398.

MK - ISMERETLEN TANÁRNAK

[Budapest, 1909?]

Igen tisztelt tanár úr!

Igen szép a kis dolgozat és sajnálnám, hogy itt pusztuljon el az én asztalomon - pedig itt az lenne a sorsa, mert nekem úgyszólván semmi összeköttetésem nincs az írókkal és kiadókkal.

Ez egy kicsit furcsának tetszhetik Ön elõtt, de így van. Én már egy évtizede nem voltam semmiféle redakcióban (azon egy évet kivéve, míg magamnak volt lapom), s író, kiadóféle emberrel már évek óta nem érintkeztem.

Ha írok, telefonon üzenek a szerkesztõségi szolgának - s e szolgán kívül tíz év óta más személyiséggel nem beszéltem, sem élõszóval, sem írásban. Már ti. az irodalmi köröket értve. Mert egyébként elég jól érzem magam, s pajtáskodó ember vagyok a politikusok közt. Irodalmi érintkezésektõl azonban régen megcsömörlöttem.

Sok szerencsét kívánok a küzdelemhez. Bizonyára megvan annak is a maga szépsége, édessége. Figyelemmel fogja kísérni

híve

Mikszáth Kálmán