Rész, Fejezet
1 1, 9 | mentek el az ezredtõl, hogy a kapitány úrnak elfelejtették bejelenteni.~
2 1, 13 | Persze, a bolondos Weszelny kapitány. Az ilyen tréfákban leli
3 1, 17 | ember, sok tapasztalata van, kapitány volt Rákóczinál, ha õ mondta,
4 1, 17 | gyerecskéim. No, Kristóf kapitány, nyúlj hozzá, te vagy az
5 1, 17 | tokajit.~- No igyál, Kristóf kapitány. Mit hallottál a felséges
6 1, 17 | Akarsz még valamit, Kristóf kapitány?~- Valami szert mondhatnál
7 1, 19 | mese, hogy a Nagy Józsi kapitány, kit már én régen szemmel
8 1, 19 | nevetett: »Hiszen ha legalább kapitány volnék, nekem is más eszem
9 1, 19 | feleltem - hát olyan kapitány leszel te már mához egy
10 1, 19 | Az esküvõ után kvietált a kapitány s Bécsbe ment lakni a nagyúri
11 1, 23 | Terézia udvarhölgye volt; a kapitány elesett a hétéves háborúban,
12 1, 24 | tarkabarka évtized lefutott: öreg kapitány lett az egykori nyalka huszárgyerekbõl
13 1, 24 | és megáll az ámuló-bámuló kapitány elõtt.~- Ön Uhlarik?~- Igen,
14 1, 24 | szeme nyájasan siklik el a kapitány alakján s lelkét lágyítja,
15 1, 24 | egy uradalmat is.~Uhlarik kapitány szédült a boldogságtól:
16 1, 32 | térült-fordult, parancsolt, mint egy kapitány, és minden olyan zsinórra
17 II, 13 | Az jövõ titka - mond a kapitány szokott nyugodtsággal.~-
18 II, 13 | nem sok... Mehet - szólt a kapitány szigorú hangon.~III.~Délutáni
19 II, 33 | parancsolja Péter - e derék kapitány jóléteért.~Menczikoff megissza
20 II, 38 | meggyújtom.~- Báró úr - kezdé a kapitány, amint a szobában világos
21 II, 38 | önnek levelezései? - kérdé a kapitány.~- Milyen levelezéseim?~-
22 II, 38 | rendelkezhetik pénzével.~Ezzel a kapitány átvette a tárcát, s kinyitván
23 II, 38 | szisszenése hallatszott a kapitány ajkairól.~Az irományok és
24 II, 38 | kiáltanának: Éljen a forradalom!~A kapitány maga is elmosolyodott:~-
25 II, 38 | bosszankodott az öreg kapitány, rikácsoló hangjával ékteleneket
26 II, 38 | másnap a század katonaság a kapitány meleg köszöntései mellett
27 II, 44 | így válaszolt:~- Igen, kapitány, tudom.~- S mivel üres gyomorral
28 II, 44 | elõkeresed a lovakat.~- Jól van, kapitány - felelé Brisgaloff, s egy
29 II, 44 | üveg vutkit hozott be.~A kapitány igen jó úriember: hogy maga
30 II, 44 | hosszú út vár reánk - mondá a kapitány.~- Bánom is én, akármilyen
31 II, 44 | lesz az nekem unalmas, ha a kapitány úrral utazhatom.~- Együtt
32 II, 44 | maradott távol, miért is a kapitány két pohárnál többet nem
33 II, 44 | A lovak már itt vannak, kapitány! - jelenti Brisgaloff visszatérve.~-
34 II, 44 | Igyék még egy pohárral kapitány, hogy addig se unatkozzék,
35 II, 44 | ekkor homályosodtak, s a kapitány talán azon szándékban, hogy
36 II, 44 | is lehet csodálni, ha a kapitány azt hitte, hogy õ a hûséges
37 II, 44 | Az állomáshelyre értünk, kapitány!~- Hm? Igazán? - felelé
38 II, 44 | Hm? Igazán? - felelé a kapitány szemeit dörzsölve.~- No,
39 II, 44 | pohárral, Brisgaloff.~- Igen, kapitány, igyunk - felelé Brisgaloff
40 II, 45 | naponkint - vutkival.~Karzanoff kapitány úgy véli, hogy ez semmi
41 II, 62 | Pedig õ, ha jól néztem, kapitány, s az én emberem.~Azzal
42 II, 62 | kérdésemre, hogy mi ön? Nemde kapitány az orosz hadseregnél?~-
43 II, 62 | õfelsége elõtt áll...~A kapitány arcának eszeágában sem volt
44 II, 103| gyereket letették a Hadsi kapitány hajójára.~- Kapitány úr! -
45 II, 103| Hadsi kapitány hajójára.~- Kapitány úr! - mondá a kormánybiztos -
46 II, 103| míg visszajövök érte.~A kapitány õrizte is, ... hanem a sok
47 III, 1 | mentek el az ezredtõl, hogy a kapitány úrnak elfelejtették bejelenteni.~
48 III, 18 | egyszerre csak ott termett a »kapitány« csillagnál, mely ott fekszik,
49 III, 18 | nevezik.~- Jó reggelt kívánok, kapitány uram.~- Adjon isten, Csath
50 III, 18 | édes fiam?~- A tejúton, kapitány uram.~- Ejnye, akasztófáravaló…
51 III, 18 | Kacsó Istókné vászna.~A kapitány megsodorintotta a bajszát
52 III, 18 | volt a címem, de mióta kapitány lettem…~- Kihez utasítana
53 III, 24 | nagy készséggel, mert a kapitány rangbeli ember, aztán akkoriban,
54 III, 24 | csikorgott… Az a gyûrû pedig, a kapitány gyûrûje, úgy égette ujját,
55 III, 77 | Meglehet - felelte a kapitány titkolózó arccal, hogy az
56 III, 94 | elfogatására, egy vallon kapitány vezénylete alatt.~Szigorú
57 III, 94 | gyilkosság miatt.~A vallon kapitány útra is kelt egy pénteki
58 III, 94 | gyanúpörrel élt Koháry, bár Strong kapitány kedélyes arca éppen nem
59 III, 94 | felvonó hídon át, Strong kapitány. Pihenjetek meg nálam, ha
60 III, 94 | Hova mentek erre, Strong kapitány?~És a szeme közé nézett
61 III, 94 | vacsora után azt mondja a kapitány Kohárynak.~- Csodálkozom
62 III, 94 | odalenn. Hajolj csak kijjebb kapitány… ott annál a boglyas kis
63 III, 94 | a másik világba… így ni, kapitány,… teringette! Mit üzensz,
64 III, 94 | gazfickó a legényeidnek?~Strong kapitány bizony nem üzent többé semmit
65 III, 106| Nyom, nyom!~- Ide vele!~A kapitány olvasni kezdi:~»Kedves Mukikám!~
66 III, 110| köpenyestõl.~14-ik lap. Blickstein kapitány, potrohos, jól táplált ember.
67 III, 115| hóbortos mozgalmat.~A vezetõ kapitány, egy jó öregúr, mindenek
68 III, 115| odaállt kihívó arccal a kapitány elé:~- Hát a külön vármegye
69 III, 141| egymással egy hadnagy és egy kapitány…~A kapitánynak csinos neje
70 III, 141| kicsinykék.~És azonfelül… A kapitány tarokkompanistája az odavaló
71 III, 141| közt maga a szerencsétlen kapitány is), ne menjen, minek fárad,
72 III, 141| mondom, ártatlan jó ember a kapitány…~A király türelme fogytán
73 IV, 72 | hanem délután fél háromra. A kapitány úr is téved, mert õ Ó-Liszka
74 IV, 72 | hallatszott.~- Igaz - dörmögé a kapitány. - Persze hogy Ó-Liszkánál
75 IV, 92 | kezdenek a kórházba jutni. A kapitány pedig már másodszor lesz
76 IV, 135| elment a labancokhoz, mert a kapitány felesége után bolondul,
|