|
[Budapest, 1907. december 31. ]
Igen tisztelt
uram!
Derült, kedves
levele, melybõl vidám egyénisége szinte kiragyog, valóságos élvezetet szerzett.
Csak e levélbõl
látom, hogy az operettnek már tisztességes »múltja« van - mielõtt »jelene« lett
volna. Tehát voltak már magyar próbálkozások.
Hiszen lehetne
kétségtelenül némi protekcióval siettetni vagy elõkészíteni a magyar elõadást -
de patikából szeretni, könyvbõl gazdálkodni, s protekcióból darabot elõadni,
keserves mesterség.
Ha a darabot
tényleg elfogadta a Carl Theater, tessék türelemmel bevárni a bécsi elõadást, s
akkor biztosan jönnek a budapestiek. A csókák és seregélyek is csak akkor
mennek már rá a szõlõre, mikor a rókától azt látják, hogy már õ nem ugatja. A
rókától várják, hogy az határozza meg, édes-e már.
Budapest azt lesi,
hogy Bécs döntsön elõbb a darab fölött. Zicher ist Zicher.
Ami a »Fekete
kakast« illeti, nem tartom jó sujet-nek. Ellenben ajánlom elolvasásra
»Beszterce ostromát«, vagy a »Lublói kísértetet«, melynek német címe »Gespenst
in Lublau«. (Megjelent németül Georg Meyer Leipzig). Ez a kettõ született
operett-anyag.
Hosszasabban most
nem írok. Legyen szerencsém egyszer Budapesten, hogy kibeszélhessük magunkat.
A »Beszterce
ostromát« elküldöm egy alkalommal és az arcképet is. Addig is kívánok boldog új
esztendõt Önnek és kedves neje Önagyságának. Maradok baráti üdvözlettel és
tisztelettel
Bpest dec. 31.
1907.
igaz híve
Mikszáth Kálmán
[Címzés: ]
Tekintetes Heller
József úrnak
Wien XX. Bez. Brigittalände
Nr. 20.
|