457.

SZÉLL KÁLMÁN - MK-NAK

Budapest, 1910. május 14.

Tisztelt Barátom!

Engedd meg, hogy egy babérlevéllel én is járuljak ahhoz a koszorúhoz, amelyet negyven éves írói jubileumod alkalmából, a mívelt magyar világ fûz homlokod köré. El vagyok ragadtatva szín-arany Mester mivoltodat kidomborító és hervadhatlan érdemeidhez méltó, fényes ünnepeltetésedtõl. Fogadd hozzá legmelegebb szerencsekívánataimat.

A Gondviselés tartson meg téged sokáig. Áldja meg Géniuszodat kifogyhatatlan ihlettel és alkotó erõvel. Páratlan tollad, mely minden elmét és szívet elbûvöl, még számos remek gyönggyel gazdagítsa szellemi életünk kincsesházát. A nemzeti Közmívelõdés pedig merítsen ezen örök forrásból nemcsak újabb ragyogó ékességet, hanem további hatalmas fokozott lendületet is, nagyfontosságú, üdvös céljainak megvalósítására.

Régi õszinte és változhatlan baráti érzelmekkel maradok tisztelõ,

igaz híved

Széll [Kálmán]