bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

    1   1,  1      |                                           AMI A LELKET MEGMÉRGEZI~NÉPIES
    2   1,  1      |                aranyat nyert pályamű -~1871~ ~A Jancsi gyerek fölkapaszkodott
    3   1,  1      |                     fölkapaszkodott esténként a boglyas kemence tetejére,
    4   1,  1      |                     boglyas kemence tetejére, a pislogó mécses mellé és
    5   1,  1      |                 mécses mellé és mutogatta azt a tudományt, amit három hosszú
    6   1,  1      |                     vele minden este.~- Ebből a gyerekből, akárki meglássa,
    7   1,  1      |                 pipája hamuját megnyomogatva.~A Jancsi gyerek ilyenkor megörült
    8   1,  1      |                      gyerek ilyenkor megörült a szónak, s még harsányabb
    9   1,  1      |                     harsányabb hangon olvasta a fülbemászó történeteket
   10   1,  1      |                      Bizony, csak szépek azok a rablóhistóriák!~…Az ember
   11   1,  1      |              rablóhistóriák!~…Az ember odaáll a puszták végtelenébe, és
   12   1,  1      |                     utasokat, mint egy király a jobbágyait; ezer forintos
   13   1,  1      |                 forintos bugyellárist vesz el a gazdag zsidótól, s tíz rőf
   14   1,  1      |                    tíz rőf posztót mér ingyen a szegény utazó diáknak ünnepi
   15   1,  1      |                    ünnepi öltözetre. Az aztán a valami! Hát még az az ezer
   16   1,  1      |                     át mindannyiszor: belefut a zsandár markába, s mikor
   17   1,  1      |                    furfangos módon, felpattan a tüzes fakó hátára, mígnem
   18   1,  1      |                        mígnem végképp elnyeli a puszták délibábja…~A körülülők
   19   1,  1      |                  elnyeli a puszták délibábja…~A körülülők úgy elhallgatják
   20   1,  1      |                    körülülők úgy elhallgatják a Jancsi gyereket, hogy majd
   21   1,  1      |                    Jancsi gyereket, hogy majd a szemük dülled ki bele; csak
   22   1,  1      |                    Azután megint tovább olvas a gyerek: szép, derék legény
   23   1,  1      |                       derék legény volt, mint a liliom, felcsapott betyárnak,
   24   1,  1      |               betyárnak, kalandos életet élt, a sok korcsmárosné mind beleszeretett,
   25   1,  1      |              korcsmárosné mind beleszeretett, a fonóban nótákat csináltak
   26   1,  1      |                   nótákat csináltak rá… Aztán a vége is majd mindeniknek
   27   1,  1      |                      elítélték - akasztófára, a nép kikísérte a vesztőhelyre
   28   1,  1      |                  akasztófára, a nép kikísérte a vesztőhelyre és megsiratta,
   29   1,  1      |              vesztőhelyre és megsiratta, mint a nagy vitézeket szokás.~És
   30   1,  1      |                     nagy vitézeket szokás.~És a fiú olyan tűzzel tudta olvasni
   31   1,  1      |                   tűzzel tudta olvasni ezeket a történeteket, hogy a sok
   32   1,  1      |                   ezeket a történeteket, hogy a sok vénasszony, aki odajárt
   33   1,  1      |                  uramékhoz fonni, ríva fakadt a szebb helyeknél, mintha
   34   1,  1      |                  szebb helyeknél, mintha csak a tiszteletes uram nagypénteki
   35   1,  1      |                       volna.~- Pap lesz ebből a gyerekből - dünnyögte közbe
   36   1,  1      |                 dünnyögte közbe Gyurka bácsi, a másik szája szélébe igazítván
   37   1,  1      |                       szája szélébe igazítván a csutorát.~A hallgatók helyeslőleg
   38   1,  1      |                 szélébe igazítván a csutorát.~A hallgatók helyeslőleg biccentettek
   39   1,  1      |                      egy-egy jóízűt pillantva a nagyreményű gyerekre, csak
   40   1,  1      |               nagyreményű gyerekre, csak maga a nagyreményű gyerek nem hagyta
   41   1,  1      |            nagyreményű gyerek nem hagyta jóvá a jövendölést: ő sokkal magasabbra
   42   1,  1      |                    növekedett lelkében, abból a csírából, melyet a rossz
   43   1,  1      |                      abból a csírából, melyet a rossz könyvek olvasása szórt
   44   1,  1      |                     könyvek olvasása szórt el a fogékony talajban.~Oh! Mint
   45   1,  1      |                    éppen vágyik.~Gyorsan nőtt a gyerek, hanem még gyorsabban
   46   1,  1      |                      gyorsabban nőtt benne az a kimagyarázhatatlan vágy:
   47   1,  1      |                   okos feleletei vannak, hogy a tiszteletes úr is megbámulja;
   48   1,  1      |             tiszteletes úr is megbámulja; sőt a múltkor világosan mondta
   49   1,  1      |                      múltkor világosan mondta a számtartó úr: »Ejnye! be
   50   1,  1      |                       parasztnak született ez a Jancsi.«~De miért is ne
   51   1,  1      |                     miért is ne lehetne õ még a falu bírája? Az igaz, hogy
   52   1,  1      |                    volna, olvasgatott azokból a tündérkönyvekbõl, miknek
   53   1,  1      |                   aztán nem is issza el, mint a többi.~»Az onnan van, mert
   54   1,  1      |                     Molnár Erzsikének hítták; a legszebb és a leggazdagabb
   55   1,  1      |              Erzsikének hítták; a legszebb és a leggazdagabb leány volt
   56   1,  1      |                       leggazdagabb leány volt a faluban. - De Kerekes Jancsi
   57   1,  1      |                     ki, mint az ágrólszakadt.~A földesúr nagyon jó ember
   58   1,  1      |                  szeretem, ha koldusnak nézik a cselédemet. Miért nem jársz
   59   1,  1      |                      ember az édesapám.~- Hát a magad bére mire való?~-
   60   1,  1      |                    szoktam elkölteni.~- Mire?~A legény fülig elpirult erre
   61   1,  1      |                    legény fülig elpirult erre a kérdésre, és kénytelen volt
   62   1,  1      |                 földesúrnak olyan jólesett ez a szó, mintha csak megcirógatták
   63   1,  1      |                megcirógatták volna; odalépett a fiúhoz s jóakarólag veregette
   64   1,  1      |                    teszed, fiam! Többet ér az a cifra szûrnél.~És azután
   65   1,  1      |                  miért is nem kérdezte meg?~- A mai naptól kezdve te leszel
   66   1,  1      |                       naptól kezdve te leszel a gyalogpostás s a fizetésedet
   67   1,  1      |                       leszel a gyalogpostás s a fizetésedet még egyszer
   68   1,  1      |                  egyszer annyival toldom meg.~A legény megköszönte a nagyságos
   69   1,  1      |                     meg.~A legény megköszönte a nagyságos úr kegyességét,
   70   1,  1      |                   órára mindennap otthon volt a székvárosból, és teljesített
   71   1,  1      |                       mindent, amit rábíztak. A ruházatján is meglátszott
   72   1,  1      |                  Rózsa Sándort látta lefestve a nagyságos kisasszony képes
   73   1,  1      |                    cifra debreceni gubát vett a kék dolmány tetejébe, éppen
   74   1,  1      |                      olyan legény volt, amint a könyvben van leírva, hogy
   75   1,  1      |                     könyvben van leírva, hogy a sok szép menyecskét a hideg
   76   1,  1      |                    hogy a sok szép menyecskét a hideg lelte utána.~No, a
   77   1,  1      |                      a hideg lelte utána.~No, a menyecskék dolgában Kerekes
   78   1,  1      |                    akár két kézzel. - Hát még a sok leánynép, hogy bolondult
   79   1,  1      |                   csak egyet tûzött kalapjára a - Molnár Erzsikéét.~Ezt
   80   1,  1      |                      ne legyen egészen puszta a kalapja.~Oh, bizonyosan
   81   1,  1      |                       ott van megírva azokban a könyvekben, hogy az igazi
   82   1,  1      |                      neki röpködni kell, mint a méhnek, egyik virágról a
   83   1,  1      |                      a méhnek, egyik virágról a másikra, neki nem szabad
   84   1,  1      |                   árulta el, Galamb Pistát is a szeretõje ölébõl hurcolták
   85   1,  1      |                    szeretõje ölébõl hurcolták a kötélre.~A szerelem viasszá
   86   1,  1      |                   ölébõl hurcolták a kötélre.~A szerelem viasszá változtatja
   87   1,  1      |                  szerelem viasszá változtatja a szívet, pedig a betyár szívének
   88   1,  1      |                   változtatja a szívet, pedig a betyár szívének kõbõl kell
   89   1,  1      |                     mikor aztán elkövetkezett a farsangi, vagy húsvéti tánc,
   90   1,  1      |                  farsangi, vagy húsvéti tánc, a Jancsi gyerek úgy a csizmaszárban
   91   1,  1      |                     tánc, a Jancsi gyerek úgy a csizmaszárban feledte a
   92   1,  1      |                       a csizmaszárban feledte a betyárfilozófiát, hogy egész
   93   1,  1      |                  szeretlek… nagyon szeretlek.~A szép Erzsike szemérmetesen
   94   1,  1      |                       vissza:~- Én is kendet, a sírig.~A legény egyet csattantott
   95   1,  1      |                        Én is kendet, a sírig.~A legény egyet csattantott
   96   1,  1      |               hallotta senki: »Húzd el cigány a nótámat!«~Majd lehajlott
   97   1,  1      |                 nótámat!«~Majd lehajlott õ is a leányhoz s odasúgta:~- Még
   98   1,  1      |                    leányhoz s odasúgta:~- Még a síron túl is…~Egyet fordult
   99   1,  1      |                   síron túl is…~Egyet fordult a szép leánnyal, körülölelte
  100   1,  1      |                         Szomorút húzott közbe a cigány, olyan szomorú nótát,
  101   1,  1      |                  nótát, hogy könny gördült ki a Molnár Erzsike szép kék
  102   1,  1      |                    száraz mondat fájóbb lehet a legszomorúbb nótánál is.~-
  103   1,  1      |                       Miklósnak, ott pipázott a ház elõtti lócán; nagyon
  104   1,  1      |                     volnál már, Jancsi öcsém?~A legény behajtotta a könyvet,
  105   1,  1      |                    öcsém?~A legény behajtotta a könyvet, amibõl olvasott,
  106   1,  1      |              Huszonegy.~- Hát én bizony annak a mondója vagyok, öcsém, hogy
  107   1,  1      |                 megharagszom. Tudod is te, mi a csízió. Azt csak mi értjük,
  108   1,  1      |                    akik huszárok voltunk. Hát a csízió nem egyéb, mint az,
  109   1,  1      |                      mint az, hogy addig kell a körtét lerázni a fáról,
  110   1,  1      |                   addig kell a körtét lerázni a fáról, míg meg nem rothad.~-
  111   1,  1      |                       Aztán mit ért kegyelmed a körte alatt?~- Hát kit értenék? -
  112   1,  1      |                     gondolja magáról, hogy õ »a világ eleje«. Az lehetetlen…~
  113   1,  1      |                     nyomatékosan megpiszkálta a hamut pipájában, szép lassan
  114   1,  1      |                       szép lassan lenyomta rá a sárgaréz kupakot s elöljáróba
  115   1,  1      |                       bodor karikát eresztett a pipaszárból.~- Tanuld meg
  116   1,  1      |                     azt az egyet, öcsém, hogy a huszárregula szerint semmi
  117   1,  1      |                 szerint semmi sem lehetetlen.~A legény gépiesen gyûrte össze
  118   1,  1      |                  legény gépiesen gyûrte össze a kezében lévõ »verses krónikát«,
  119   1,  1      |                     míg mereven, némán nézett a semmibe.~Gyurka bácsi méltóságán
  120   1,  1      |                 bizony tán eltartott volna ez a némaság száz miatyánkhosszat
  121   1,  1      |                   közbe nem szól Sára asszony a pitvarajtóból:~- Az ám,
  122   1,  1      |                     Új borra meg kell tartani a lakzit.~Jancsi ijedten kapott
  123   1,  1      |                 Jancsi ijedten kapott fülével a hang felé; úgy tetszett
  124   1,  1      |                      ütötte volna, mintha azt a szilaj paripát, mely még
  125   1,  1      |                felkantározva s melynek »vágy« a neve, farkánál fogva akarnák
  126   1,  1      |                     nõve…~Szomorúan rázta meg a fejét és azt mondta kemény,
  127   1,  1      |                       csakugyan nem tudod, mi a csízió - mond elbúsultan
  128   1,  1      |                      csízió - mond elbúsultan a vén huszár, olyat harapva
  129   1,  1      |                     vén huszár, olyat harapva a szopókába, hogy majd benne
  130   1,  1      |                     majd benne maradt emlékül a foga.~ - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
  131   1,  1      |                 leveleket és hírlapokat hozta a postáról Jancsi, a napihírek
  132   1,  1      |                      hozta a postáról Jancsi, a napihírek közt hátul egypár
  133   1,  1      |                      meg, melyen úgy megakadt a szeme, mintha valami gyönyörû
  134   1,  1      |                     is elolvasta egymásután.~»A kakasi erdõben egy jól szervezett
  135   1,  1      |                    szervezett rablóbanda van. A nép szereti, s ahelyett,
  136   1,  1      |                üldözné, még inkább gyámolítja a felsõbbség ellenében. Oh
  137   1,  1      |                  népfelvilágosodás, jöjjön el a te országod!«~A jámbor újságíró,
  138   1,  1      |                     jöjjön el a te országod!«~A jámbor újságíró, aki e sorokat
  139   1,  1      |                       Ahogy hazatért, az volt a legelsõ szava Jancsinak:~-
  140   1,  1      |                       Gyurka bácsi! Merre van a kakasi erdõ?~Gyurka bácsi
  141   1,  1      |                    azután megmagyarázta, hogy a benyelei pusztától jobbra,
  142   1,  1      |                    benyelei pusztától jobbra, a cseperi hegyeken innen fekszik.
  143   1,  1      |                       vígan, fütyörészve ment a Molnárék szilvásába; ilyenkor
  144   1,  1      |                    ott szokott lenni Erzsike.~A leány nem vette észre, amint
  145   1,  1      |                      mutatni, mert mind hamis a lányféle.~- Erzsikém, galambom,
  146   1,  1      |                       mondani? - vágott közbe a leány, elfelejtvén csodálkozó,
  147   1,  1      |                      meglepett arcot csinálni a legény jöttére, pedig hát
  148   1,  1      |                       az ördög? - pattant fel a leány, azon hitben, hogy
  149   1,  1      |                      leány, azon hitben, hogy a legény szava nem egyéb bolondos
  150   1,  1      |                     De bizony elvisz, - mondá a fiú sötéten - olyan messze
  151   1,  1      |                    Erzsike megdöbbenve nézett a legény arcára: ott az volt
  152   1,  1      |                     Jancsi zavarba jött. Erre a kérdésre nem volt felelete.~-
  153   1,  1      |                       kergetne valaki, mintha a föld égne a talpam alatt…~-
  154   1,  1      |                    valaki, mintha a föld égne a talpam alatt…~- De hát hová
  155   1,  1      |                       hová megy kend? - kérdé a lány zokogva.~- Isten annak
  156   1,  1      |                   lány zokogva.~- Isten annak a megmondhatója. Világot megyek
  157   1,  1      |                    Erzsike kivette kendõjébõl a nagy ezüstös gombostût,
  158   1,  1      |                        hogy igazán szerettem.~A legénynek olyan nagyon jól
  159   1,  1      |                     olyan nagyon jól esett ez a szó… Némán tapadt oda tekintete
  160   1,  1      |                    Némán tapadt oda tekintete a halavány arcra. Istenem,
  161   1,  1      |                      arcra. Istenem, hogy ezt a mennyországot itt kell hagyni!~-
  162   1,  1      |                   ölelés, egy búcsúzó csók, s a legény erõszakkal bontakozott
  163   1,  1      |                         Áldjon meg az Isten!«~A kerítésen kívül azután az
  164   1,  1      |                       hogy õ hûséget esküdött a lánynak, pedig hát a betyárnak
  165   1,  1      |                 esküdött a lánynak, pedig hát a betyárnak nem szabad szeretni
  166   1,  1      |             Visszafordul, szemére húzza vadul a kalapját, az egyik kezét
  167   1,  1      |               szorítja, hogy meg ne repedjen, a másikkal görcsösen kapaszkodik
  168   1,  1      |                másikkal görcsösen kapaszkodik a kerítés karójához s félénk,
  169   1,  1      |                  félénk, tompa hangon kiáltja a síró leánynak:~- Hallod-e,
  170   1,  1      |                     panasza lehet, mint aminõ a tündérhegedû végsõ hangja,
  171   1,  1      |                 hangja, mely mikor már kifogy a lelketreszkettetõ szomorú
  172   1,  1      |                  mindenüvé s úgy ránehezedett a szívére, mintha kõbõl lett
  173   1,  1      |                  mintha kõbõl lett volna.~Még a halálos ágyán is a fülében
  174   1,  1      |                        Még a halálos ágyán is a fülében fog csengeni…~Minden
  175   1,  1      |               csengeni…~Minden csendesen volt a faluban, még a Kerekesék
  176   1,  1      |                 csendesen volt a faluban, még a Kerekesék háza tája is,
  177   1,  1      |                  Jancsi észrevétlenül ment be a szobába s akasztotta le
  178   1,  1      |                       szobába s akasztotta le a cifra szûrt, melynek ujjában
  179   1,  1      |                       megtakarított forintja.~A szoba egyik szögletében
  180   1,  1      |               szögletében feküdött édesanyja, a jó Sára asszony. A hold
  181   1,  1      |                 édesanyja, a jó Sára asszony. A hold éppen odavilágított
  182   1,  1      |                   Talán éppen fiáról álmodik!~A fiú lehajolt hozzá s egy
  183   1,  1      |                   szokott hadakozni. Mellette a kimaradhatatlan sárgarézkupakos
  184   1,  1      |                   szájából.~(Édesapja odakinn a pusztán szokott éjszakázni.)~
  185   1,  1      |                 elérzékenyülésén, sietve ment a hátulsó kijáráson keresztül
  186   1,  1      |                felköltötte s azt mondta, hogy a nagyságos úr megparancsolta,
  187   1,  1      |                     megparancsolta, menjen le a kertbe s lesse meg, ki szokta
  188   1,  1      |               éjjelenkint összevissza taposni a virágágyakat. Jó borravaló
  189   1,  1      |                       az istállóba, kivezette a legszebb fakó lovat, felnyergelte
  190   1,  1      |                     és módja szerint s felült a nyeregbe.~Egyet dobbant
  191   1,  1      |                        Egyet dobbant örömében a szíve, mint a trónvágyóé,
  192   1,  1      |                dobbant örömében a szíve, mint a trónvágyóé, ha végre fején
  193   1,  1      |               trónvágyóé, ha végre fején érzi a koronát.~Megdöfte csizmasarkával
  194   1,  1      |                       Megdöfte csizmasarkával a tüzes ló hasát, s az olyan
  195   1,  1      |                    amúgy lóhátról megzörgette a nagyságos úr hálószobájának
  196   1,  1      |                      nyitva.~- Ki az? - kérdé a nagyságos úr álmos hangon
  197   1,  1      |                   Kerekes János - kiáltott be a legény harsány hangon. -
  198   1,  1      |                Felcsaptam zsiványnak s viszem a »Muci« lovat magammal. Száz
  199   1,  1      |                      hagyok érte az ablakban, a többivel adós maradok. Nyugodalmas
  200   1,  1      |                éjszakát kívánok nagyságodnak!~A legény az ablakba dobta
  201   1,  1      |                       legény az ablakba dobta a kendõ csücskében levõ száz
  202   1,  1      |                   végigvágva szûrsallangjával a lovat, elszáguldott.~- Gyü,
  203   1,  1      |                      Hej! nem olyan ám igazán a zsivány-élet, mint aminõnek
  204   1,  1      |                   zsivány-élet, mint aminõnek a könyvben van leírva! Nagyon
  205   1,  1      |                        Nagyon szomorú élet az a valóságban!~A könyv csak
  206   1,  1      |                 szomorú élet az a valóságban!~A könyv csak azt mondja el,
  207   1,  1      |                   mondja el, hogy Macsvánszki a százforintos bankót használta
  208   1,  1      |                      azt nem beszéli el, hogy a bankó némelyikéhez vér,
  209   1,  1      |                    Csillag Gábor kimenekedett a zsandár markából, de azt
  210   1,  1      |                       azt nem mondja el, hogy a saját lelkiismerete elõl
  211   1,  1      |                   mint csalta meg Mákos Palkó a bírót, úgy igazítván el
  212   1,  1      |                igazítván el elõre furfangosan a dolgot, hogy minden körülmény
  213   1,  1      |                   elfelejti megemlíteni, hogy a legfõbb bírót, az Istent,
  214   1,  1      |                    balkeze.~Pedig kár azokból a könyvekbõl az ilyet kihagyni,
  215   1,  1      |               cukorral vegyest tálalják elébe a mérget, csak a cukrot látja
  216   1,  1      |                 tálalják elébe a mérget, csak a cukrot látja meg a tányéron.~
  217   1,  1      |                       csak a cukrot látja meg a tányéron.~Hát mondom, bizony
  218   1,  1      |                      bizony csak szomorú élet a szegénylegényeké!~Egy olyan
  219   1,  1      |                 alszik egy ágyon, aki megijed a levélsuhogástól, kit a nyúl
  220   1,  1      |                megijed a levélsuhogástól, kit a nyúl is felver, a kezére
  221   1,  1      |        levélsuhogástól, kit a nyúl is felver, a kezére ragadt vért lemossa
  222   1,  1      |                     patakjában és aztán iszik a patakból… Isten elhagyta
  223   1,  1      |                gyermekei, nincsen jó barátja. A természet és a népköltészet
  224   1,  1      |                       barátja. A természet és a népköltészet is csak két
  225   1,  1      |                  társául, két fekete madarat, a hollót és varjút, mik ott
  226   1,  1      |                     baljóslatú ijesztõ hangon a füle mellett és követik
  227   1,  1      |                      is csak azért, hogy majd a húsából ehessenek. Elaludni
  228   1,  1      |                   holtan ébredjen fel valahol a pokolban, - mert a zsiványt
  229   1,  1      |                    valahol a pokolban, - mert a zsiványt szabad akárkinek
  230   1,  1      |            szendergésébõl és azt kiáltja neki a fülébe mennydörgõ, irtózatos
  231   1,  1      |                        Mi hasznát veszi annak a nyomorult életnek, melyet
  232   1,  1      |                     élvezetet talál elrabolni a mások pénzét, mikor azon
  233   1,  1      |                      mások pénzét, mikor azon a pénzen õ nem vehet birtokot,
  234   1,  1      |                     változik benne.~Igaza van a magyar embernek, ha a zsiványt »
  235   1,  1      |                     van a magyar embernek, ha a zsiványt »szegény« legénynek
  236   1,  1      |                     nagyon szegény az, akinek a sorsán nem akkor kell könnyezni,
  237   1,  1      |                      is olyan mesterség, mint a többi. Az elejérõl kell
  238   1,  1      |              elzálogosíták szép, cifra szûrét a »Kikirics«-csárdában, s
  239   1,  1      |               csárdában, s az árából megitták a barátság poharát. Egészen
  240   1,  1      |                     barátság poharát. Egészen a maga rendén ment. Az elején
  241   1,  1      |              atyafiságosan összecsókolództak, a végén pedig agyba-fõbe verték
  242   1,  1      |                furcsának találta azt is, hogy a szûrét elitták, azt is,
  243   1,  1      |                  szûrét elitták, azt is, hogy a fejét beverték, hanem a
  244   1,  1      |                       a fejét beverték, hanem a nemes kompánia igyekezett
  245   1,  1      |                       Lopjál magadnak, öcsém! A jövõ hetekben úgyis vásár
  246   1,  1      |                    úgyis vásár lesz Losoncon; a hazajövõk hoznak majd elég
  247   1,  1      |                     begyógyul.~Nyolcan voltak a társaságban, az egyik elvetemedettebb
  248   1,  1      |                      az egyik elvetemedettebb a másiknál, akik nem értettek
  249   1,  1      |                       akik nem értettek ahhoz a tudományhoz, mint kell valakit »
  250   1,  1      |                       nem használt embereknek a szép szó, attól se ijedtek
  251   1,  1      |                       az ilyen csekélységgel? A zsiványnak egy paragrafusból
  252   1,  1      |              zsiványnak egy paragrafusból áll a tízparancsolatja: »Lopj,
  253   1,  1      |                 többet ne említsek, miszerint a Jancsi »Muci« lovát is ellopták
  254   1,  1      |                        az asztag alatt szedni a kalászt. Még csak gyanakodni
  255   1,  1      |                        akik nem néznek semmit a becsületre, akik lábanyomába
  256   1,  1      |              megszabadulni tõlük, visszatérni a nyugalmas faluba, Erzsike
  257   1,  1      |                   azonban, hogy bekövetkezett a losonci vásár ideje, ami
  258   1,  1      |                     ideje, ami sátoros ünnepe a kakasi szegénylegényeknek.
  259   1,  1      |                  ígérget egy selyem keszkenõt a kikiricsi csaplárosnénak,
  260   1,  1      |                       rá; Pintyõke Jóska, aki a híres Pintye Gregor dédunokájának
  261   1,  1      |                    szert tenni, Bagós Miska - a fõkolompos - téli ruházatra
  262   1,  1      |                      ruházatra gondol…~Eljött a nagy nap. A derék emberek
  263   1,  1      |                    gondol…~Eljött a nagy nap. A derék emberek három-négy
  264   1,  1      |                       utazókat, megállapítván a titkos »tolvajnyelvet«.~
  265   1,  1      |                         baj van!«.~Este lett. A széles dûlõúton, mely a
  266   1,  1      |                       A széles dûlõúton, mely a kakasi erdõt éppen a közepén
  267   1,  1      |                     mely a kakasi erdõt éppen a közepén szeli ketté, gyérülni
  268   1,  1      |                   gyérülni kezdtek lassanként a szekerek és az utazók; az
  269   1,  1      |                     szekerek és az utazók; az a legalkalmasabb idõ a dologra.~
  270   1,  1      |                       az a legalkalmasabb idõ a dologra.~A holdvilág is
  271   1,  1      |                 legalkalmasabb idõ a dologra.~A holdvilág is orgazdának
  272   1,  1      |                     fel ezen az estén; bebújt a sötéten tornyosuló felhõk
  273   1,  1      |                       hangosan dobogott, mint a katonáé a csata elõtt.~-
  274   1,  1      |                      dobogott, mint a katonáé a csata elõtt.~- Nem hallasz
  275   1,  1      |                 Rojtos Pista, erõsen hegyezve a füleit.~Jancsi egész testében
  276   1,  1      |                    egész testében megrezzent, a megszólított azonban hidegen
  277   1,  1      |                      jelent, hogy dolga akadt a cimboráknak.~- Ühüm! Megeszik
  278   1,  1      |                        Ühüm! Megeszik elõlünk a tejfölt.~Pintyõke nem felelt
  279   1,  1      |               tartotta magát, aki nem szokott a levegõbe beszélni. A betyárnak
  280   1,  1      |                  szokott a levegõbe beszélni. A betyárnak némán kellene
  281   1,  1      |               születni. Akkor aztán elvihetné a mennykõ a vallató szolgabírót.~
  282   1,  1      |                     aztán elvihetné a mennykõ a vallató szolgabírót.~E pillanatban
  283   1,  1      |                     alsó részébõl. »Baj van!«~A három betyár villámhirtelen
  284   1,  1      |                       oda.~Az úton, amennyire a homályban kivenni lehetett,
  285   1,  1      |              okoskodék Rojtos Pista - kikerül a selyem keszkenõ. Menjünk
  286   1,  1      |             segítségére társainknak! Mégpedig a legjobb lesz nagy lármát
  287   1,  1      |                távolabb megkerülöd az utat és a túlsó oldalról vágsz feléjük,
  288   1,  1      |                  feléjük, Jóska pedig balról.~A társak elismerték, hogy
  289   1,  1      |                    megkerülte az utat és várt a jelre.~A jel elhangzott.
  290   1,  1      |                      az utat és várt a jelre.~A jel elhangzott. Egy taps
  291   1,  1      |                     elhangzott. Egy taps volt a jel.~Jancsival egyet fordult
  292   1,  1      |                       Jancsival egyet fordult a világ, magasra emelte fokosát,
  293   1,  1      |                  majdnem önkénytelenül futott a küzdelem helyére, midõn
  294   1,  1      |                     nõi sikoltást hallott.~Ez a sikoltás annyira megrázta,
  295   1,  1      |                   elég volt egy egész életre…~A szíve összeszorult tõle,
  296   1,  1      |                      szíve összeszorult tõle, a karja lehanyatlott, lába
  297   1,  1      |         megüvegesedett szemei merõen bámultak a birkózókra.~E percben villám
  298   1,  1      |                 percben villám cikázott végig a beborult égen. Oh, bár csak
  299   1,  1      |                       csak ne cikázott volna!~A villám megvilágította Jancsi
  300   1,  1      |                   megvilágította Jancsi elõtt a rablótusát egy percre. De
  301   1,  1      |                    most szaggatja el keblérõl a selyem keszkenõt… Irtóztató…
  302   1,  1      |                      keszkenõt… Irtóztató… Ez a leány Molnár Erzsike, az
  303   1,  1      |                   azokat, mély fohászt küldve a sötét, haragos égbe.~- Én
  304   1,  1      |                    elgyengült haldokló ereibe a friss vérpezsgés, hirtelen
  305   1,  1      |                 vérpezsgés, hirtelen felugrik a földrõl s torkaszakadtából
  306   1,  1      |                    jönnek! Fussatok cimborák!~A gomoly egy pillanat alatt
  307   1,  1      |                    hallatára mindent elfelejt a rabló, csak azt nem, hogy »
  308   1,  1      |                   futás közben Bagós Miska.~- A benyelei puszta felõl -
  309   1,  1      |                      gyermekségétõl, hogy még a talált patkószeget sem hagyja
  310   1,  1      |                      arra tanította õtet: »ki a keveset nem tudja megbecsülni,
  311   1,  1      |                      megbecsülni, nem érdemes a sokra«.~Az pedig nagyon
  312   1,  1      |                  azután eszébe jutott minden, a jó arcú földesúr, a mesélgetõ
  313   1,  1      |                   minden, a jó arcú földesúr, a mesélgetõ Gyurka bácsi,
  314   1,  1      |                       mesélgetõ Gyurka bácsi, a csendes alacsony házikó…
  315   1,  1      |                       alacsony házikó… meg az a magas eleven sövény is a
  316   1,  1      |                      a magas eleven sövény is a szomszéd kertjén… Az eleven
  317   1,  1      |                      borzag bokor, azon pedig a tömérdek veres falú, fekete
  318   1,  1      |                      Vigyél neki üdvözletet!…~A paraszt-költészet azt hiszi
  319   1,  1      |                   paraszt-költészet azt hiszi a katicabogárról, hogy elszállítja
  320   1,  1      |              katicabogárról, hogy elszállítja a szerelmesek üdvözletét,
  321   1,  1      |             bizonyosan.~Nagyon szívébe sütött a visszaemlékezés, úgy elkezdett
  322   1,  1      |                        Visszamenni, leborulni a lába elé és olyan emberré
  323   1,  1      |                    Azt teszem.~Megfordult. Ez a fordulat mentette meg.~Aztán
  324   1,  1      |                       léptekkel ügetett tehát a sûrû bozóton, csaliton keresztül.~
  325   1,  1      |                 sóhajtás tör ki belõle. Abban a sóhajtásban benne van a
  326   1,  1      |                       a sóhajtásban benne van a pillangó története, mely
  327   1,  1      |                        mely nem tud kirepülni a hálóból. Egy veszendõ lélek
  328   1,  1      |                   veszendõ lélek panasza, aki a folyam tisztább partjára
  329   1,  1      |                 kettéhasítva látja maga elõtt a csónakot.~Egyszerre felrezzen
  330   1,  1      |                      Valaki közeledik feléje.~A haraszt megzördül, mindig
  331   1,  1      |                 mindig közelebb-közelebb. Már a lépéseket is ki lehet venni.
  332   1,  1      |                   Csakugyan jön valaki.~Hátha a társak közül valamelyik?
  333   1,  1      |                   hallgatózni; hanem biz azok a lépések megint csak ott
  334   1,  1      |                    szaladott.~Egyszerre aztán a nagy sötétségben azon vette
  335   1,  1      |                    szemközt áll egy emberrel. A másik is észrevette Jancsit
  336   1,  1      |              hihetõleg azon gondolkozott mind a kettõ, hogy mint lehetne
  337   1,  1      |                      hold, szelíd fényt vetve a két ember megijedt, sápadt
  338   1,  1      |                      megijedt, sápadt arcára.~A Jancsi arca még jobban elhalványodott
  339   1,  1      |                   kegyelmed az, Gyurka bácsi!~A másik alak fölemelte a földrõl
  340   1,  1      |                        A másik alak fölemelte a földrõl ijedtében kiesett
  341   1,  1      |                   mint olyan ember, aki midõn a halál torkában véli magát,
  342   1,  1      |                    futottál; utolérlek én még a pokol fenekén is.~Gyurka
  343   1,  1      |                     Gyurka bácsi úgy adta elõ a dolgot, mintha õ kergetõzött
  344   1,  1      |                   mintha õ kergetõzött volna. A csízió szerint nem is lehetett
  345   1,  1      |                   velem? - dacoskodék eleinte a fiú.~- Azt akarom veled,
  346   1,  1      |                emberek között, hanem elviszem a véred festékét ezen a rozsdás
  347   1,  1      |                elviszem a véred festékét ezen a rozsdás kardon, mellyel
  348   1,  1      |                mellyel becsülettel szolgáltam a királyt (a kard ugyan nem
  349   1,  1      |             becsülettel szolgáltam a királyt (a kard ugyan nem volt ott
  350   1,  1      |                    meg annyi szennyfoltot sem a famíliáján, mint a mákszem.
  351   1,  1      |           szennyfoltot sem a famíliáján, mint a mákszem. Véreddel festem
  352   1,  1      |                      Véreddel festem címernek a kardomra, hogy Kerekes György
  353   1,  1      |                     bácsit. Mintha azok közül a nagy eltemetett generálisok
  354   1,  1      |              valamelyik benne! Hogy villogott a szeme, milyen egészen másként
  355   1,  1      |                   másként nézett ki! Az aztán a valami, aki így beszélhet,
  356   1,  1      |                   beszélhet, mint õ… Mi ehhez a nyomorult zsivány!?~Jancsi
  357   1,  1      |                    hozzáhajolt és megcsókolta a kezét.~Milyen jó, hogy sötét
  358   1,  1      |                  legalább senki sem látta azt a könnycseppet, ami az öreg
  359   1,  1      |                         mert mindjárt levágom a saját karomat s a kutyának
  360   1,  1      |                     levágom a saját karomat s a kutyának dobom, nehogy holtig
  361   1,  1      |                    holtig meglátszassék rajta a szájad szennye. Órád ütött!
  362   1,  1      |                     Minek is adtad magad erre a csúf életre!~A fiú térdre
  363   1,  1      |                     magad erre a csúf életre!~A fiú térdre rogyott a roncsolt
  364   1,  1      |                  életre!~A fiú térdre rogyott a roncsolt öregember elõtt
  365   1,  1      |                  öregember elõtt és felemelte a két ujját az égre.~- György
  366   1,  1      |                   magad. Hamarabb leszel vele a másvilágon!~- Meghalt?! -
  367   1,  1      |                   Jancsi.~- Nem bírta túlélni a gyalázatát. Ahogy a faluban
  368   1,  1      |                   túlélni a gyalázatát. Ahogy a faluban híre terjedt, hogy
  369   1,  1      |              harmadnapra már kiterítve feküdt a deszkán.~Jancsi hangos fuldokló
  370   1,  1      |                       leolvadt volna szívérõl a jégkéreg, odaült õ is a
  371   1,  1      |                       a jégkéreg, odaült õ is a fiú mellé s lecsüngõ fejét
  372   1,  1      |               kisfiú-korában…~Aztán megtömvén a sárgarézkupakos pipát, kicsiholt,
  373   1,  1      |                       tempóban megnyomogatván a sziporkázó tüzet, szelíd
  374   1,  1      |                  valamikor egy háború, amikor a magyar ember azzal igyekezett
  375   1,  1      |                     azzal igyekezett segíteni a hazájának, hogy elfutott
  376   1,  1      |                    egészen…~Nem is hoznám fel a jó egyetértés okáért, ha
  377   1,  1      |                     szükséges elmondani annak a délceg huszárnak a kedvéért,
  378   1,  1      |                      annak a délceg huszárnak a kedvéért, aki éppen most
  379   1,  1      |                     aki éppen most hajtott be a falu közepére, egy fakó
  380   1,  1      |                    van az arcán s egy rendjel a mellén.~Ugyan hol kapta
  381   1,  1      |                       Ugyan hol kapta ezekben a dicsõségtelen idõkben?~A
  382   1,  1      |                      a dicsõségtelen idõkben?~A korcsmáros kint áll az ivó
  383   1,  1      |                    ajtajában s nagyot emelint a fekete bársony sapkán.~-
  384   1,  1      |                    Kerekes Miklós? - kiált rá a huszár.~- Igenis, õrmester
  385   1,  1      |                   Gyurka bácsi?~- Olyan, mint a hal a vízben. Éppen bent
  386   1,  1      |                    bácsi?~- Olyan, mint a hal a vízben. Éppen bent van a
  387   1,  1      |                      a vízben. Éppen bent van a másik szobában: egy verdung
  388   1,  1      |                verdung dohányt méret magának.~A huszár szó nélkül szállt
  389   1,  1      |                   huszár szó nélkül szállt le a szekérrõl, azután sietve
  390   1,  1      |                     megy be az ivón keresztül a másik szobába, hol Gyurka
  391   1,  1      |                       sem akar égni. Most már a tapló sem olyan, mint valaha
  392   1,  1      |                     járt, odatartotta pipáját a napnak, hogy attól gyulladjon
  393   1,  1      |                    Gyurka bátyám! - szólt oda a huszár szelíden, de annál
  394   1,  1      |                       kevélyebben csördül meg a szóhoz a fényes sarkantyú
  395   1,  1      |              kevélyebben csördül meg a szóhoz a fényes sarkantyú meg a padlót
  396   1,  1      |                 szóhoz a fényes sarkantyú meg a padlót piszkáló kard.~Gyurka
  397   1,  1      |                      kard.~Gyurka bácsi elõbb a taplót igazítja meg nagy
  398   1,  1      |                       új huszárokat. Neki még a lova is különb ember volt
  399   1,  1      |                    mogorva ábrázatja: kikapja a sárgarézkupakos pipát s
  400   1,  1      |             sárgarézkupakos pipát s úgy vágja a földhöz, hogy ezer darabra
  401   1,  1      |                   mállik szét, aztán odaborul a jött nyakába.~- Isten hozott,
  402   1,  1      |                   csakhogy már ketten leszünk a faluban. Nem adom ezer forintért!
  403   1,  1      |                   ugyancsak emberré tettelek.~A jó Gyurka bácsi úgy összevissza
  404   1,  1      |                     hogy majd belerészegedett a sok nézésbe, hisz olyan
  405   1,  1      |                   hirtelen elkomorodva, amint a három csillagot megpillantá. -
  406   1,  1      |                       nagyon fájt az, hogy ez a gyerek felibe kerekedett;
  407   1,  1      |                   dehogy… Nemigen akarták oda a magyar embert bebocsátani.
  408   1,  1      |                      ott tisztességesebb volt a munka.~- No, csakhogy ott
  409   1,  1      |                   Jancsi ellenében. - Hát ezt a kaparást, meg azt a medáliát
  410   1,  1      |                       ezt a kaparást, meg azt a medáliát hol kaptad?~- Egy
  411   1,  1      |                      ki.~- Na, jó lesz az is… A feleséged nyakára, ha megházasodol.
  412   1,  1      |                   Taljánországban belehánytam a tengerbe.~- Ejnye, az kár
  413   1,  1      |                 hordhatom szégyenszemre, amit a német adott!~Nem lett volna
  414   1,  1      |                   mint faraghasson le valamit a »túlságos nagy emberségbõl«,
  415   1,  1      |                    nem akart, egyet fordított a beszélgetés gyeplõjén.~-
  416   1,  1      |                    már annak, ahogy kegyelmed a verbunghoz vitt?~- Nyolc.~-
  417   1,  1      |                       elfelejtették-e már azt a fiatalkori vétkemet, hogy
  418   1,  1      |                     fiatalkori vétkemet, hogy a haramiákhoz szegõdtem?~-
  419   1,  1      |                Ideadná-e nekem az öreg Molnár a lányát? Nem felejtett még
  420   1,  1      |                        hanem az öreg nem érti a dolgot. Paraszt volt, paraszt
  421   1,  1      |                nemsokára dobszóval éneklik ki a portájáról. Valami sok pénzt
  422   1,  1      |                      itthon. Ökröt ment venni a nagyságos úrral Losoncra.
  423   1,  1      |                 Legfeljebb holnap jönnek haza a vásárról.~Jancsi egészen
  424   1,  1      |                  Jancsi egészen szemére húzta a csákót; nem jól esett neki
  425   1,  1      |                    csákót; nem jól esett neki a »losonci vásár« szó.~- Tudja
  426   1,  1      |                      már oda nem, öcsém! Mert a múlt héten is azt mondta
  427   1,  1      |                       az öreg Erzsének, mikor a kérõjét ki akarta kosarazni: »
  428   1,  1      |                  kosarazni: »talán bizony azt a gazember Kerekes Jancsit
  429   1,  1      |                      elkomorodott.~- Mindegy. A huszárregula szerint semmi
  430   1,  1      |                  fogva.~- Az egészen más! Már a regula kedvéért elmegyek
  431   1,  1      |                      regula kedvéért elmegyek a pokolba is. Menjünk.~Esteledni
  432   1,  1      |               Esteledni kezdett az idõ, mikor a két vendég átlépte a Molnárék
  433   1,  1      |                    mikor a két vendég átlépte a Molnárék küszöbét.~Otthon
  434   1,  1      |                varrogatott az ablaknál, talán a szemfedõjét… Erzsike pedig
  435   1,  1      |                      olvasott õszhajú apjának a bibliából.~- Dicsértessék! -
  436   1,  1      |                  bácsi.~- Mindörökké! - szólt a gazda, aztán ijedten mereszté
  437   1,  1      |                      ijedten mereszté szemeit a katonára. Tudj’ az ördög…
  438   1,  1      |                 katonára. Tudj’ az ördög… már a magyar ember nem nézheti »
  439   1,  1      |                  ember nem nézheti »közelrõl« a mostani katonát; a tulajdon
  440   1,  1      |                  közelrõl« a mostani katonát; a tulajdon hazakerült fiával
  441   1,  1      |                      elébb odakint vetteti le a »fehér kitlit«, csak azután
  442   1,  1      |                        csak azután ereszti be a házba.~Meglehet, hogy ennek
  443   1,  1      |                     ösmer bátyámuram? - mondá a huszár lassú, fojtott hangon.~
  444   1,  1      |                      kezeibõl nyomban kiesett a biblia erre a hangra. Felugrott
  445   1,  1      |                 nyomban kiesett a biblia erre a hangra. Felugrott a lócáról,
  446   1,  1      |                      erre a hangra. Felugrott a lócáról, aztán mintha valami
  447   1,  1      |                  visszaült megint, eltakarván a biblia lapjával arcát, mely
  448   1,  1      |                   mely olyan piros lett, mint a tûz. Jó, hogy meg nem gyulladt
  449   1,  1      |                      meg nem gyulladt tõle az a szent könyv.~- Te vagy az,
  450   1,  1      |           hazakerültél?~- Minden madár vágyik a fészkébe, bátya.~- Okosan.
  451   1,  1      |                    egy feleség kellene, ugye?~A Jancsi arca is olyan lett,
  452   1,  1      |                      arca is olyan lett, mint a tûz.~- Nehéz a szegény embernek
  453   1,  1      |                     lett, mint a tûz.~- Nehéz a szegény embernek feleséget
  454   1,  1      |                embernek feleséget kapni…~Ezen a szón aztán úgy elgondolkoztak,
  455   1,  1      |                     sem szólt egy hangot sem; a nyomorék asszony kicsoszogott
  456   1,  1      |                 nyomorék asszony kicsoszogott a kamrába aludni, Gyurka bácsi
  457   1,  1      |                cirádákat, tulipánokat rajzolt a földre, mintha egyéb dolga
  458   1,  1      |                  mintha egyéb dolga sem volna a világon.~- Nem kell képzelõdni,
  459   1,  1      |             képzelõdni, öcsém! Elég leány van a faluban, majd jut neked
  460   1,  1      |                    lesz, akit én akarok.~Ezen a szón is gondolkodni kellett.
  461   1,  1      |                        Adj egy kis takarmányt a borjúknak!…~Erzsike kisuhant.
  462   1,  1      |                        Istenem! Hogy dobogott a szíve, mikor a délceg huszár
  463   1,  1      |                       dobogott a szíve, mikor a délceg huszár elõtt elment!
  464   1,  1      |                       minden benne volt abban a tekintetben, amit egymással
  465   1,  1      |                 egymással váltottak.~- Kiment a lányom, hát elmondhatom,
  466   1,  1      |               elmondhatom, amit akarok. Látom a szándékodat, öcsém; szereted,
  467   1,  1      |                kegyelmednek? - méltatlankodék a legény.~- Semmit, öcsém.
  468   1,  1      |                      is, amúgy is igazíthatja a maga dolgát, most azonban
  469   1,  1      |                  azonban szegény vagyok, mint a templom egere, mindenemet
  470   1,  1      |                  egere, mindenemet elrabolták a kakasi erdõben, úgyhogy
  471   1,  1      |                      egy olyan ember kéri meg a lányomat, aki akkor semmisíthet
  472   1,  1      |                       Írást is adott róla, de a vásárról hazamenõben megtámadtak
  473   1,  1      |                       hazamenõben megtámadtak a kakasi erdõben a zsiványok,
  474   1,  1      |                  megtámadtak a kakasi erdõben a zsiványok, levették vállamról
  475   1,  1      |                 zsiványok, levették vállamról a szeredást, melyben a kontraktus
  476   1,  1      |                vállamról a szeredást, melyben a kontraktus volt.~- De csak
  477   1,  1      |                      csak beösmerte adósságát a tímár? - kérdé Gyurka bácsi.~-
  478   1,  1      |                   Harmadnapra beküldtem hozzá a leányomat, hogy más kötelezvényt
  479   1,  1      |                     kötelezvényt állítson ki; a leányom azonban éppen jókor
  480   1,  1      |                      azonban éppen jókor jött a temetésére.~- Meghalt! Ejnye
  481   1,  1      |                        de ki tudta kalkulálni a halála napját! - szörnyülködék
  482   1,  1      |                       úr.~- Kövér ember volt, a guta ütötte meg, éppen egy
  483   1,  1      |                       pedig tudni sem akarnak a háromezer forintról.~- És
  484   1,  1      |                      az én pénzem volt, hanem a Biró Ferié. No, most már
  485   1,  1      |                     már elmondtam, öcsém, ami a szívemen feküdt, most már
  486   1,  1      |                       most már te is tudod mi a bajom; - kérlek hát: ne
  487   1,  1      |                     is, hogy gátat vess ennek a házasságnak, melyet alig
  488   1,  1      |                       úton bírok megmenekülni a becstelenségtõl és a koldusbottól.~
  489   1,  1      |             megmenekülni a becstelenségtõl és a koldusbottól.~A huszár arcát
  490   1,  1      |            becstelenségtõl és a koldusbottól.~A huszár arcát az izzadság
  491   1,  1      |                       van még? Milyen volt az a tarisznya?~- Fekete csíkos,
  492   1,  1      |                    jószág, olyan, mint ez itt a mestergerendán…~A legény
  493   1,  1      |                      ez itt a mestergerendán…~A legény örömreszketve csapott
  494   1,  1      |                     tenyerével kardjára; mert a huszár legelõször is kardjának
  495   1,  1      |                       is kardjának beszéli el a gondolatait…~- Mit adna
  496   1,  1      |                    mondja meg, hová tette azt a tarisznyát, amit akkor adtam
  497   1,  1      |             tetszhalottat.~- Hm! hogy hol van a tarisznya? Mi a ménykõnek
  498   1,  1      |                       hol van a tarisznya? Mi a ménykõnek kérded? Nincs
  499   1,  1      |                     rágták az egerek. Ott van a padláson felakasztva nyolc
  500   1,  1      |                   isten áldja meg, mert abban a tarisznyában van az én boldogságom.~