|
[Szklabonya, 1871. február 4.]
Kedves Sanyi
pajtás!
Tekintetes fél
Akadémia!
Az nyüstyit az
világnak, nagyon unom magamat. A »tavali« rossz bortermés egészen elrontja az
»idei« széles kedvemet. Osztég ez még nem elég, az a kutya burkus meg
Bordeaux-t is elpusztította. Pedig ott jó bor terem, ecsém... úgy hogy az a
falu bízvást megérdemelné azt a nagy tisztességet, hogy a »B« betû helyett »H«
betûvel kezdjék a nevét: Akkor azután lenne: Hordó.
Nem mondom, hogy
azon esetben nem hagynám itt ezt a pecsovics világot, s átköltöznék oda: Milyen
pompásan hangzana, mikor hozzám írott leveled címzetén ez állana: Tekintetes
Patay István úrnak. Hordóban.
Meg is
interpellálom legközelebb azt a kutya miniszterjomot, hogy van-e tudomása róla,
hogy jobban passzolna a »H« mint a »B« betû Bordónak?
Hm! Hm! Aki
keserûségét! ennek a huncut vármegyének... éppen most bötûzgetem a Naplóbul,
hogy azt a taknyos kis Pulszkit 144 voksnyi többséggel megválasztották követnek
Szontagh Samu ellenében.
Most már
csakugyan Pulszky-vármegye vagyunk.
Micsoda honatya
lesz abbú? Mikor se pélpáznyi, se innya nem tud....
Egyébiránt
hagyjuk az világ politikáját folynya a maga medribe... Semmi gondom most a
hony-haza véres sebeire, hogy kötözze be Andrássy, ha õ a miniszterelnyök.
Hanem mondtam
ugye, hogy hazaáruló a kormány, nyakunkra hozza a különbféle nemzetiségeket:
Tóth lett a belügyminiszter.
No, de nem akarok
sokat föcsegnyi; mert megvagyon írva egy »csapó utcai« választóm ötödévi
kalendáriomában, »hogy ebben az hónapban legkevesebbet fecsegnek az asszonyok«
- miután te vagy a bölcsészettudományi osztály, nem szükség magyaráznom, hogy
azért, »mert ez a legrövidebb hónap« -, és miután az asszonyok legkevesebbet
fecsegnek, illõ, hogy én se sokat beszéljek, hanem áttérvén levelem
tulajdonképpeni tárgyára, megkérjelek, miszerint légy szíves kedves kis
feleségedtõl elkérni számomra a »Divat« szépirodalmi részét, s elküldeni ezen
levelem átadójától. Az igaz, hogy nagyon sovány olvasmány, de hát az unalom
ellen az is jó. Mártius elejéig már csak meg kell ölnöm valahogy az idõt. (A
tavali utolsó évnegyedi számokat is kérem.)
Pesta bátyád még
nem írt és alkalmasint nem is fog - minélfogva csak azt restellem, hogy én
írtam neki.
Fiat
aplicatio!......
Édesanyám azt
mondja, hogy írjam be a levélbe: miszerint vasárnap elvár benneteket!
Én azonban nem
igen kötök valami vérmes reményeket eljöveteletekhez, minélfogva alkalmasint én
baktatok át a plebános úrral hozzátok, ha ti. neki is kedve lesz.
Hanem azért akár
lesz kedve, akár nem - mégis huncut a német.
Hûved
Están
Kelt (b)irodalmi
székhelyünkön, Szklabonyán
Kossuth Lajos
születése után 69-ik évben. Február 4.
|