426.

BÖSZÖRMÉNYI LAJOS - MK-NAK

[Nagyszalonta, 1910. március 5.]

Igen tisztelt Uram!

Ma indítottam útnak Horpácsra egy kis kerek eperfát, melynek alanya magától kelt ki virágos kertemben, s melynek magvát valószínûleg madár hozta oda, s nem lehetetlen, hogy leszár­mazottja, vagy legalább is rokona annak az eperfának, melynek lombja az Arany Jánosék udvarában »feketén bólingatott«.

Én azt hiszem, hogy a költõk lelkei keresik és fel is találják egymást, azért úgy gondoltam, hogy végtelen tiszteletem jeléül legalkalmasabb lesz ez a kis fa, hogy ennek látása az ön lelkének gondolatait mindannyiszor Arany Jánoshoz vezesse.

A fát sajátkezûleg oltottam be, s ha egy kis kerek virágágy közepébe ültetik, jó hatása lesz.

Mindnyájunk elõtt drága életére Isten áldását kérve vagyok

Nagyszalonta, 1910. március 5.

igaz tisztelõje

Böszörményi Lajos

református lelkész