239.

MK - GAJÁRI ÖDÖNNEK

[Budapest, 1900. december 7.]

Kedves Barátom!

Itt küldöm könyvembõl az elsõ példányt, vagyis még az elsõ elõtti példányt, mielõtt a könyv fölvette volna az igazi toalettjét, mellyel a világba megindul.

Ez a még fel nem öltözött könyv annak a bizalmas barátságnak a szimbóluma akar lenni, melyet irántad érzek; - ami pedig a könyv tartalmát illeti, ez ama levegõben termett, amit az a politika teremtett, melynek a zászlaja alatt szolgálunk.

Az én világnézetem tõletek való, csak a stílus és a gondolkozási modor az enyém. Nem írtam történelmet, mert nem az én feladatom. De mégis a kort rajzoltam. A történetíró úgy adja elõ a maga föltevéseit, mintha igazságok volnának, a szépirodalmi író úgy adja elõ az igazságokat, mintha hazugságok lennének.

A dolog azonban egyre megy. Kiki a módja szerint szolgálja az országot, vagy annak kultúráját.

Errõl különben, úgy látom, nincs elég papírom hosszabban fecsegni, inkább csak arra kérlek, félre ne érts. - Nem egy könyvet akarok neked ajándékba küldeni, mert akkor egy jó és tiszta példányt küldenék, de az együttérzés és barátság meleg gondolatát akartam elõtted kifejezni azzal a magyar motívummal, hogy az ember az elsõ cseresznyeszemet a fácskájáról, mikor még szinte éretlen, elküldi a legkedvesebb emberének.

Budapest Dec. 7. 1900.

Mikszáth Kálmán