Rész, Fejezet
1 1, 1 | ujját az égre.~- György bátyám, hallgasson meg. Esküszöm
2 1, 1 | isten jó napot, édes Gyurka bátyám! - szólt oda a huszár szelíden,
3 1, 2 | Sose búsuljon, kedves Stofi bátyám, majd fordul a világ megint.~-
4 1, 2 | szegény megboldogult Áron bátyám életében kezdõdött. Most
5 1, 2 | teens vármegye, csakhogy a bátyám ellen már hiába pörlekedik,
6 1, 4 | melegítette.~- Nagy idõket élünk, bátyám. - Nagy dolgok forrnak a
7 1, 4 | vármegyérõl. Vallja meg, bátyám, igaz lelkére, nem talál
8 1, 4 | ki magadat.~- Köszönöm, bátyám, nem maradok.~- De mikor
9 1, 4 | szeme közé:~- Tudja mit, bátyám! Tegnap megígérte, hogy
10 1, 4 | hogy neki adja? Szóljon bátyám, az istenre kérem…~Dejszen
11 1, 4 | meg, hogy én beszélhessek bátyám helyett és Fogtõy követjelöltünk
12 1, 4 | világos lett elõtte minden.~- Bátyám! - kiáltá - most már mindent
13 1, 5 | született a világra az én Feri bátyám.~Igazi pecsovics vér. Már
14 1, 11 | ez bolond dolog, Marci bátyám! Ketten utóvégre is nem
15 1, 11 | Sose törõdj vele, Marci bátyám - szólt fennhéjázó gúnnyal
16 1, 12 | vagytok együttvéve?~- A bátyám másfél évvel idõsebb nálamnál,
17 1, 12 | legelsõ dolgunk utánajárni a bátyám ügyének, aztán valami alkalmazást
18 1, 12 | fölháborodva István.~- Igaz, bátyám, az utolsó betûig, de én
19 1, 13 | megkérdeztem, bent van-e még a bátyám. Mondták, hogy még ki nem
20 1, 14 | megszuttyongassa:~- Hallod-e, bátyám! Egy ebédet már adtál az
21 1, 14 | Hát megbolondultál, Dani bátyám?~- Kezdelek nem érteni,
22 1, 18 | A dolog úgy áll, kedves bátyám, hogy a Patáncsy Pali tönkrement,
23 1, 18 | szerencsét. Menjünk oda, bátyám.~Az öreg úr hihetetlen tekintettel
24 1, 18 | Ilona se kell. Menjünk, bátyám!~- Mikorra gondolnád az
25 1, 18 | enyim a Bogárka. Érzem, bátyám.~Csakugyan minden percben
26 1, 18 | Mégse menjünk addig haza, bátyám, míg ki nem puhatoljuk.~-
27 1, 18 | elhozzuk«.~- Mit csinál bátyám?~- Azt, amit mindjárt te
28 1, 18 | legfontosabbal.~- Bizony megtehetné, bátyám, hogy odamenne most ebéd
29 1, 20 | homlokát:~- Mi baja, Gyuri bátyám?~- Végem van, meghalok. (
30 1, 23 | illik megszólni, lelkem bátyám, de tessék elhinni, az elsõ
31 1, 25 | beleszólt:~- Már csak engedd, bátyám, mert ez is hozzátartozik
32 1, 25 | tudod te, kivel beszélsz?~- Bátyám, bátyám - gúnyolódtak vele
33 1, 25 | kivel beszélsz?~- Bátyám, bátyám - gúnyolódtak vele a kísérõi. -
34 1, 32 | szólította meg:~- Szervusz, bátyám, jó Szoltsányi! Hát ki csinálta
35 II, 24 | zászlósurak.~- Amint parancsolja, bátyám.~- Nekem megvannak a terveim
36 II, 24 | arra volnék utalva, hogy bátyám tartson ki, ha állásomhoz
37 II, 24 | Adja ránk az áldását, bátyám... egyébre nincs szükségünk -
38 II, 32 | haza bölcse.~- Bizony, Feri bátyám, mi már régen ismerjük egymást... -
39 II, 33 | Borzasztó igazságod van, bátyám!~(Jóllehet én vagyok a fiatalabb,
40 II, 33 | Bort ivott ember kend, bátyám! Az beszél kendbõl most
41 II, 40 | Egészen úgy van, kedves bátyám - pajzánkodék Mari, kezet
42 II, 47 | hiszen igaz de hát tudod, bátyám, nem szeretek ilyesmire
43 II, 49 | elméletieket is mindössze Vahot bátyám és Lisznyai Kálmán információi
44 II, 71 | megláttam és megismertem. Bátyám rögtön megrettent, hogy
45 II, 71 | Látott-e még ezután, bátyám, kísértetet? - kérdém mosolyogva
46 II, 114| kapsz tõlem.~- Köszönöm, bátyám, de a pénzre nincs szükségem.
47 II, 114| fedeztem volna belõle. Igen, bátyám, nagyon könnyelmû voltam
48 II, 117| városban. De ha már itt vagy, bátyám, hát csak viseld magad tisztességesen;
49 II, 118| furcsa dolog az, ha akarom, bátyám, mert távoli rokonom, ha
50 II, 123| Kampóst:~- Mi járatban van, bátyám? Talán bizony a minisztereket
51 II, 124| körül az öreget.~- Mit tett, bátyám, az isten szerelmeért?~-
52 II, 124| katonasággal kikötni. - Meglássa, bátyám, az lesz a vége, hogy megtagadják
53 II, 125| vagy...~- Jól ismer, kedves bátyám... pszt... a lelkemben olvasott!...~
54 II, 134| pedig szívesen elcserélem a bátyám sárga bricskájáért; mindig
55 II, 140| barátom, az én csöndes vérû bátyám, Kardos Mihály miniszteri
56 II, 140| valamit suttogva. Az én Kardos bátyám éppen egy kissé hátra maradt.~
57 II, 140| Hogyan? Nem értelek, bátyám!~- Örülök, majd kiugrom
58 III, 1 | hangon mondá:~- Engedje meg, bátyám, de e jelenet ellen nincs
59 III, 24 | vármegye embere vagyok, bátyám.~- Iszen az is igaz, persze,
60 III, 49 | Azért csak ne aggódjék, bátyám.~Minthogy a viceispán éppen
61 III, 65 | a fiúval? - kérdé Pélly bátyám esdõ tekintettel.~- Mit?
62 III, 68 | veszik az imposztorok.~- Hja, bátyám, nem olyan könnyen megy
63 III, 68 | otthon vagyok délután.~- De bátyám…~- Nem lehet, édes fiam,
64 III, 75 | világ?~- Szent isten, a bátyám az? Oh, oh - kiáltám örvendezve -,
65 III, 116| minálunk tudakozódni. Mert a bátyám neki az ügyvéde.~Egy akaratlan
66 III, 126| azt nem hiszem el, kedves bátyám. S azért is megmutatom…~-
67 III, 142| De nem lehet ám, kedves bátyám.~- Nem lehet? - szólt csodálkozva,
68 III, 142| Föl nem foghatom kedves bátyám.~- Nem is lesz hát tebelõled
69 IV, 21 | melegében.~- De, kedves bátyám - tör ki a fõispán szemrehányóan -
70 IV, 41 | földbõl támadnának.~Kovács bátyám egészen el volt kápráztatva.
71 IV, 56 | Arra kérném hát, kedves bátyám…~- Nos, nos?~- A zsidó nem
72 IV, 61 | a miniszterekkel, kedves bátyám.~Hanem az azért mindegy
73 IV, 97 | Gábel János, akinél a Pali bátyám lakott diák korában. Én
74 IV, 97 | találta a Szittnya-hegyén. A bátyám kapott rajta, mert teljes
75 IV, 105| kit ápolni.~- De kedves bátyám - kezdém felbátorodva -,
76 IV, 132| Mit érne vele, kedves bátyám! Csupa idegen városokat
77 IV, 148| adóját.~- Azt ne tegye, bátyám, - intették emezek. - Örökösen
|