Rész, Fejezet
1 1, 1 | ráncokba homlokát, ifjú mosoly ült ki tisztességes arcára.~-
2 1, 4 | fiatalember ajkai körül szomorú mosoly jelent meg.~- Meg vagyok
3 1, 9 | gyászzsolozsma. Csöndes derült mosoly ült ki tehát a jóízû alvásban
4 1, 12 | haldokló sárga arcán bágyadt mosoly jelent meg, jeléül annak,
5 1, 12 | ha kastély is, asszonyi mosoly nélkül. Az adja meg a fényét.
6 1, 13 | emelte fel fejét s fennhéjázó mosoly jelent meg ajkán.~- Az én
7 1, 14 | rámosolygott. Ah, milyen mosoly volt az! A virágok nem tudnak
8 1, 15 | beleélte magát az új helyzetbe. Mosoly ült az arcán és önérzet.~
9 1, 15 | erõsíti Moretti. S ravasz mosoly villant meg ajkai körül.~
10 1, 15 | keresztültörte magát egy kicsikart mosoly, de metszõ szavaiból a gúnyt
11 1, 17 | szépen vette ki magát a mosoly azon a bánatos arcon. Mint
12 1, 17 | meghajolva, tejszín arcán üde mosoly. Fekete selyemszoknyája
13 1, 18 | körül kötekedõ, csintalan mosoly játszott.~- Egy bimbócskát
14 1, 23 | várakozásteljesen. Soha ilyen mosoly! Össze volt az rakva harmatból,
15 1, 24 | daliás szõke fiú, csupa mosoly, csupa élet. Amint észrevette,
16 1, 25 | is esett most, de nem a mosoly a szép kék szemekben.~-
17 1, 26 | is.~- Igen örülök.~Csupa mosoly lett az arca, s meghajlott,
18 1, 27 | veszed itt magad?~Csupa mosoly volt, a melle pihegett,
19 1, 31 | hallgatózik), míg egyszerre mosoly suhan át ajkán,…hallja már,
20 1, 31 | jó egészséget! Egy-egy mosoly röppent el némely ajkon -
21 1, 32 | teológusok, s milyen fitymáló mosoly jelent meg a serkenõ bajszok
22 1, 32 | Kobolinszky.~Sajátságos cinikus mosoly jelent meg erre a kasznár
23 1, 32 | kinek ajka körül gúnyos mosoly jelent meg.~- Mindenekelõtt
24 II, 2 | illett oda az örökös víg mosoly, mint a téli tájképhez a
25 II, 2 | ajánlani... Serviteur.~Egy futó mosoly vonult el eltorzult ajkain;
26 II, 3 | részeg vagy. Szervusz!~A mosoly ismét megjelent kékülõ ajkain,
27 II, 6 | komolyságú arcát egy bágyadt mosoly derûje öntötte el. Azok
28 II, 6 | örökös pajkos vonás, vidám mosoly is eltûnt. Egészen komoly
29 II, 8 | lekefélte róla a szél...~Vad mosoly jelent meg arcán, amint
30 II, 13 | Jurisics, s arcán keserû mosoly lejte át.~- Végképpen semmi -
31 II, 13 | bármikor.~A császár ajkain öröm mosoly vonult át, azután hirtelen
32 II, 24 | életcélul?...~Jóakaratú mosoly derûje öntötte el tehát
33 II, 25 | le szivarjukat.~Bágyadt mosoly árnyalata jelent meg ilyenkor
34 II, 25 | arcon csak vendég volt a mosoly. Bánatfelhõ volt az örökös
35 II, 39 | arcon egy megjelenõ bágyadt mosoly azt mondja, hogy az anya
36 II, 40 | megjegyzés alatt bûbájos mosoly aranyozta be, s úgy találta,
37 II, 71 | kérlelhetetlen hidegségökkel és mosoly nélküli márványajkaikkal;
38 II, 76 | uram!~S egy fölényt sugárzó mosoly játszott ajkai körül, mialatt
39 II, 84 | az ajkain démoni gyilkos mosoly, helyette ott ül a bánat
40 II, 85 | bajusztalan ajkát keserû mosoly futotta be.~- Megvédik?
41 II, 94 | föl a levelet, egy jókedvû mosoly futott végig az arcán, de
42 II, 99 | örökösen ott lebegõ jóságos mosoly, hanem mint - téli napfény,
43 II, 99 | végig egyetlen lelkesült mosoly lett.~- Oh, uram teremtõm,
44 II, 117| la Pitt. Ajkain mézédes mosoly s homlokán örökösen három
45 II, 120| Az államférfi arcán édes mosoly ült ki.~- Helyesen van,
46 II, 120| tájkép, ha a nap rásüt, csupa mosoly, csupa rokonszenv sugárzott
47 II, 127| örökösen ott lebegő jóságos mosoly, hanem mint a téli napfény
48 II, 127| végig egyetlen lelkesült mosoly lett.~- Oh, uram teremtõm,
49 II, 138| gömbölyû arcán egy bájos mosoly nevette azt a regényes képet,
50 III, 1 | hajnalon egész valója vidám mosoly.~És növényzete: a virágok,
51 III, 1 | ragyogó, oly üde volt ez a mosoly, hogy Lapaj láttára egyszerre
52 III, 2 | gyerek örült neki, ragyogó mosoly ült ki arcára s vígan kopogott
53 III, 2 | Az aszkóros legény arcán mosoly jelen meg, gyönge, bágyadt.
54 III, 2 | suttogja - hallom, hallom…~Édes mosoly pirosítja meg arcát, de
55 III, 5 | gyerek örült neki, ragyogó mosoly ült ki arcára s vígan kopogott
56 III, 39 | uralkodó.~A nézõk arcán szánó mosoly a felelet.~- Te Kabul, kinek
57 III, 42 | a hivatalnok arcán. Ez a mosoly mindig a »bevétel« rovatához
58 III, 42 | találkoztak szemecskéik, s mosoly lett a vége.~…Neki is van
59 III, 63 | kezdett, miközben sajátságos mosoly járkált duzzadt ajkai körül,
60 III, 69 | megjelenik a nyájas, hódoló mosoly, a szélsõk arcáról elfut
61 III, 72 | sírt az komolyan; játszó mosoly tündökölt a könnyein keresztül.
62 III, 91 | csészéhez ért, egyszerre pajkos mosoly játszott az arcán, s könnyed
63 III, 124| az ajtónál, s arca merõ mosoly volt.~- Jó reggelt, nagyságos
64 IV, 1 | ilyenkor õ elmosolyodott.~Ez a mosoly már nem a szenté volt. Nem,
65 IV, 29 | volt a folytatása, kétkedõ mosoly futott át.~- Nem hiszem,
66 IV, 56 | beléptem, az övé már csupa mosoly volt, csupa nyájasság.~-
67 IV, 57 | szerény, fakó arcán gúnyos mosoly tûnt fel, s elõvette papirosát,
68 IV, 85 | nyulánk termet, a kápráztató mosoly és a szemvesztõ gödröcskék
69 IV, 97 | anyánk jóságos arcán még mosoly is tündökölt ezekre a vádakra.
70 IV, 97 | iránt.~Vankovics arca csupa mosoly lett egyszerre.~- Hiszen
71 IV, 97 | érte? Úgy, úgy!~Kegyetlen mosoly játszadozott a gyámoltalan
72 IV, 104| szavára.~Egy-két kétkedő mosoly futott át az őröltetők ajkán,
73 IV, 131| helytelenül cselekedett; játszi mosoly hasadt ki ajkain s békülékenyen
74 IV, 132| elsárgult, ajka körül bágyadt mosoly jelent meg.~- Ne hidd azt,
75 IV, 133| katonadolog az egész. Gúnyos mosoly szaladgált az öreg tömött
76 IV, 142| is, Jászai uram.~S gonosz mosoly szaladt át az ajka körül.~-
77 IV, 150| császári ajkak körül nyájas mosoly látszott lebegni. Hát nem
|