473.

SPRINGER MIHÁLY - MK-NAK

[Budapest, 1910. május 18.]

Méltóságos Uram!

Van annak már vagy tizenkét éve, fiatal szegény fiú voltam, s nagyon szerettem volna Mikszáth mûveit olvasni, de semmiképp sem tudtam azokra szert tenni. Elhatároztam, hogy Méltósá­godnak írok. A gondolatot tett követte. Levelemre gyönyörû választ kaptam, azonban végtelen sajnálatomra ezen levél - máig sem tudom mi módon - eltûnt.

A könyveket azonban nem kaptam meg. Azóta sorsom jobbra fordult, s azt hiszem, hogy nagy részét olvastam annak, amit Méltóságod írt.

Engedje, hogy tisztelõi sorából azt nyújthassam, amit legjobb tehetségem szerint nyújthatok - egy kis költeményt. Lehet, hogy a szakértõ kritikus elõtt rossz, de az érzõ magyar ember szívében bizonyára megtalálja helyét. -

Tisztelõje

Springer Mihály

Budapest, V. Sas u. 12.

Mikszáth

Emlékezzél vissza... tán tizenkét éve...
Minden búbánatom küldtem egy levélbe.
Megírtam, hogy édes magyar szülőanyám,
Dagadó kebléből nem táplál - a hazám.
Idegen kenyéren, messze, távol élek,
S haza jönni többé soha nem remélek.
Tengerpartján álltam, holdvilágos estén
...A hold ezüst fényét orcáimra festvén...
Elfogott a vágy, hogy hazám újra lássam,
S magam annak földjén jó mélyen beássam.
Legyek eltemetve, megölve - feledve,
De ott pihenhessek, hazám, az öledbe.
Amit innen vittem, összekuporgattam,
Azt az egy pár könyvet vaskézzel tartottam.
Ha elfogott néha a puha gyávaság,
Akkor »Mikszáth« volt az egyetlen imádság.
A víz partján ülve csöndben olvasgattam
S minden egyes lapját könnyemmel áztattam.
Kaptál babérágat, földet, dicsőséget;
Bálványoz a hazád... szülőanyád... téged.
Tartson meg az Isten erő, egészségben,
Hivogasd el mind, kik élnek messzeségben!
(Nem kell oda más, csak egy kis szó, meg beszéd,
S ezer hajón jönnek, édes hazám, feléd.)
Életednek mégis ez leend tán legszebb
Igaz boldogsága... színmagyar szívednek:
Hogy kik távol élnek sajgó honfiszívvel,
Sírva bujdokolnak »Mikszáth« könyveiddel.
Mikor nyáron este tiszta holdvilág van,
Gondolj vissza Mikszáth, hogy az idő hol van?!...

írtam Hódmezõvásárhelyen, 1910. május 18-án

Springer Mihály