111.

ISMERETLEN - MK-NAK

[Budapest, 1882. Júl. 29.]

Tisztelt barátom!

Az egyszeri öreg néger rabszolgának azt mondta a gazdája egyszer jókedvében: »no Paddy, fölszabadítalak«. Mire Paddy illõ tisztelettel felelé: »nem, massa, ha már megetted a húst, edd meg a csontot is!«

Ilyenformán mondhatnám most én is Önnek: ha már feldolgozta az én (közös forrásból eredt) barometrum-históriáimat, mármost az enyémmel gyújtson alá! De nem mondom, mert még azt hiszi, hogy az önét is olyannak tartom, amely alá gyújtani érdemes az enyémmel, mely pedig meglehet, szintén nem olyan, hogy vele más valami alá gyújtsanak. Nézze meg és próbálja meg, vajon nincs-e egy kis húsa, amiért a csontvázat - a csak anekdotára való point-t - érdemes volna a Naptár leveses fazekába dobni? Ha igen, örülök neki, ha nem - nem búsulok miatta. Különben pedig si vales, bene est, ego quidem valeo.

Tisztelõ szolgája

[Az aláírás leszakítva]