378.

ÖZV. RUDNAYNÉ VERES SZILÁRDA - MK-NAK

[Budapest, 1909. okt. 10.]

Igen tisztelt Barátom!

Kedélyvilágom jelenlegi sötét éjszakájában (betegnek is érzem magamat testben, lélekben, Margit leányom gyöngébb és túlérzékeny szervezetét annyira megviselte és megtörte szeretett édes atyjának halála, hogy ágyban fekvõ beteg lett), fénysugarat hoztak a mellékelt sorok.

Most legelsõ teendõnek tûztem magam elé, hogy a szûkebb hölgybizottság nevében is aláírásaikkal a székesfõvároshoz kérvényt nyújtsunk be, hogy a belváros egyik utcáját, a Borz utcát nevezzék el Mikszáth utcának.

Megindított mozgalmunk legelsõ napján az Akadémiából egyenesen Bárczy polg. m.-hez ment küldöttségünk, de õ akkor külföldön volt. Azt mondották, hogy egy nemrég hozott fõv. határozat értelmében élõ emberrõl utcát elnevezni nem lehet. - Mi tehát keresztül akarjuk vinni azt, hogy ha a copf meg nem engedi, hogy kivételt tegyenek, akkor hozzák meg azt a határozatot a Mikszáth-jubileum alkalmából, hogy azt az utcát a Mikszáth nevérõl fogják elnevezni, ha életében nem lehet, úgy adja az Isten, hogy mennél késõbb, majd mostanhoz 40 évre, halálakor.  <...>  Az az utca volt az, hol mint fiatal ember az általa elnevezett »kis Akadémiá«-ban elõször olvasott fel; és vonzó, minden szívet megnyerõ személye ott hódított meg elsõ ízben mindenkit, aki megismerte.

A jó Isten áldja meg!

Pár órára itt vagyok Bpesten, hova beteg leányomnak orvosi tanácsért jöttem.

Õszinte szívélyes üdvözlettel

régi igaz híve

özv. Rudnay Józsefné