129.

MK - MAUKS ILONÁNAK

[Budapest, 1882. november 9.]

Kedves Ilonám!

Semmi újságot sem tudok írni. Boldog volnék, ha beteg nem volnék... így azonban csak úgy átélem a napokat. Ma és tegnap egyébiránt már jobban vagyok egy kicsit.

Igazán fölvetem magamnak azt a kérdést, hogy nem-e kegyetlenség tõlem, magát idehoznom, hogy egy beteg ember kedvetlen életének legyen részesévé?

Mert ez már így tart örökké. A gyomorhurutból alaposan kigyógyulni nem lehet. Csak keveseknek sikerült.

Ma egy hete, midõn aprehenzivus levelét vettem, föltettem magamban, hogy amiért olyan gondatlan voltam maga iránt, egy álló hétig mindennap írok önbüntetésbõl.

Ma az egy hét letelt - most már (kivéve az olyan eseteket, amikor valami lényeges írni való van) csak a rendes keddi napon fogom leveleimet írni.

Csókolom számtalanszor

Kálmán