142.

MK - FELESÉGÉNEK - MAUKS ILONÁNAK

[Budapest, 1883. január 5.]

Kedves Medvécském!

Ma egész nap öltözködöm és vetkõzöm. Reggel felöltöztem talpig feketébe, hogy a Petõfi Társaság közgyûlésére megyek, - de bizony nem jutottam oda, több dolog visszatartott.

Akkor azt’ megint levetkõztem, s felöltöztem a bankettre, félig szürkébe - ahogy a banketten illik.

Innen 4 órakor rohantam haza, levetkõzni és hirtelen felöltözni Horváth Gyulához menendõ uzsonnára, ahol csupa erdélyi bárónõk közt maradtam - egyik csúnyább a másiknál (Bánffy Györgynét kivéve) -, egész éjfélig.

Éjfélkor bejöttem újra felöltözni, mert bálra megyek a Hungáriába egy szegedi famíliám kedvéért.

Egy kis idõt nyerve írom ezen sorokat.

A házasságról semmit sem tudnak - de ma már mindenütt beszéltem, hogy kibékültem magával, s hogy legközelebb összekerülünk. Mindenki úgy örül neki, mintha tudja ördög micsoda nagy szerencsétlenség lenne, pedighát én egészen boldognak érzem magam, s nem adnám száz forintért, ha most, mikor a bálból haza fogok menni, otthon találnám a nagyfejû Mimit.

Isten áldja meg, kedves Mimim, a viszontlátásig

Kálmán