312.

MK - CSIKY KÁLMÁNNÉNAK

[Budapest, 1908. február 29. ]

Méltóságos és kedves Komámasszony!

Bosszant a dolog, de nem segíthetek már rajta. A holnapi napomat lehetetlen úgy elrendezni, hogy elmehessek.

Délben Ruszt [!] Józsefnél egy Gyulai Pál-féle ebédre kell mennem, de miután délre magam is vendégeket hívtam (négy hírlapírót), hogy az ebédre elmehessek, a tegnapi nap folyamán átváltoztattam a holnapi (vasárnapi) ebédet vacsorává. Holnap este tehát vendégeim lesznek magamnak is, kiknek terminusát most már eltolni se lehet.

Ehhez járul még a másik malõr, hogy a fiúk se mehetnek, mert azok Budára ígérkeztek Enyedynéhez. Egész farsangon egyszer se voltunk nála. Pedig mi õt is nagyon szeretjük.

Nem afféle   <...>  koalíciós igazság, de õszinte, becsületes kijelentés, hogy szinte nyomja a szívemet, mint egy kõ, az a rossz érzés, melyet <az> okoz a lemondás errõl az estérõl, hol a háziakkal együtt annyi kedves emberrel remélhetnék egypár órát tölteni, fõképp azért, mert hosszas betegségem miatt egyszer se tudtam elmenni a télen.

De hát lesz még szõlõ, lágy kenyér, s legközelebb magam állok elõ egy tervvel, mely némileg pótolni fogja a mulasztást. Csak egy kegyességet kérnék, egy olyan idõpontot megjelölni, amikor Patayné, Rudnaiék és a Komámasszony itthon vannak és szabadok.

Kezeit csókolva maradtam igaz tisztelettel

Febr. 29. 1908.

alázatos szolgája

Mikszáth Kálmán

[Címzés: ]

Méltóságos

özv. Csiky Kálmánné asszonynak,

Helyben