330.

BENCZÚR GYULÁNÉ - MK-NAK

[Budapest, 1909. jan. 10.]

Szolgálatomnak utána, Istentõl kívánok kegyelmednek sok jó egészséget ebben a nyomorult világban. Hogy kegyelmed ígért levelét meg nem küldte énnekem, holtig sajnálom. Kegyelmedet kérem, kegyelmed ne késleltesse! Mert Hornyánszky uram û kigyelme megakadt a munkába. Azon módon tartóztatnék Dávidházi uram a táblák kötésivel Debrecenben. Terminushoz kötöttük û kigyelmüket, és oszték mü akadályozzuk az írás be nem szolgálásával.

Remélem, hogy erre a sirámos szómra kegyelmed szíve meglágyul. Nem hagyja szegény fejemet búnak ereszteni. Küldök én jó szívvel gyalog embert kegyelmedhez, ha tudom, jókor érkeznék. Mert ha kegyelmed üres tarisznyával küldené vissza, bizony mondom, agyon búsulnám szegény fejemet.

A mindenható atya úr Istentõl minden kévánta javat, boldog, hosszú életet kívánok kegyelmednek, meg szerelmes élete társának, egyetemben nagyböcsû családjával. A mi penig az én gondos állapotomat illeti, Istennek neve dícsértessék, ezek után már csak abban vagyon minden reménységem, hogy mindjárást megküldi kegyelmed azt az írást.

Ezeknek utána Istennek különös kegyelmes oltalmába ajánlom kegyelmedet.

Datum: 1909. jan. 10. Lendvay utca 15. Budapest.

Kegyelmednek szolgáló bámulója és szegény szolgáló leánya, Benczúr Gyula piktor uram hûséges asszonya.