33.

MK - MAUKS ILONÁNAK

[Szklabonyán, 1872. június 23.]

Kedves Ilonka Nagysád!

Azon desperátus helyzetben vagyok, hogy a kérdéses levelek utolsóját nem tudom megtalálni: valahol elhányódott otthon, az íróasztalomról. Nem tagadom, hogy végtelen nagy bennem a kegyelet e levelek iránt, hogy legdrágább ereklyéim közé számítanám az ilyet... de még milliószor nagyobb a kötelességérzet, hogy azokból egyetlen egy betût is visszatartani nyomorult becstelenség lenne.

Tegyen engem boldoggá azzal, hogy ez egyszer feltétlenül elhiszi mentségemet, s nem tételezi fel   <...>  az említett aljasságot arról, kinek imádság minden gondolata, mely nagysádra vonatkozik.

Õszinte üdvözletem mellett, maradtam

<õszinte> mély tisztelõje

Mikszáth Kálmán