[Budapest, 1909. jan. 10.]
Szolgálatomnak
utána, Istentõl kívánok kegyelmednek sok jó egészséget ebben a nyomorult
világban. Hogy kegyelmed ígért levelét meg nem küldte énnekem, holtig sajnálom.
Kegyelmedet kérem, kegyelmed ne késleltesse! Mert Hornyánszky uram û kigyelme
megakadt a munkába. Azon módon tartóztatnék Dávidházi uram a táblák kötésivel
Debrecenben. Terminushoz kötöttük û kigyelmüket, és oszték mü akadályozzuk az
írás be nem szolgálásával.
Remélem, hogy
erre a sirámos szómra kegyelmed szíve meglágyul. Nem hagyja szegény fejemet
búnak ereszteni. Küldök én jó szívvel gyalog embert kegyelmedhez, ha tudom,
jókor érkeznék. Mert ha kegyelmed üres tarisznyával küldené vissza, bizony
mondom, agyon búsulnám szegény fejemet.
A mindenható atya
úr Istentõl minden kévánta javat, boldog, hosszú életet kívánok kegyelmednek,
meg szerelmes élete társának, egyetemben nagyböcsû családjával. A mi penig az
én gondos állapotomat illeti, Istennek neve dícsértessék, ezek után már csak
abban vagyon minden reménységem, hogy mindjárást megküldi kegyelmed azt az
írást.
Ezeknek utána
Istennek különös kegyelmes oltalmába ajánlom kegyelmedet.
Datum:
1909. jan. 10. Lendvay utca 15. Budapest.
Kegyelmednek
szolgáló bámulója és szegény szolgáló leánya, Benczúr Gyula piktor uram hûséges
asszonya.
|