70.

MIKSZÁTH KÁLMÁNNÉ MAUKS ILONA - MK-NAK

[Mohora, 1875. november)

[Töredék]

...Lehetetlen az, hogy azért, mert szegények vagyunk, el kelljen szakadnunk egymástól. Nem így fogadtuk azt az oltár elõtt. Én eddig is szívesen tûrtem a nélkülözést, amely tulajdonképpen nem is volt nélkülözés, mert bírtam rám nézve a világon a legnagyobb kincset: szeretetét. Szívesen tûrök még többet is, csak az oldala mellett lehessek, hogy csüggedõ erejét biztathatnám, bátoríthatnám, és résztvehetnék küzdelmeiben. Most már egészséges vagyok, s úgy érzem, újra szembe tudok szállni a sorssal...

[A továbbiakban - mint írja - közölte férjével, hogy egyszerûsíti háztartását, eladja ékszereit, dolgozni fog, hogy az adósság gondjait egészen magára vállalja. Férje akkor nyugodtabban dolgozhat, s ha gond nélkül lesz, tehetségével végre is megtalálja magának az utat az irodalomba.]