az egészségemre.
Itt küldöm a Krikay és az Enyedi levelét, olvassa el kedveském, mert magáé a
dicsõség, hogy olyan jó a »Király ruhái«.
Szegény Enyedi
megbukott, Tudtam. Mészárost csak én bírtam volna leteperni. Még hétfõn is
akarták, hogy föllépjek. Bizony, nincs minden írónak olyan kedves familiája,
mint maguk nekem, hogy nemcsak ostyát, teát és sült borjúhúsokat adnak, hanem
még témákat is.
Ha
kifogyok, megint Mohorára megyek.
De a »Nelka
ökrei« tréfán kívül mintadarabja lesznek az irodalomnak legalább száz évig.
»Nagy dolog« lett abból. Mihelyt jön, küldöm.
<Dömök
Pali bácsinak adja át az üdvözletemet, levelét megkaptam, de nagyon el vagyok
most foglalva, nem válaszolhatok neki (még 11 levelet kell megírnom). A levél a
kiadóhivatalhoz jutott, s én csak az engem illetõ részét kaptam. A cikket
közzéteszem. -
Persze
nagyon kínos megbizatás ez nekem (de ne mondja meg neki). Azt írja, hogy cikkét
javítsam ki, s bizony ki is kell
javítani. Vén szamár! engem arra tart születettnek, hogy én gazdasági cikket
javítsak. Furcsa fogalma van rólam, és az én pozíciómról. Miért nem küldi el
gróf Andrássynak a köpönyegét, hogy kefélje ki? Az nekem két órai munka, s
ellopja a napomat. Ha két óráig dolgozom, teljesen kimerülök, Ha két óráig
dolgozom egyebet: egy csinos összeg
pénzem van, s egy alkotás az irodalomban. Kinevetne a világ, ha tudná, hogy
most a Dömök Palya cikkét fogom javítani.
De így van
az, ha Magyarországon olyan ostobák az emberek... Hisz engem itthon társaim a
rossz lehellettõl is óvnak, hogy egy-két sort papírra vessek nekik
lustaságomban naponkint - s Palya a cikkét javíttatja velem.
Nos, ezt is
Mohora szerezte. S ezen
a réven passirt.>
Csókolom
mindnyájukat
Kálmán
[Címzés:] Mauks Ilona úrhölgy õ nagyságának
Balassagyarmat
Mohora
[Borítékra
jegyezve Mikszáthné kézírásával:] 1882.
okt. 18.
|