Rész, Fejezet
1 1, 1 | venni. Ember jár itt.~Jancsi megállt és hallgatódzott.~Csakugyan
2 1, 2 | kacskaringós ítéleteket, néha megállt a toll a papíron, nem azért,
3 1, 3 | Igaz. A szép kisasszony megállt az ágyam fejénél, mondván: »
4 1, 3 | parasztlányt látta eltûnni. Hol-hol megállt egy-egy csoport közt, körüljártatta
5 1, 8 | fölugrott fekete karosszékébõl, megállt a tükör elõtt, sokáig nézte
6 1, 9 | istenit. Ennek a verése megállt, az még továbbra is méri
7 1, 9 | lépéssel, midõn egyszerre megállt, hátranézett s puskáját
8 1, 9 | istenit. Ennek a verése megállt, az még továbbra is méri
9 1, 10 | s megpederve bajuszát, megállt Gracza elõtt, és rámordult:~-
10 1, 12 | elszaladt volna a bolond, hanem megállt vakmerõen a két hátulsó
11 1, 13 | egy-két lépést tett elõre és megállt, habozva afölött, illõ-e
12 1, 13 | bogarak a tejben.~Végre megállt a kocsi egy pillanatra,
13 1, 17 | mellé és ott a ló hátán megállt, fénylõ szemeivel a sötétben
14 1, 17 | Kaszperek-portára. A »Palkó« ló megállt terhével a tornác elõtt.
15 1, 17 | darabra összetörve.~Kaszperek megállt az ajtónál. Egy nagy ezüstcsatos
16 1, 19 | állaton erõt vett a rémület. Megállt, hegyezte a füleit, majd
17 1, 21 | szaladást.~Most egyszerre megállt… A Pali kocsisnak, aki millió
18 1, 23 | feszélyezve, míg végre Piroska megállt egy barackfánál, melynek
19 1, 23 | nem fordult vissza, néha megállt a réten, lehajolt, leszakított
20 1, 24 | nagylábon!~Ha az elsõ kocsi megállt, mindnyájunknak meg kellett
21 1, 24 | menyasszony felé tartott s megállt elõtte, nem mint egy szeretõ
22 1, 25 | behozta összes párthíveit.«~Megállt a fényes fogat. Blaskovics
23 1, 26 | mulatságot okozott a tûz. Megállt, hogy megvárja a professzort,
24 1, 26 | egy lelkendezõ hang.~Hanka megállt, a professzor szavát hallva.~
25 1, 26 | rajtam ruha.~A professzor megállt erre nagy álmélkodással.
26 1, 31 | Kupolyi is a Rákba tartott és megállt a kapunál. A szekér most
27 1, 31 | lehetett tõle ijedni.~Vince megállt a széke mögött, kezét a
28 1, 32 | így elkészülve mindennel, megállt ünnepélyesen a nagy ebédlõ
29 1, 32 | járkált fel s alá, aztán megállt az ágy elõtt.~- Hogy én? -
30 1, 34 | utána, de benyitni nem mert, megállt a létra legfelsõ fokán és
31 II, 6 | vetett a tükörbe, majd újra megállt Ilonka elõtt.~- No, tudod...
32 II, 7 | tudja azt meg senki.~Mády megállt a lajtorja legfelsõ fokán
33 II, 9 | ügyes szerkezetét, azután megállt elõttem és megfogta kabátom
34 II, 22 | egy halott. A két hû pára megállt egy darabig, mintha a szokatlan
35 II, 26 | futott, míg a folyót elérte.~Megállt a parton.~A habok locsogva,
36 II, 35 | kezében tartva néha-néha megállt, míg követõje közel nem
37 II, 40 | kandúrok komponálták össze. Megállt kezemben a toll, uram, e
38 II, 57 | érdekes eset.~Itt egy darabig megállt, szórakozottan nézett körül,
39 II, 66 | gazdáját ösmerte; itt-ott megállt, s a fagyos ablakon keresztül
40 II, 69 | szeret a legjobban?~A fiú megállt, végigsimítá ujját homlokán,
41 II, 72 | s alá a szobában, azután megállt Pallér elõtt, és azt mondta
42 II, 81 | nem hagyta el pozícióját, megállt ott, mint a cövek s mozdulatlanul,
43 II, 95 | megcsókolta.~A másik kislány megállt tõlük vagy tíz lépésnyire, -
44 II, 123| kinézni? Ha õ azt tudhatná!~Megállt a kapunál, rongyos volt,
45 II, 130| nem láttam senkit.~A vonat megállt; két utas szállt ki; én
46 III, 1 | mely dúlt arcát mutatá: megállt elõtte, üvegesedõ szemekkel
47 III, 1 | kedvenc birkáit, itt-ott megállt egyik vagy másik elõtt és
48 III, 1 | nótáját, hogy még a hold is megállt hallgatni az égen, a gyönyörtõl
49 III, 1 | mondjam meg?~A nõ meghallotta. Megállt egy percig. Felelni akart,
50 III, 2 | megindult a gyalogúton. Egyszer megállt, megfordult. Hátha mégis
51 III, 2 | leeresztette a zsilipeket Gyuri, megállt, várakozott. Hátha figyelmessé
52 III, 2 | szegett gyalogútján, néha megállt a tüskét kivenni lábaiból,
53 III, 2 | Maradj el egy kicsit.~Magda megállt, odatámaszkodott ahhoz a
54 III, 19 | vezetett, ahol egyszerre megállt egy tárgynál s így szólt:~-
55 III, 19 | kell tenni« nagy kérdése.~Megállt egy patika elõtt, éppen
56 III, 25 | A Nagy Gáborék földjén megállt. A ludak csak tovább mentek
57 III, 30 | egy kirakat elõtt, amint megállt, a halotti koszorúkat nézni,
58 III, 30 | tetszett elõtte. Jó, hogy megállt a pékbolt elõtt, legalább
59 III, 57 | azután semmit. Hajnal felé megállt elõttem egyszer, s mély
60 III, 114| öregasszony reggeli pongyolában megállt a kerítésnél, és élesen
61 III, 128| kijött a baromfiól mellõl s megállt elõttem bámészkodva. Csodálkozott
62 III, 146| hosszúkás arca. Egy pillanatra megállt, s fátyolát fölhajítva kis
63 III, 148| pandúr áll.~A hintó egyszerre megállt s belsejébõl Széll Gábor,
64 IV, 3 | akart menni a túlsó oldalra. Megállt a posványnál, s aggódva
65 IV, 34 | másik vörhenyes hajú kópé megállt kissé közelebb kerekre nyitott
66 IV, 45 | Éppen azért?… Itt már megállt a Dákos esze. Hogy hát mégiscsak
67 IV, 54 | indult meg a lejtõn, és megállt a tornác elõtt.~Mi csak
68 IV, 56 | még az írnokok kezében is megállt a toll, mintegy lélegzetvétel
69 IV, 59 | szörnyülközék a miniszter.~Bíró megállt elõtte peckesen, mint a
70 IV, 78 | négy tajtékzó paripa végre megállt a Sándor-palota kapuja alatt,
71 IV, 92 | hajolt és megcsókolt.~A világ megállt erre az egy másodpercre,
72 IV, 97 | meg a leány.~Erre a hangra megállt Pali és csodálkozva hebegte:~-
73 IV, 140| mikor a vendéget hozó kocsi megállt az épület elõtt, már ott
74 IV, 148| járva-kelve szobájában, megállt és imádkozott:~- Istenem,
75 IV, 151| lovak lábai között.~Hol, hol megállt, mint egy céltalan vándor
|