|
[Budapest, 1885. június 6-15. között]
[Fejléc:] A
»Pesti Hírlap« szerkesztõsége
Budapest V. Nádor
u. 7.
Kedves Barátom!
Nincs igazad. -
Azt mindenki tudja, hogy az összes lapokban elõfordult névsorok jobbadán
kombinációkon alapulnak.
A névsort csak
Falk és Csernátony látta, mi nem. De annyi kiszivárgott abból, hogy 8 fõispán
közte lesz. Nekem nagyon valószínûnek látszott, hogy ezek közül nem
hiányozhatsz. Most is azt hiszem.
Én hát beírtam a te
nevedet is éppen úgy, mint ahogy beírtam a Tabajdiét és Molnárét. Ezeknek
bizonyosan nem jut eszükbe ezért restelkedni. Mert ez semmi esetre sem
bizonyítja azt, hogy ezen (különben is terhes és fizetés nélküli) dolognak
utánajártak, hanem csak azt, hogy ily esetben a közvélemény õrájuk gondol.
Hányszor volt már kiírva Tabajdi államtitkár-jelöltnek, de ezért õt senki sem
hibáztatta, hogy tán utánajár, de legfeljebb az ország figyelmét ráfordította,
hogy »nini ott nekünk egy erõs emberünk van«.
Hogy pedig te
eddig is egész mûvészettel kerülted, nehogy a nevedet nyomdafesték érje (Nem
mindig piszkít a festék!), azt én jól tudom, de ennek is van határa.
Te túlságosan
ellenszenvezel a sajtóval, s azt hiszed én túlságos fontosságot tulajdonítok
neki. Oh, nem! Korántsem gondoltam - amint humorosan megjegyzed: - »Na Alberten
is löktem egyet fölfelé.« Tudom, hogy arra én gyönge és kicsiny vagyok. De
viszont tudom azt, hogy a közvéleményt elõ kell készíteni bizonyos dolgokra.
Egy olyan fényes pálya, aminõhez neked van jogod, személyes tulajdonaidnál
fogva, nem nélkülözheti azt az erõt, melyet a nagyközönség beleegyezõ
hangulata ad. Én boldog vagyok abban a tudatban, hogy egy szûkebb kör s köztük
egy-két hatalmas is oly nagyon becsül téged, mint amennyit érdemelsz. De nem
kell-e arra gondolnunk, hogy elõbb-utóbb besodortatol a politikába (mert az
lehetetlen, hogy bele ne sodortatnál), s árthat-e az neked, ha egypár ezer
ember megolvassa, hogy esetleg bent vagy a kombinációba, a fõrendi tagságra
nézve?
Hiszen száz okod
volt azt esetleg el sem fogadni. Elõször a hivatalod végett, másodszor a vele
járó sok költség végett, s harmadszor... de mit prédikáljak én itt
ostobaságokat, hiszen az egész cikkecske már a hangjánál fogva sem volt komoly.
Ha valamiért, hát
legfeljebb a társaság miatt
megaprehendálhatsz, amelyben neved elõfordult.
Ez semmi egyéb,
mint a te megmagyarázhatatlan idegességed a lapok ellen, amelyrõl végre is le
kell szoknod.
És végre is
mernék fogadni, hogy benne leszel abba[n] a fõrendiházba[n], ha most nem a
(...) 30 között, akkor a többi szórványos húsz között.
Örülök, hogy
szerdán újra látlak. A
torkom ez idõ szerint kitûnõ. Szerdán este 11 órakor a kioszkban foglak várni.
Ha akkor nem jönnél oda, csütörtökön a kiállításon foglak keresni. Hagyd hátra
Littkénél (a veres hajúnál), hogy hol leszel vacsorán.
Tisztelõ
barátod
Mikszáth
Kálmán
|