|
[Szklabonya, 1870. február vége]
Arendorffer levelei Csiky Sanyihoz [I]
Kedvesh Sanyi barátomkám!
Nadjon phorcsa dolog az, hodj minket lefõzte
fatum aval a Benda Jula féle historiával. Vie gevaltige malõr! Tutsz-e mit? Ne
hagyjuk úgy dolgot, míg van nekünk szusz. Csag cshopán egyedõl az a kérdizs,
hodj hodjan csinályunk exordium. Én nem vadjom diplomat, csak csopán te vadj
diplomat és a Frigyeczki, amin megvót ojdonat új frakk bálban, akit csinálta
neki hitelbe az én sogorom a Geschait. És merd te vadj diplomat, te ki gondolj valami okost.
Vadj richtig! Megvan nekem egyj ismerõzs okozs oraság, a tekintetõzs Paday
Están ór. Nádjon bölcs kapitalizs ediniség, amelnek van csopán csag edjedõl edj
hiba, hodj szereti edj kicsit inni. (Notabene: sokat innyi még joban szeretyi!)
Hát ez a gevaltige oraság monta nekem, hodj est modus in rebus, amit
lefordítotam dictionariumból és ami jelenti, hodj divatban van a rebus. Hát -
aszongya - csináljunk neki iten rebuszt, már todni ilik a Bendá Julának.
Vie hajszt? Rébosz?
Micshoda phorcsa álat az - montam az oraságnak, amire õ monta, hodj az olan
külömös költõi figura, amibe megvan poskapor.
Juj figora! iszen ha csopán csag edjedül figura kell, ottand van a Benda Jula,
elégnagy figura az maga is - de hát puskapor!
Oh, vaj mir! Oh, Gott! Én fílek a poskaportól, én sohasem nem szoktam olan
retenetes port praescribalnyi, én csak szoktam Seiliczport, amitõl kapja az
ember olan purgationt, hodj elmegy kedve házaságtól.
A bölcs oraság
mosologta, és megsimogata engem, és monta:
- Nem értelsz
maga engem barátomkám: nem fogónk lõnyi, hanem olan kunst féle dolgot
csinályunk, edj kicsit háborúsagot.
Hodj hodj? -
montam én okozs abrazatomot csinalodva.
Kedvesch Sanyi
barátomkam, fox cshodálni azt a nagy talentom, amit a ritka ferfiónak van. Jaj
ha az a talentom enyim meg volna, sohase nem tranchéroznam töbé embert, hanem
csag csupán edjedõl libákat, az se döglött libakat, hanem eleven libakat,
olanokat, minõ a Paday oraságnak van,, amit údj hinak, hodj Marka.
De hat el se
megmontam, hodj mit tanácholta a gevaltige hazaphi; hat azt tanácsolt:
- Menjen el maga
baratomkám Pestre, hol meg van nekem városi törvinsziknél kenerezs puszi
pajtás, a Djürki Miklózs, ami megteszi magának ázt a dolgot, hodj fogalmaza azt
a hamizs hírt az »A Hon« Zejtungba, hodj:
»Edj
terezvároschi fiatal anya panaszt emelte ma törvinszéknél, hodj edj bizomos
B.... Gy... nevezetõ Nókrádi fiatal ember, aki ot jokászkotta Pesten, õtet
elcsabitota - s most megvan gyerek -, s az apa, phene tugya hol van - pedig
csinalta ígéretet, hodj veszi gemálinnak. A tekintetezs törvinszek bizonosan
utána fog járnyi rosz fránya gavellernak«......
Ez volna a hír, amit beküldene a Djürke. Az »A Hont« asztán elküldenénk
incognito Esztergályra; megjedezve fatalizs sorokat.
Pap olvazsná, és támadná szíviben gyanú, Papné olvasná, és mondana: Majner
zél, ez bizon phorcsa: Milka olvasna, és mondana, hodj neki nem kel ilen gyüvöt
gyûrõ, es dobna a trágya dombra. Trágya dombon volna csókamadar, és elvinné
jegygyûröt csõribe fára, feszkibe. A Jula keresne jûröt, keresne embert, ki
megcsinalta Honba hamizs újsagot, denem megtalálhatná, mert iszen nem írták ki
nevit, csak csopan edjedõl B. Gy. literákat, olan literákra megvan sog ember;
aztán az õ igazi literai az »I. A.« - Az egisz valami ártatlan tevedizs,
amijért nem érdemes szót vesztegetnyi.
Ez az a »est modus in rebus«; amit a jeles oraság megmagyarázot. Isten
éltezsse!
Megígértem neki, hodj ha szüksege lesz, ingyen, vagom neki eret, es a
halála utan ingyen boncolom fel õtet, mit a bölcsch oraság háladatosan
megköszönte. Edjebiránt leb vol kedvesch baratomkám!
Vadjok a te
Gyorgy Arendorffer
Nókrád medjei arcz
U. I. Te Sanyi! (De már azt igazán hallgasd meg)
Szerdán meglátogatlak, de azon reménben, hodj elmegyünk valahova, mert nadj
kóborlási kedv szállott meg: hanem azt elõre kikötöm, hodj lutheranus emberhez
menjünk, mert másutt nem eszünk húst, hát menjünk példának okáért...
Laucsikhoz.
A régi Vasárnapi Ojságot küld el.
Az Etelka kisasszonynak néz meg pulsusát és mondjál meg neki, hodj zsírosat
ne egyen, melegtõl hidegtõl ovakodja, mert tegnap nadjon fajt a feje, ami
retenetes nagy baj, mert tutomra csopan csak edjedõl edj feje van; hanem a
Paday oraságnak, annak volt kettõ, edjik üres, másik tele, de azt az üreset
neked kölcsönözte.
Én bizom az mondom, hodj kár attul procentet fizetni, nem ér semmi.
Ezen levél viteléért fizettem két garast fránya fiúnak, aki viszi, azt
nekem küld vissza.
A te
György
Nadj kár, hodj nincs több placz a papíruson,
le akarnám neked valamit rajzolnyi
|