[Balassagyarmat, 1872. március 20]
Kedves Bobok
Öcsénk!
Leveledben
mindent írtál, csak azt nem: mint vagy. Humoros rugaszkodásaidat nemigen
értettük. Egy sziráki szolgálóval beszéltünk ugyan sorsod felõl, de az is csak
annyit mondott, hogy nem tudja hogylétedet, - hogy odajöveteled elején
udvaroltál neki, de hogy késõbb kiütött a nyeregbõl a Bozó kocsisa.
Ne bolondságokat
írj nekünk (mert azt teszünk magunk is magunknak), hanem gondold meg, hogy a
klub elnökét és titkárát megöli a kíváncsiság afeletti kétségben, ki volt azon délceg férfiú, ki - contra opinione[m]
mundi - olyan szépen tudakozódott felõlök. Ezt a raritást kitömetjük. Írd meg a
nevét. De gyorsan, posta fordultával. Ha
magát a fiatal embert küldöd is el: - nem lesz baj, szívesen fogadjuk. Azaz hogy
én moso[m] a kezemet.
Szervusz
Mikszáth Kálmán
[Mauks] Ilona
elnök
[Mauks Kor]nélia
titkár.
[A levélpapír
második és harmadik lapján, Mauks Ilona írásával: ]
»Az elnök«
Önt ezennel
kinevezem a KH [Kiházasító] Egylett [!]) ügynökének. A napokban az alap szabályokat
is megküldöm, mit a jegyzõ megírt, kötelességül szabom önnek, tagokat az egylet
javára szerezni.
Magány sorok.
A szécsenyi
bálban én igen jól mulattam és Okolicsányi az igaz, hogy elég csinos i[fjú], de
azért én ott valakit még csino[sabbnak] talaltam. Különben komisz
farsa[ng......] ... még csak szerelmes sem lettem. Kérem, hogy írja meg nek[em,
hogy] kitõl hallotta [hogy a far]sangon Nelkát csinosnak [...]
Jöjjön fel már
egyszer, mi már nem sokára Mohorára menünk ki lakni, de van reményünk, hogy
télre megint csak visszavándorlunk a kedves Gyarmatra. Ha Nellikét meglátja,
meg sem fogja ismerni, oly jól néz ki, már semmi baja, mérges, hogy Mohorára
kell menni lakni.
Csentzigné[?]
Pesten van.
A Balasa még most
is létezik. [Más] semmi újságot sem tudok.
[1872.] márc. 20.
B.gyarmat.
Isten önnel
Mauks [Ilona]
[A kipontozott
részek elszakadtak.]
|