|
[Horpács, 1909. július 4.]
Méltóságos
Asszonyom!
Ázunk, fázunk,
pipázunk, - most az egyszer örökre esik itt Horpácson, s haragos zöldbe van a
falu öltözve. Gyönyörûek a fák és a növényzet. - Kivált a méltóságtok portáján
zúgnak a fák, s csipognak a madarak, hogy szinte ide hallik, mikor ezt a
levelet írom. Macska azonban még mindig hajthatatlan. Felém se néz, ha
vasárnaponkint haza kerül. Mindamellett jól áll az ügy - a fundus nem lehet a Macskáé. Kinyomoztam,
hogy az általa fizetett rész-összeget is kölcsön vette, több hitele pedig
nincs. A másik kettõ pedig egy garasnak se ura, nem lehet tehát más vége, mint egy új licitáció.
De Macska
ügyes, sõt úgyszólván okos, és amint látja, hogy az új licitáció
elkerülhetetlen, maga fog menni Szántóhoz egy kunyoráló ajánlattal. Azért tehát
csak várni kell, nyugodtan várni.
Hiszen
tehetnék lépéseket Gyarmaton, melyek föltétlenül sikerre vezetnének, de
egyelõre fölöslegesnek tartom az erõszakos közbelépést.
Újság itt,
amit írhatnék, persze nincs. Tegnap kaptam ajándékba egy másféléves szelídített
szarvast. Szép karcsú állat, de nem tudom mit csináljak vele. Nagy zavaromban
egész nap arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha már itt laknának -
odaajándékozhatnám a méltóságos asszonynak. Én is megszabadulnék a szarvastól,
a szarvas is éntõlem. Azonfelül szépítené a kertjét valami festõi szarvas
házikóban.
Megtartsam?
Kellemes
nyaralást kívánva a Méltóságos Asszony kezeit csókolva, a »Németke« hódoló
tiszteletét tolmácsolva, azzal zárom levelemet, hogy feleségem ezer üdvözletet
küld. Nelli sógornõmet pedig úgy tessék képzelni, hogy a Szontagh-féle öreg ház
padlásán, az oda idõk folyamán felhányt, mindenféle iratok és könyvek közt
guggol s keresi, egyre keresi a Pongrácz Eszter imakönyvét.
Horpács,
1909. júl. 4.
alázatos
szolgája
Mikszáth
Kálmán
U. i.
Holnap már itt hagyom Horpácsot, Pestre csábít be a politika. Vagy tíz nap
múlva pedig már Rohitson leszünk valamennyien. És mert az ember arra született,
hogy várjon, várni fogjuk esengve az õszt, a hûvösebb napokat és a hazatérõ
Benczúrékat.
|