127.

MK - MAUKS ILONÁNAK

[Borítékbélyegző:] nov. 29. [helyesen: 1882. okt. 14. után]

[Fejléc:] A »Pesti Hírlap« szerkesztõsége

Budapest. V. Nádor u. 7. sz.

Kedves Aranyom!

Ma valamivel jobban érzem magam. És a redakcióban vagyok, maga levelét meg is kaptam, s igen örülök, hogy szeret, mert bizony, nincs rajtam semmi szeretni való.

A részvét általános irántam. Némely család felajánlta nekem a doktorát, egész komikus már ezekkel a doktorokkal. <Az ideálom apja természettel gyógyít.>

Tegnap kutyául voltam, azt hittem, esténél tovább nem bírom ki. Szerettem volna sürgönyözni, hogy jöjjön, látni akarom még - de tudja az bajos dolog - maga tõlem útiköltséget nem fogadna el, én pedig magának kiadást okozni nem merek.

No de határozottan jobban vagyok, torokbajom szûnni kezd, s csakis a gyomorhurutom marad. Ha látná, milyen sovány vagyok egy hét óta, azt mondaná, hogy az lehetetlen - azóta!

Némely lapok naponkint írnak betegségemrõl, s ezek rémítenek el legjobban! Komisz szokás az, hogy a beteg maga olvasson magáról rémhíreket, amit a  <z s i d ó>  reporterek kigondolnak.

Tudja, hogy milyen babonás vagyok. A képzelõdés nagyítja bajomat. Az általános vélemény pedig itt az, hogy okvetlenül meg fogok halni. A fényes út, amelyet egy év alatt befutottam, oly gyors és oly szemkápráztató szerintök (mert én a semmibõl lettem), hogy ezt nem lehet másképpen magyarázni, mint a természet túlságos sietségének, hogy a célt, amelyre teremtve vagyok, bár arra már csak rövid életidõm van, bevégezzem.

Hanem hát ez mind lári-fári! Azért nekem nem muszáj meghalni.

Az nem bizonyos, hogy meghalok.

Hanem az <hogy>, ha élek, hogy magát holtig szeretni fogom, az bizonyos.

Csókolom:

Kálmán

Annyi a bosszúságom, hogy irtóztató; míg én itt csendesen haldoklom, azalatt folyton nekem esnek az asszonyok, kit a színházba kísérjek, kinek páholyjegyet vegyek, ki erre, ki arra kér, s az írói kör is itt kuncsorog, Dolinay és a választmány nem hagy békét; pedig ha megyek, az úton dõlök ki. Míg beteg vagyok, írjon minden másodnap, mert szeretem a leveleit olvasni.

[Címzés:] Mauks Ilona úrhölgynek

õnagyságának

U. p.

Balassagyarmat

Mohora