Rész, Fejezet
1 1, 3 | belsejébe két óráig bámul. Mirõl gondolkozik az akkor?… Vagy
2 1, 3 | horgony-óra? Hát akkor meg ugyan mirõl okoskodhat a gulyás, mikor
3 1, 4 | azt mondanák: »nem értem, mirõl van szó«. Végre megmozdul
4 1, 8 | azt mondanák a »nem értem, mirõl van szó«. Végre megmozdul
5 1, 9 | hogy nem jó vége lészen.~- Mirõl gondolta kend? - kérdi élénken
6 1, 13 | elõjött eközben s megértvén, mirõl van szó, sajnálta, hogy
7 1, 17 | kérdezzek ezekrõl.~- Hát mirõl beszélnek úgy kettecskén?~-
8 1, 18 | Inkább elengedem, hogy mirõl beszéltetek, mert azt már
9 1, 20 | itthon hagysz unatkozni. Mirõl jó ez a flangrozás?~- De
10 1, 20 | is, hát milyen baj ez is? Mirõl is van szó voltaképpen? (
11 1, 20 | Kozsibrovszky:~- Hopp! Odaértél.~- Mirõl tudod? - riadt föl Moronyi
12 1, 21 | a gyulladozó plántát.~- Mirõl tudja?~- Errõl a rózsáról.
13 1, 21 | hadnagy uram. Attól függ, mirõl van szó?~- Mi a Kártyiék
14 1, 23 | Mit is akartam mondani. Mirõl is beszéltünk csak? Hát
15 1, 25 | vagy visszafordulsz?~- Mirõl van szó? - rebegte a grófnõ
16 1, 26 | valami nagy szükség; van itt mirõl rágyújtani.~Hanka elsápadt,
17 1, 27 | lábon lenni. És végre is mirõl van szó? Egy gyöngyszem
18 1, 27 | maga van odahaza. Ugyan mirõl álmodhatik az most?~Egy
19 1, 28 | lehetett számítani. Vajon mirõl álmodhatik a kis nyomorult?
20 1, 32 | szerencsétlen nevelés áldozata? Mirõl gondolkozhatik így egyedül,
21 1, 32 | amonnan Murkainé hozta. Hogy mirõl levelezhettek, miféle bonyodalom,
22 1, 34 | mintha megértette volna, mirõl van szó, elõre futott s
23 1, 34 | kicsinyég a szobába, de mirõl beszéltek, hogy beszéltek,
24 II, 1 | elüldögél a sírján.~Ugyan mirõl gondolkozik ott?~
25 II, 4 | ne hozz a kísértetbe«.~- Mirõl gondolkozik, kisasszony?~-
26 II, 4 | gondol azzal, hogy õnagysága mirõl elmélkedik. Ráér akármirõl
27 II, 6 | mintha gondolkoznék, hogy mirõl is beszéltek tulajdonképpen;
28 II, 7 | csak azért, mert nem hallja mirõl van szó, aztán pedig neki
29 II, 11 | Törõdik is azzal valaki, hogy mirõl gondolkozik az akkor, mikor
30 II, 15 | vizsgálva, fürkészve valamit, mirõl még magam sem sejthettem,
31 II, 20 | képes gondolkozni, vajon mirõl kellene tulajdonképp gondolkoznia.~
32 II, 23 | mereng a semmibe. Ki tudja mirõl gondolkozik? Talán semmirõl.
33 II, 26 | gondolkozék, hogy ugyan mirõl is kellene hát gondolkozni.~
34 II, 35 | de hogyan tudhatja ön: mirõl gondolkoztam? Hisz ez emberentúli,
35 II, 36 | arcára rögtön meggyõzé, mirõl van szó...~- Meg a becsületet,
36 II, 38 | latinul beszélt, ki tudja mirõl; annyit azonban ki lehetett
37 II, 43 | el nem bírták gondolni, mirõl értekezhetik a tanító oly
38 II, 57 | mintha nem emlékeznék, mirõl van szó és tétovázva tette
39 II, 68 | Tenger? Ugyan, kérlek szépen, mirõl is akartam nektek beszélni?
40 II, 70 | gondolkozni, hogy ugyan mirõl kellene gondolkoznom, egyszerre
41 II, 71 | bírna számot adni róla, mirõl csevegtünk. Mindenrõl és
42 II, 78 | akarom önt világosítani.~- Mirõl?~- Ön mindjárt meg fogja
43 II, 116| mint egy nagyanyó. Vajon mirõl gondolkozik az akkor?~Soha
44 II, 123| hallatszott a néma szobában. Vajon mirõl álmodhattak? Talán ugyanegy
45 II, 125| ülnek és nem lehet kivenni, mirõl beszélnek. Hanem, ohó, Bret
46 II, 128| Beszámoló beszédet? De hát mirõl számoljon õ be, ha senki
47 III, 1 | veresfödelû akolba.~Ugyan mirõl gondolkozhatott az úton?~
48 III, 1 | meg tudná mondani valaki, mirõl döngnek a méhek a brezinai
49 III, 1 | azóta el nem felejtett.~De mirõl is beszélne, még ha volna
50 III, 8 | vagyunk, mintsem ne tudnók, mirõl van szó. A ténsúr csak kötekedik
51 III, 40 | az!~- Márpedig mégis õ!~- Mirõl ismer rá kend?~- Ejnye,
52 III, 49 | hümm…~Nem bírtam megérteni, mirõl gondolkozhatik. Hanem ‘iszen
53 III, 56 | csokrát. - Elmentek? De mirõl is beszéltünk?~És lesütötte
54 III, 57 | neki. Vajon ha elalszik, mirõl álmodhat egy veszett ember?~-
55 III, 73 | elmondta a »Deák-asztalnál«, mirõl beszéltek, mit végeztek
56 III, 73 | Mit keresett ön ott? És mirõl tanácskoztak? S kik tanácskoztak?~-
57 III, 73 | tanácskoztak? S kik tanácskoztak?~- Mirõl tanácskoztunk volna? Egyszerû
58 III, 100| motyogta Titli ártatlanul -, mirõl is beszéltünk?~- Ej, hát
59 III, 100| is beszéltünk?~- Ej, hát mirõl beszéltünk volna - kiáltá
60 III, 102| ridegen, szigorúan.~(Istenem, mirõl van szó? - töprengtem magamban.)~
61 III, 110| ilyet. Ha ugyan jól sejtem, mirõl van szó.~Ekkor elbeszélte
62 III, 110| dolgozik.~- Attól függ, mirõl van szó?~- Amit egy gavallér
63 III, 116| tekintetes vármegye elõtt. - Hogy mirõl szólt a pör, nem tartozik
64 IV, 15 | öregemberek. Beszéltek, ki tudja mirõl, kiabáltak és haragoskodtak,
65 IV, 41 | béres. Elteszem neki. Igaz, mirõl is beszéltünk? Emlékszem
66 IV, 73 | távozzék!«~»Boldog isten, mirõl beszél ön, Cassagnac úr?
67 IV, 79 | Nagyon szívesen, fiam. Mirõl?~- Akármirõl, de szíp legyen…
68 IV, 87 | mint azelõtt.~Istenem, mirõl tudom meg a világ folyását?
69 IV, 96 | kíváncsi volt, hogy ugyan mirõl fognak ma tanácskozni, és
70 IV, 96 | folytatá a fõbíróné -, hogy mirõl tanácskoznak kigyelmetek.~-
71 IV, 97 | kályha mögé. Én nem tudtam, mirõl van szó, de éreztem, hogy
72 IV, 101| egyrõl-másról.~No, ugyan mirõl? Hiszen nem volt semmi oka
73 IV, 120| szóltam tompán, nem tudva, mirõl van szó.~Az »igen« szóra
74 IV, 137| kormánynak vannak eszméi. De mirõl is beszéltünk? Igen-igen,
75 IV, 142| mit kuvikol, hogy a bagoly mirõl huhog éjjelente, hogy a
76 IV, 152| kihallgatta õket s megértvén, mirõl van szó, számítgatni kezdte,
77 IV, 152| nélkül hagytam el. Hisz mirõl szóljak neki? Lassankint
|