403.

LÁZÁR GYÖRGY - MK-NAK

[Szeged, 1910. január 9.]

687/1909. kgy. szám,

Ünnepelt Mester!

Szeged szabad királyi város közönsége nevében, mely harminc év elõtt a magáénak mondott és lelkes tanúja volt magasba törõ pályád haladó kezdetének, ma - dicsõséged tetõpontján -, az egész ország ünneplése közt nem csökkent lelkesedéssel üdvözlünk, amidõn - hacsak egy napra is - újra a magunkénak mondhatunk.

Neved ismeri már az egész mûvelt világ, büszkesége vagy a hazának, de legnagyobb büszke­ségünk vagy nekünk, akiket Magad tanítottál szeretni Tégedet, lelkesedni munkáidért, mûveidért, s akiknek szeretete, ragaszkodása keltette új virradásra reményeidet, buzdított rajongani a szépért és újra lelkesedni érte.

Ha sokan örülnek is hát e napokban széles e hazában sikereidnek, sehol se lehet az bensõbb és szeretettõl áthatottabb, mint Szegeden, második hazádban.

Sokan vagyunk még, akik melletted voltunk harminc év elõtt és szellemed ragyogásában gyönyörködve közvetlen láttuk a hatást, amit megnyilatkozásaid közéletünkre gyakoroltak, amint hullámok, viharok ültek el, új eszmék születtek írásaid nyomán, és megtermékenyült munkakedvünk.

Szebb lett a város, mint volt, s abban érdemes rész illet Téged is.

De hogy az újonnan jöttek is tudják s a késõ unokák se feledjék, ki voltál nekünk s ki vagy a hazának - »Dugonics Társaságunk« ajándékát, mûvészi kéz festette arcképedet múzeumunkba helyeztük el, és egyik szép utunkat Rólad neveztük el.

Üdvözlégy városunk nevében Mester, ki a halhatatlanok közé írtad be Neved, fogadd ünnepi hódolatunk.

Szegeden, 1910. évi január 9.

Szeged szabad királyi város törvényhatósági

bizottsága nevében dr. Lázár György polgármester